A 18 Hargita megyei vadásztársulathoz tartozó 45 vadászterület felén már elvégezték a vadszámlálást a környezetvédelmi ügynökség munkatársaiból, a vadásztársulatok tagjaiból, a környezetvédelmi őrség, valamint az erdészeti és vadászati felügyelőség képviselőiből álló vegyes szakembercsoportok. A szigorúan védett vadállatok – medvék, farkasok, hiúzok, vadmacskák – számlálása a nagy hó miatt idén késve kezdődött, de a környezetvédelmi minisztérium által módosított határidőig, azaz május 15-éig befejeződik – tájékoztatott Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője. A megyében élő védett vadak állományáról még csak részleges adataik vannak a szakembereknek, ám az állatok szokásairól már több érdekes tapasztalatot, információt is begyűjtöttek.

Both József elmondta, a terepmunka során azt tapasztalták, hogy egyre több az olyan medve, amely a telet is a dombvidéken tölti, nem megy fel a Hargitára. „A dombvidéken, az udvarhelyi zónában volt olyan nagyobb egyed vagy tavalyi bocsos medve, amely a hóolvadáskor már onnan jött elő, tehát nem fentről, a Hargitáról” – fogalmazott a szakember, hozzáfűzve, hogy ezek a medvék általában kidőlt fák gyökerei alatt készítenek búvóhelyet, barlangot, vagy kisebb kotorékot ásnak és ott vészelik át a telet. Valószínűleg húsz évvel ezelőtt sem telelt minden medve a hegyekben, de úgy látják, hogy egyre több marad télen is az alacsonyabban fekvő területeken, mert a kukoricásokban, gyümölcsösökben késő őszig van mit enniük.

Az elmúlt időszakban – a települések terjeszkedése, illetve a vadállatok életterének csökkenése miatt – egyre elmosódottabbá vált a határvonal a civilizáció és a vadon között, mint az korábbi híradásainkból is kiderül, a gazdák kukoricatermésének egy részét a vadak falják fel, történt ember elleni medvetámadás az áldozat kertjében, máskor meg a város területén marcangoltak szét egy őzet a kóbor kutyák. A gazdátlan ebeket viszont a farkasok falják fel. Szintén érdekes tapasztalatként mondta el Both József, hogy többhetes megfigyelés után kapott beszámolók szerint a megyében élő farkasok étrendjébe bekerültek a kóbor kutyák, ezek ugyanis könnyű prédát jelentenek számukra. „A településről kimerészkedő kóbor kutyákból jól megélnek a farkasok” – fogalmazott a környezetvédelmi ügynökség osztályvezetője. Maroshévízen a városszéli szemétlerakók környékén tanyázó gazdátlan ebeket vadásszák le a farkasok, de Borszékről is kapott hasonló információkat – közölte a szakember, hozzáfűzve, hogy ez csak most vált jelenséggé, hiszen régen nem volt annyi kóbor kutya, mint most.

A vadcsapások mentén nyomolvasás alapján, illetve az etetők környékén megfigyelések alapján történő vadbecslést május 15-én fejezik be a szakembercsoportok, majd az összesített eredményeket a megyei környezetvédelmi ügynökség továbbítja a környezetvédelmi minisztériumnak. A Life Ursus projekt keretében a szakemberek idén második alkalommal használnak új módszereket a medvepopuláció számbavételénél: kamerákat és az úgynevezett transect módszert is bevetik, ami azt jelenti, hogy egy kijelölt területen többször is megszámlálják az átjáró medvéket. Az új vadszámlálási módszereknek köszönhetően már a tavalyi vadszámláláskor kiderült, hogy a hagyományos módszerek pontatlan eredményeket hoznak, hiszen a vándorlás miatt a medvéknek mintegy 25–30 százalékát kétszer is megszámolták a korábbi felmérések során. Ez idén is beigazolódott – mondta el Both József.