
Gyárfás Jenő korának legígéretesebb művészeként olyan lépésre szánta el magát, amellyel ugyan kikerült a fővárosi művészeti élet vérkeringéséből, de hazatérve Sepsiszentgyörgyre, itthon alkotott maradandót
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A magyar kultúra napja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban sem telik el észrevétlenül. Időszakos kiállítótereiben Gyárfás Jenő (1857–1925) halálának 100. évfordulója alkalmából nyílik kiállítás január 22-én, szerdán 18 órakor.
2025. január 20., 12:402025. január 20., 12:40
Székelyföld egyik legismertebb képzőművészének az intézmény képzőművészeti gyűjteményében található alkotásait korábbi kiállításokon részben már bemutatták a sepsiszentgyörgyi és székelyföldi közönségnek.

A második Munkácsynak vagy sepsiszentgyörgyi remetének is nevezett Gyárfás Jenő festőművész emlékkiállítása nyílt meg szombaton a Haáz Rezső Múzeumban. A székelyudvarhelyi intézmény első ízben fogadott be tárlatot a Székely Nemzeti Múzeumból.
Sepsiszentgyörgy jeles alkotóját, a „székelyek Munkácsyjaként” is emlegetett Gyárfás Jenőt, aki budapesti és müncheni tanulóévei után visszatért szülővárosába, festészete, rajztudása, a vásznain megmutatkozó drámai ereje és lírai érzékenysége a legkiválóbb mesterek közé emelik.
Gyárfás Jenő: Tetemrehívás (vázlat, 1879)
Fotó: Magyar Nemzeti Galéria
Portréi, zsánerképei, bibliai, irodalmi, történelmi ihletésű hatalmas vásznai kivételes festői tehetségről és iskolázottságról vallanak, ugyanakkor egy olyan életműbe vezetik be a látogatót, amelyben a kihívások, megpróbáltatások, a mellőzöttséggel járó nehézségek sem ismeretlenek.
A kiállítás szerdai, dr. Boros Judit művészettörténész általi megnyitásakor a vendégeket Vargha Mihály, a múzeum igazgatója köszönti, a műveket dr. Jánó Mihály művészettörténész méltatja, közreműködik P. Magyarosi Imola színművész.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!