
Fotó: Kocsis B. János
Hagyaték címmel három mozzanatból álló eseménynek adott otthon szerda este a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum ’48-as terme. Ez alkalommal két Gábor Áron relikviát mutattak be, ismertették a Háromszék az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején című forráskötet, majd a vetítettképes előadáson a fontosabb háromszéki 48-as emlékművek történetével ismerkedhetett meg a közönség – számol be Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája.
2019. március 14., 20:502019. március 14., 20:50
2019. március 14., 20:542019. március 14., 20:54
„Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szellemi és tárgyi hagyatékát közel érezzük magunkhoz, sajátunkként, már-már családi örökségként kezeljük. Négy évtizednyi bukaresti fogság után, néhány éve hoztuk haza Gábor Áron egyetlen megtalált ágyúját. Ma (csütörtökön, szerk. megj.), itt ismét két olyan tárgyat állítunk ki, amelyet Gábor Áron testi közelségben használt: tárcáját és kengyelét.
Ugyanakkor bemutatunk egy olyan dokumentumkötetet, amely korabeli források összegyűjtésével a tényeken keresztül villantja fel történelmünknek ezt a forrongó időszakát” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Fotó: Kocsis B. János
„Az elmúlt 170 év minket, székelyeket különösképpen megpróbált. Keserves 170 év volt, szinte összetörte álmunkat, Gábor Áron nagy álmát. Elviseltünk tucatnyi rendszerváltást, túléltünk több államformát, határrevíziót, forradalmat és impériumváltást, két világháborút, és immár 100 éve bírjuk a mostani sorsunkat is. Ennyi idő alatt bizony viharossá vált az idő járása felettünk. (...) Ezeréves múltunk erőt adó nyugalmával mondjuk: kell, hogy
Egy olyan Székelyföld, amelyet saját erejükben bízó, büszke emberek építenek maguknak, a saját szájuk íze szerint. Egy olyan Székelyföld, ahol a magunk útját fogjuk járni, mert, ha nem mi irányítjuk a saját életünket, akkor azt valaki más fogja megtenni. Ezt a Székelyföldet fogjuk tovább vinni, mert az álmainknak nem lehet határt szabni. És mert: Háromszék nem alkuszik!” – hangsúlyozta a tanácselnök.
Fotó: Kocsis B. János
Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet - Magyarország Kulturális Központja - sepsiszentgyörgyi fiókintézet igazgatója méltatva a múzeumok közötti együttműködés fontosságát kiemelte, minden egyes kis lépést meg kell tenni, hogy egy ereklyét bemutassanak, mert a sok kicsiből alakul ki az egész kép. Itt most ezek az ereklyék kiegészítésként szolgálnak, hiszen a Székely Nemzeti Múzeumnak gyönyörű anyaga van – részletezte az igazgatónő, aki beszámolt arról, hogy Sepsiszentgyörgyön nyolc hónapig lesz látható a két ereklye, a tervek szerint Kézdivásárhelyre is elvinnék.
Fotó: Kocsis B. János
Háromszék az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején címmel adták közre az 1848. március 22. – 1851. február 21. közötti korabeli forrásokat. A Mentor Könyvek Kiadónál frissen megjelent dokumentumkötetet bevezetővel és jegyzékekkel Demeter Lajos, Pál-Antal Sándor és Süli Attila teszi közzé. A Kovászna Megye Tanácsa, a Székely Nemzeti Múzeum Alapítványa és a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott kötetet a szerzők jelenlétében mutatták be.
– értékelte Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi akadémikus, aki elmondta a közreadott 900 dokumentum 60 százaléka eredeti, a többi utánközlés.
Fotó: Kocsis B. János
– hangzott el a könyvbemutatón. A sepsiszentgyörgyi Demeter Lajos helytörténész a legenda és valóság közötti viszonyra tért ki, mint hangsúlyozta, ’48 kultuszát ápolni kell, tovább vinni, hiszen azok maradnak meg bennünk, de ugyanakkor el kell fogadni az igazságot, amelyet a történészeknek kötelességük kideríteni.
Fotó: Kocsis B. János
Háromszéknek kiemelt szerepe volt a forradalomban és ez megmutatkozik a 48-as emlékművek és szobrászati alkotások számában is, amelyek nemcsak a magyar szabadságharc emlékezetes pillanatait örökítik meg, de a hozzá kötődő személyiségeknek is emléket állít. A megyében fellelhető, legfontosabb emlékhelyekből elsősorban képzőművészet felől közelítve válogatott ki egy csokornyit Sántha Imre Géza művészettörténész, aki vetített képes előadása során számos anekdotát és történetet elevenített fel.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!