
Fotó: Kocsis B. János
Hagyaték címmel három mozzanatból álló eseménynek adott otthon szerda este a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum ’48-as terme. Ez alkalommal két Gábor Áron relikviát mutattak be, ismertették a Háromszék az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején című forráskötet, majd a vetítettképes előadáson a fontosabb háromszéki 48-as emlékművek történetével ismerkedhetett meg a közönség – számol be Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája.
2019. március 14., 20:502019. március 14., 20:50
2019. március 14., 20:542019. március 14., 20:54
„Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szellemi és tárgyi hagyatékát közel érezzük magunkhoz, sajátunkként, már-már családi örökségként kezeljük. Négy évtizednyi bukaresti fogság után, néhány éve hoztuk haza Gábor Áron egyetlen megtalált ágyúját. Ma (csütörtökön, szerk. megj.), itt ismét két olyan tárgyat állítunk ki, amelyet Gábor Áron testi közelségben használt: tárcáját és kengyelét.
Ugyanakkor bemutatunk egy olyan dokumentumkötetet, amely korabeli források összegyűjtésével a tényeken keresztül villantja fel történelmünknek ezt a forrongó időszakát” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Fotó: Kocsis B. János
„Az elmúlt 170 év minket, székelyeket különösképpen megpróbált. Keserves 170 év volt, szinte összetörte álmunkat, Gábor Áron nagy álmát. Elviseltünk tucatnyi rendszerváltást, túléltünk több államformát, határrevíziót, forradalmat és impériumváltást, két világháborút, és immár 100 éve bírjuk a mostani sorsunkat is. Ennyi idő alatt bizony viharossá vált az idő járása felettünk. (...) Ezeréves múltunk erőt adó nyugalmával mondjuk: kell, hogy
Egy olyan Székelyföld, amelyet saját erejükben bízó, büszke emberek építenek maguknak, a saját szájuk íze szerint. Egy olyan Székelyföld, ahol a magunk útját fogjuk járni, mert, ha nem mi irányítjuk a saját életünket, akkor azt valaki más fogja megtenni. Ezt a Székelyföldet fogjuk tovább vinni, mert az álmainknak nem lehet határt szabni. És mert: Háromszék nem alkuszik!” – hangsúlyozta a tanácselnök.
Fotó: Kocsis B. János
Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet - Magyarország Kulturális Központja - sepsiszentgyörgyi fiókintézet igazgatója méltatva a múzeumok közötti együttműködés fontosságát kiemelte, minden egyes kis lépést meg kell tenni, hogy egy ereklyét bemutassanak, mert a sok kicsiből alakul ki az egész kép. Itt most ezek az ereklyék kiegészítésként szolgálnak, hiszen a Székely Nemzeti Múzeumnak gyönyörű anyaga van – részletezte az igazgatónő, aki beszámolt arról, hogy Sepsiszentgyörgyön nyolc hónapig lesz látható a két ereklye, a tervek szerint Kézdivásárhelyre is elvinnék.
Fotó: Kocsis B. János
Háromszék az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején címmel adták közre az 1848. március 22. – 1851. február 21. közötti korabeli forrásokat. A Mentor Könyvek Kiadónál frissen megjelent dokumentumkötetet bevezetővel és jegyzékekkel Demeter Lajos, Pál-Antal Sándor és Süli Attila teszi közzé. A Kovászna Megye Tanácsa, a Székely Nemzeti Múzeum Alapítványa és a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott kötetet a szerzők jelenlétében mutatták be.
– értékelte Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi akadémikus, aki elmondta a közreadott 900 dokumentum 60 százaléka eredeti, a többi utánközlés.
Fotó: Kocsis B. János
– hangzott el a könyvbemutatón. A sepsiszentgyörgyi Demeter Lajos helytörténész a legenda és valóság közötti viszonyra tért ki, mint hangsúlyozta, ’48 kultuszát ápolni kell, tovább vinni, hiszen azok maradnak meg bennünk, de ugyanakkor el kell fogadni az igazságot, amelyet a történészeknek kötelességük kideríteni.
Fotó: Kocsis B. János
Háromszéknek kiemelt szerepe volt a forradalomban és ez megmutatkozik a 48-as emlékművek és szobrászati alkotások számában is, amelyek nemcsak a magyar szabadságharc emlékezetes pillanatait örökítik meg, de a hozzá kötődő személyiségeknek is emléket állít. A megyében fellelhető, legfontosabb emlékhelyekből elsősorban képzőművészet felől közelítve válogatott ki egy csokornyit Sántha Imre Géza művészettörténész, aki vetített képes előadása során számos anekdotát és történetet elevenített fel.
A kánikula miatt Hargita megyében csupán a Nagy-Homoród folyón korlátozták a vízfogyasztást egy gazdasági szereplőnek. Az aszály idejére kidolgozott korlátozási terv intézkedése egyelőre nem érinti a lakossági fogyasztókat.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy kihirdette a kőolajpiaci válsághelyzet kihirdetéséről, valamint a lakásvásárláskor alkalmazott kedvezményes áfakulcs határidejének meghosszabbításáról szóló törvényeket.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy nem várhatók problémák a lakosság, a mezőgazdaság és a fuvarozók üzemanyag-ellátásában.
Tovább emelkedtek kedden is az üzemanyagárak, a dízel litere már csak néhány banira van a 11 lejtől a Lukoil-töltőállomásokon.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös, narancssárga és sárga riasztásokat adott ki az egész országra kiterjedő rendkívüli hőség miatt. Máramarosban, a Bánságban és a Körösvidéken vörös a hőségriasztás.
Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy a hadsereg szakértői által végrehajtott robbantásos művelet eredményeként a Duna vízszintje 2 centiméterrel emelkedett a csernavodai atomerőmű környékén a hétfői szinthez képest.
Zárolták Ráduly István vagyonát – közleményben ismertette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a háromszéki prefektus elleni vádakat. Az ügyben a prefektus mellett másik két személy ellen is eljárás folyik.
A Duna rendkívül alacsony vízállása látványos nyomot hagyott Baján: a Sugovica medre szinte teljesen kiszáradt.
A Duna vízhozama a következő napokban enyhén csökken, és augusztus 10-ére eléri az 1350 köbmétert másodpercenként Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába.
Folytatódik az idei pótérettségi, a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok kedden és szerdán vizsgáznak anyanyelvi szóbeli kommunikációs készségekből. A szóbeli vizsgák hétfőn kezdődtek a román nyelvű kommunikációs készségek felmérésével.
szóljon hozzá!