Hirdetés
Hirdetés

Fontosak a szóbeli érettségin kapott minősítések?

Sorukra váró végzősök a szóbelin. Nem igazán készülnek rá a diákok •  Fotó: Pál Árpád

Sorukra váró végzősök a szóbelin. Nem igazán készülnek rá a diákok

Fotó: Pál Árpád

Mi a szerepük az érettségi szóbeli, úgynevezett kompetenciavizsgáin kapott minősítéseknek, illetve a későbbiekben hol veszik figyelembe ezeket? – e kérdéskört jártuk körbe tanügyi illetékesek bevonásával.

Molnár Rajmond

2017. június 14., 21:132017. június 14., 21:13

2017. június 15., 10:022017. június 15., 10:02

A szakemberek szerint a kompetenciavizsgáknak vajmi kevés tétje van, ezért a diákok nem is viszonyulnak azokhoz kellő komolysággal. Ez azonban nem volt mindig így.

2011 előtt a szóbeli vizsgákon nem minősítéseket, hanem tényleges jegyeket kaptak a végzősök, amelyek beleszámítottak az érettségi jegy végső átlagába.

Hirdetés

Aztán az oktatási minisztérium átdolgozta az érettségi szesszió módszertanát, amely többek között azzal is járt, hogy

a szóbelin kapott jegyeket felváltották a gyakorlott, haladó és közepes minősítések.

Az írásbeli vizsgákkal szemben ezeket már nem veszik figyelembe az érettségi jegy átlagának kiszámításánál, így

tulajdonképpen meg se lehet bukni rajtuk. Egyedül akkor befolyásolhatják a végső eredményt, ha a diák nem jelenik egy kompetenciavizsgán, mivel az a szesszióról való kizárással jár.

A négy „szóbeli” vizsgáról

Az érettségizők román nyelv és irodalomból, anyanyelvből (térségünkben legtöbb esetben ez a magyar nyelv és irodalom), digitális kompetenciákból, azaz számítógépes ismeretekből, illetve idegen nyelvekből „szóbelizhetnek”. Utóbbi lehet az angol, német vagy a francia is.

Míg a román és a magyar nyelvi kompetenciavizsgákon a szövegértést és a szövegértelmezést pontozzák, addig a digitális kompetenciák esetében az operációs rendszerek ismeretét, a szövegszerkesztést, stb.

Az idegennyelv-vizsga esetében ismét másként történik az értékelés. Két próba van, egy szóbeli: szövegértés hallás után – melynek során a közlési készségeket, párbeszédben való részvételt ellenőrzik –, és egy írásbeli, amikor a rendelkezésre álló 120 perc alatt az írott szöveg megértését és egy esszé írását pontozzák. Ez esetben már a nem a fentebb felsorolt minősítéseket kapják a diákok, hanem bizonyos szintek közé sorolják be őket.

A megszerzett minősítésekről külön okiratot kapnak a sikeresen érettségizők.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

„Ahogy jön, úgy át is esnek rajta”

Miklós Csaba, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség informatika szakos tanfelügyelője szerint lehet vitatni a szóbeli vizsgák szükségességét, azonban a későbbiekben az élet több területén is fel lehet használni az itt kapott minősítéseket. Például

ha egy diák jó eredményt ér el a digitális kompetenciák felmérése során, figyelembe vehetik azt az egyetemi felvételi vagy akár egy állás megpályázása során is.

Ugyanez a helyzet a román- vagy az idegennyelv-vizsgákkal. Dáné Szilárd magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő úgy véli, nincs nagy jelentősége e kompetenciák felmérésének.

Idézet
Mivel nem vágnak el senkit, a diákok sem veszik túl komolyan. Igazából mellékes számukra, hogy középszintű vagy felsőfokú felhasználói az adott nyelvnek. Korábban nagyobb szerepe volt a szóbeli vizsgáknak, amikor beleszámítottak a végső jegybe. Így viszont nem igazán készülnek rá a vizsgázók, ahogy jön, úgy át is esnek rajta

– osztotta meg véleményét a tanfelügyelő. Hozzátette, azért tud esetekről, hogy számításba vették az elért minősítéseket bizonyos esetekben.

Nincs súlya a vizsgáknak

Hodgyai László matematika szakos tanfelügyelő véleménye, hogy

olyan nyelvvizsgákat kellene szervezni az érettségi keretében, amelyeket a világ minden részén elfogadnak.

„Így lenne súlya a vizsgáknak. Viszont jelenleg a tanulók többsége azonkívül, hogy megjelenik a kompetenciavizsgákon, mással nem törődik. Nagyon sokan nem fogják használni a megszerzett okleveleket, de van, hogy jól jöhetnek. Például konkrét esetről tudok, hogy egy diáknak figyelembe vették a román kompetenciavizsgán elért eredményét egy magyarországi egyetemre való felvételin” – zárta Hodgyai.

A tanügyi illetékesek azt is megemlítették, hogy a szóbeli vizsgáknak bizonyos bevezető szerepe is van, amely egy szint a nehezebb, írásbeli vizsgák előtt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 13., péntek

Újabb drágítás: 9 lej fölött a gázolaj ára Székelyföldön is

Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.

Újabb drágítás: 9 lej fölött a gázolaj ára Székelyföldön is
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Enyhén csökkent, de továbbra is kilenc százalék fölötti az éves infláció

A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén csökkent, de továbbra is kilenc százalék fölötti az éves infláció
2026. március 13., péntek

Üzemanyag-drágulás: beavatkozhat a kormány, ha tovább nőnek az árak

Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.

Üzemanyag-drágulás: beavatkozhat a kormány, ha tovább nőnek az árak
2026. március 13., péntek

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Beruházások és takarékosság: jóváhagyta a kormány az idei költségvetés tervezetét

Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.

Beruházások és takarékosság: jóváhagyta a kormány az idei költségvetés tervezetét
2026. március 12., csütörtök

A romániaiak többsége támogatja az egyensúlyt az EU és az Egyesült Államok között

A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.

A romániaiak többsége támogatja az egyensúlyt az EU és az Egyesült Államok között
2026. március 12., csütörtök

Hazaszótár – Száz jegyzet Istenről, hazáról, családról

Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.

Hazaszótár – Száz jegyzet Istenről, hazáról, családról
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Román-ukrán stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Nicușor Dan és Volodimir Zelenszkij

Nicușor Dan államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.

Román-ukrán stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Nicușor Dan és Volodimir Zelenszkij
2026. március 12., csütörtök

Idén is érkezik a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba

Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Idén is érkezik a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba
2026. március 12., csütörtök

Meghosszabbítanák a fuvarozók gázolajár-támogatását

A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy a kormány 2026 végéig hosszabbítsa meg a gázolaj árának kompenzálását a közúti fuvarozók számára. A tervezet szerint 2026. április 1. és december 31. között literenként 85 banis támogatást kapnának a fuvarozók.

Meghosszabbítanák a fuvarozók gázolajár-támogatását
Hirdetés