Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:08

Csodás magyar hokisiker az elitvébén

20:58

Már nem penészes falak közt tárolják a liszteszsákokat – javuló élelmiszer-biztonság

20:33

Bukovinai szezonzáró: királycsinálók lesznek a háromszéki csapatok a 3. Ligában

20:24

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Látványos az építkezés az A8-as autópályán, de kérdéses az év végi átadás

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Fontosak a szóbeli érettségin kapott minősítések?

Sorukra váró végzősök a szóbelin. Nem igazán készülnek rá a diákok

Fotó: Pál Árpád

Mi a szerepük az érettségi szóbeli, úgynevezett kompetenciavizsgáin kapott minősítéseknek, illetve a későbbiekben hol veszik figyelembe ezeket? – e kérdéskört jártuk körbe tanügyi illetékesek bevonásával.

Molnár Rajmond

2017. június 14., 21:132017. június 14., 21:13

2017. június 15., 10:022017. június 15., 10:02

A szakemberek szerint a kompetenciavizsgáknak vajmi kevés tétje van, ezért a diákok nem is viszonyulnak azokhoz kellő komolysággal. Ez azonban nem volt mindig így.

2011 előtt a szóbeli vizsgákon nem minősítéseket, hanem tényleges jegyeket kaptak a végzősök, amelyek beleszámítottak az érettségi jegy végső átlagába.

Aztán az oktatási minisztérium átdolgozta az érettségi szesszió módszertanát, amely többek között azzal is járt, hogy

a szóbelin kapott jegyeket felváltották a gyakorlott, haladó és közepes minősítések.

Az írásbeli vizsgákkal szemben ezeket már nem veszik figyelembe az érettségi jegy átlagának kiszámításánál, így

tulajdonképpen meg se lehet bukni rajtuk. Egyedül akkor befolyásolhatják a végső eredményt, ha a diák nem jelenik egy kompetenciavizsgán, mivel az a szesszióról való kizárással jár.

A négy „szóbeli” vizsgáról

Az érettségizők román nyelv és irodalomból, anyanyelvből (térségünkben legtöbb esetben ez a magyar nyelv és irodalom), digitális kompetenciákból, azaz számítógépes ismeretekből, illetve idegen nyelvekből „szóbelizhetnek”. Utóbbi lehet az angol, német vagy a francia is.

Míg a román és a magyar nyelvi kompetenciavizsgákon a szövegértést és a szövegértelmezést pontozzák, addig a digitális kompetenciák esetében az operációs rendszerek ismeretét, a szövegszerkesztést, stb.

Az idegennyelv-vizsga esetében ismét másként történik az értékelés. Két próba van, egy szóbeli: szövegértés hallás után – melynek során a közlési készségeket, párbeszédben való részvételt ellenőrzik –, és egy írásbeli, amikor a rendelkezésre álló 120 perc alatt az írott szöveg megértését és egy esszé írását pontozzák. Ez esetben már a nem a fentebb felsorolt minősítéseket kapják a diákok, hanem bizonyos szintek közé sorolják be őket.

A megszerzett minősítésekről külön okiratot kapnak a sikeresen érettségizők.

Fotó: Barabás Ákos

„Ahogy jön, úgy át is esnek rajta”

Miklós Csaba, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség informatika szakos tanfelügyelője szerint lehet vitatni a szóbeli vizsgák szükségességét, azonban a későbbiekben az élet több területén is fel lehet használni az itt kapott minősítéseket. Például

ha egy diák jó eredményt ér el a digitális kompetenciák felmérése során, figyelembe vehetik azt az egyetemi felvételi vagy akár egy állás megpályázása során is.

Ugyanez a helyzet a román- vagy az idegennyelv-vizsgákkal. Dáné Szilárd magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő úgy véli, nincs nagy jelentősége e kompetenciák felmérésének.

Mivel nem vágnak el senkit, a diákok sem veszik túl komolyan. Igazából mellékes számukra, hogy középszintű vagy felsőfokú felhasználói az adott nyelvnek. Korábban nagyobb szerepe volt a szóbeli vizsgáknak, amikor beleszámítottak a végső jegybe. Így viszont nem igazán készülnek rá a vizsgázók, ahogy jön, úgy át is esnek rajta

– osztotta meg véleményét a tanfelügyelő. Hozzátette, azért tud esetekről, hogy számításba vették az elért minősítéseket bizonyos esetekben.

Nincs súlya a vizsgáknak

Hodgyai László matematika szakos tanfelügyelő véleménye, hogy

olyan nyelvvizsgákat kellene szervezni az érettségi keretében, amelyeket a világ minden részén elfogadnak.

„Így lenne súlya a vizsgáknak. Viszont jelenleg a tanulók többsége azonkívül, hogy megjelenik a kompetenciavizsgákon, mással nem törődik. Nagyon sokan nem fogják használni a megszerzett okleveleket, de van, hogy jól jöhetnek. Például konkrét esetről tudok, hogy egy diáknak figyelembe vették a román kompetenciavizsgán elért eredményét egy magyarországi egyetemre való felvételin” – zárta Hodgyai.

A tanügyi illetékesek azt is megemlítették, hogy a szóbeli vizsgáknak bizonyos bevezető szerepe is van, amely egy szint a nehezebb, írásbeli vizsgák előtt.