
Fotó: Veres Nándor
A Maros megyei Magyarzsákod templomszerető népe nem csak imádságra kulcsolta kezét, önerejét is mozgósította az Isten házáért. Csatlakoztak a zsákodért önkéntes munkát, áldozatot vállalók is. Szeptember 7-én a templomjavítás egyik utolsó állomásához érkeznek: elkezdődik a belső vakolás.
2020. szeptember 08., 15:552020. szeptember 08., 15:55
2020. szeptember 08., 15:592020. szeptember 08., 15:59
Régmúltról vallanak a megszentelt kövek, régebbiről talán, mint az írott források. Léstyán Ferenc egyházi író, egyháztörténész feljegyezte, hogy Zsákod 1325-ben jelentkezik először a forrásokban, 1333-ban a pápai tizedjegyzékben. Orbán Balázs 1344-ből a Sakud formában találta meg.
– tudtuk meg Balázs Sándor helyi unitárius lelkésztől. A legutolsó nagy átalakítás 1836–1853 között történt: a hajó déli falát lebontva szélesítették. Megőrizték a nyugati bejárat szép faragású csúcsíves kapuzatát.
Nyugállományba lehetne Balázs Sándor lelkész, de szívügye a templomjavítás befejezése
Fotó: Veres Nándor
A helybéliek és a Zsákoddal lelki- és tettközösséget vállalók 1200 kalákanappal kezdték a templom rendbetételét. A lelkész azt is elmondta, hogy a helybéliek előbb más helyszíneken tapasztalták meg a kalákázás csodáját, értékeit. Aztán náluk folytatódott a közös munkálkodás. Hogy teljes napokat dolgozhattak, az a Bethlen Gábor Alap által biztosított napi háromszori étkezéstérítésének köszönhető.
Tavaly szakemberrel restauráltatták a padokat. Felszínre kerültek a padelők virágos díszítései, amelyeket az orgona megvételekor takartak el. 2019-ben másfél méteres magasságban leverték a belső vakolatot, a templom homlokzatának és részben a keleti és az északi falnak a vakolatát is. Idén a templom homlokzatának vakolása után pénzhiány miatt leálltak a munkálatokkal. Hétfőtől viszont szakcég végzi a belső vakolást.
Fotó: Veres Nándor
A templomtól néhány lépésre délre áll a faharangláb. 1506-ból származó harangját még látta Orbán Balázs, lejegyezte feliratát és lerajzolta a reneszánsz díszítésű toronybéli hírközlőt. Ez a harang nincs már meg, de a mai két harangláblakó így is a környék legnagyobbikai között szerepelnek. A közel hat mázsás az erdélyi unitárius egyházközségek negyedik legnagyobbika. Hönig Frigyes öntötte 1921-ben Aradon. A harangláb egyik fájába az 1745-ös évszámot rótták bele.
Noha a koronavírus-járvány kedvezőtlenül befolyásolta az idei pályázatok sorsát, a lelkész és a zsákodiak hiszik, hogy beteljesedik ebbéli reményük.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!