
Fotó: Veres Nándor
A Maros megyei Magyarzsákod templomszerető népe nem csak imádságra kulcsolta kezét, önerejét is mozgósította az Isten házáért. Csatlakoztak a zsákodért önkéntes munkát, áldozatot vállalók is. Szeptember 7-én a templomjavítás egyik utolsó állomásához érkeznek: elkezdődik a belső vakolás.
2020. szeptember 08., 15:552020. szeptember 08., 15:55
2020. szeptember 08., 15:592020. szeptember 08., 15:59
Régmúltról vallanak a megszentelt kövek, régebbiről talán, mint az írott források. Léstyán Ferenc egyházi író, egyháztörténész feljegyezte, hogy Zsákod 1325-ben jelentkezik először a forrásokban, 1333-ban a pápai tizedjegyzékben. Orbán Balázs 1344-ből a Sakud formában találta meg.
– tudtuk meg Balázs Sándor helyi unitárius lelkésztől. A legutolsó nagy átalakítás 1836–1853 között történt: a hajó déli falát lebontva szélesítették. Megőrizték a nyugati bejárat szép faragású csúcsíves kapuzatát.
Nyugállományba lehetne Balázs Sándor lelkész, de szívügye a templomjavítás befejezése
Fotó: Veres Nándor
A helybéliek és a Zsákoddal lelki- és tettközösséget vállalók 1200 kalákanappal kezdték a templom rendbetételét. A lelkész azt is elmondta, hogy a helybéliek előbb más helyszíneken tapasztalták meg a kalákázás csodáját, értékeit. Aztán náluk folytatódott a közös munkálkodás. Hogy teljes napokat dolgozhattak, az a Bethlen Gábor Alap által biztosított napi háromszori étkezéstérítésének köszönhető.
Tavaly szakemberrel restauráltatták a padokat. Felszínre kerültek a padelők virágos díszítései, amelyeket az orgona megvételekor takartak el. 2019-ben másfél méteres magasságban leverték a belső vakolatot, a templom homlokzatának és részben a keleti és az északi falnak a vakolatát is. Idén a templom homlokzatának vakolása után pénzhiány miatt leálltak a munkálatokkal. Hétfőtől viszont szakcég végzi a belső vakolást.
Fotó: Veres Nándor
A templomtól néhány lépésre délre áll a faharangláb. 1506-ból származó harangját még látta Orbán Balázs, lejegyezte feliratát és lerajzolta a reneszánsz díszítésű toronybéli hírközlőt. Ez a harang nincs már meg, de a mai két harangláblakó így is a környék legnagyobbikai között szerepelnek. A közel hat mázsás az erdélyi unitárius egyházközségek negyedik legnagyobbika. Hönig Frigyes öntötte 1921-ben Aradon. A harangláb egyik fájába az 1745-ös évszámot rótták bele.
Noha a koronavírus-járvány kedvezőtlenül befolyásolta az idei pályázatok sorsát, a lelkész és a zsákodiak hiszik, hogy beteljesedik ebbéli reményük.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!