
Fotó: Veres Nándor
A Maros megyei Magyarzsákod templomszerető népe nem csak imádságra kulcsolta kezét, önerejét is mozgósította az Isten házáért. Csatlakoztak a zsákodért önkéntes munkát, áldozatot vállalók is. Szeptember 7-én a templomjavítás egyik utolsó állomásához érkeznek: elkezdődik a belső vakolás.
2020. szeptember 08., 15:552020. szeptember 08., 15:55
2020. szeptember 08., 15:592020. szeptember 08., 15:59
Régmúltról vallanak a megszentelt kövek, régebbiről talán, mint az írott források. Léstyán Ferenc egyházi író, egyháztörténész feljegyezte, hogy Zsákod 1325-ben jelentkezik először a forrásokban, 1333-ban a pápai tizedjegyzékben. Orbán Balázs 1344-ből a Sakud formában találta meg.
– tudtuk meg Balázs Sándor helyi unitárius lelkésztől. A legutolsó nagy átalakítás 1836–1853 között történt: a hajó déli falát lebontva szélesítették. Megőrizték a nyugati bejárat szép faragású csúcsíves kapuzatát.
Nyugállományba lehetne Balázs Sándor lelkész, de szívügye a templomjavítás befejezése
Fotó: Veres Nándor
A helybéliek és a Zsákoddal lelki- és tettközösséget vállalók 1200 kalákanappal kezdték a templom rendbetételét. A lelkész azt is elmondta, hogy a helybéliek előbb más helyszíneken tapasztalták meg a kalákázás csodáját, értékeit. Aztán náluk folytatódott a közös munkálkodás. Hogy teljes napokat dolgozhattak, az a Bethlen Gábor Alap által biztosított napi háromszori étkezéstérítésének köszönhető.
Tavaly szakemberrel restauráltatták a padokat. Felszínre kerültek a padelők virágos díszítései, amelyeket az orgona megvételekor takartak el. 2019-ben másfél méteres magasságban leverték a belső vakolatot, a templom homlokzatának és részben a keleti és az északi falnak a vakolatát is. Idén a templom homlokzatának vakolása után pénzhiány miatt leálltak a munkálatokkal. Hétfőtől viszont szakcég végzi a belső vakolást.
Fotó: Veres Nándor
A templomtól néhány lépésre délre áll a faharangláb. 1506-ból származó harangját még látta Orbán Balázs, lejegyezte feliratát és lerajzolta a reneszánsz díszítésű toronybéli hírközlőt. Ez a harang nincs már meg, de a mai két harangláblakó így is a környék legnagyobbikai között szerepelnek. A közel hat mázsás az erdélyi unitárius egyházközségek negyedik legnagyobbika. Hönig Frigyes öntötte 1921-ben Aradon. A harangláb egyik fájába az 1745-ös évszámot rótták bele.
Noha a koronavírus-járvány kedvezőtlenül befolyásolta az idei pályázatok sorsát, a lelkész és a zsákodiak hiszik, hogy beteljesedik ebbéli reményük.
Nagyon meglepődtek a hatóságok, amikor több hüllőfajt, pitonokat, boákat, rendkívül ritka viperákat, tarantulákat, egy krokodilt és egy varánuszt fedeztek fel egy 12 négyzetméteres szobában Bihar megyében.
Nagy az aggódalom és a felháborodás is az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben a kormány 10 százalékos költségcsökkentési terve miatt. Az érdekvédelem képviselője szerint éppen a jó szakembereket veszíthetik el az ágazatok, ha ez megvalósul.
Egy 59 éves nő életét vesztette, egy másik pedig megsérült csütörtökön, a Kolozs megyei Gyerőfalva és Körösfő között az 1-es országúton történt közúti balesetben; a balesetet okozó sofőr elhajtott a helyszínről.
Marosvásárhelyen csaknem ötszáz utca van és ezek csupán felében járnak a hókotró gépek. Soós Zoltán polgármester szerint a prioritás az, hogy a városi közlekedés folyamatos legyen, ne álljon le.
Nicușor Dan csütörtökön kijelentette, reménykedik abban, hogy 2026 elhozza a békét Európában, és Románia támogatja Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit a gyors és tartós békét eredményező tárgyalásokra.
Marosvásárhelyen idén is megszervezik az ökumenikus imahetet, amikor a különböző felekezetű hívők más-más templomban gyűlnek össze igét hallgatni, imádkozni. Idén az imahét január 18-án, vasárnap kezdődik.
A tűzoltók helyszínelése nyomán kiderült, hogy nem gázpalack robbanása okozta a csütörtök délutáni bikfalvi balesetet.
Mindössze néhány másodperc választott el egy járókelőt attól, hogy súlyos sérüléseket szenvedjen, amikor a lugosi rendőrség egyik melléképületében robbanás történt.
Sepsiszentgyörgyön január 20-án, kedden, 17 órától lakossági fórumot tartanak, amelynek fő témája az adóemelés lesz – jelentette be közösségi oldalán a város polgármestere, Antal Árpád.
Inkább érdeklődtek, mintsem fizettek – nem alakultak ki hosszú sorok a csíkszeredai városháza ügyfélközpontjában az adófizetésre a pénztáraknál. A tumultus elmaradt az első adófizetési napon, csütörtökön.
szóljon hozzá!