Fotó: Veres Nándor
A Maros megyei Magyarzsákod templomszerető népe nem csak imádságra kulcsolta kezét, önerejét is mozgósította az Isten házáért. Csatlakoztak a zsákodért önkéntes munkát, áldozatot vállalók is. Szeptember 7-én a templomjavítás egyik utolsó állomásához érkeznek: elkezdődik a belső vakolás.
2020. szeptember 08., 15:552020. szeptember 08., 15:55
2020. szeptember 08., 15:592020. szeptember 08., 15:59
Régmúltról vallanak a megszentelt kövek, régebbiről talán, mint az írott források. Léstyán Ferenc egyházi író, egyháztörténész feljegyezte, hogy Zsákod 1325-ben jelentkezik először a forrásokban, 1333-ban a pápai tizedjegyzékben. Orbán Balázs 1344-ből a Sakud formában találta meg.
– tudtuk meg Balázs Sándor helyi unitárius lelkésztől. A legutolsó nagy átalakítás 1836–1853 között történt: a hajó déli falát lebontva szélesítették. Megőrizték a nyugati bejárat szép faragású csúcsíves kapuzatát.
Nyugállományba lehetne Balázs Sándor lelkész, de szívügye a templomjavítás befejezése
Fotó: Veres Nándor
A helybéliek és a Zsákoddal lelki- és tettközösséget vállalók 1200 kalákanappal kezdték a templom rendbetételét. A lelkész azt is elmondta, hogy a helybéliek előbb más helyszíneken tapasztalták meg a kalákázás csodáját, értékeit. Aztán náluk folytatódott a közös munkálkodás. Hogy teljes napokat dolgozhattak, az a Bethlen Gábor Alap által biztosított napi háromszori étkezéstérítésének köszönhető.
Tavaly szakemberrel restauráltatták a padokat. Felszínre kerültek a padelők virágos díszítései, amelyeket az orgona megvételekor takartak el. 2019-ben másfél méteres magasságban leverték a belső vakolatot, a templom homlokzatának és részben a keleti és az északi falnak a vakolatát is. Idén a templom homlokzatának vakolása után pénzhiány miatt leálltak a munkálatokkal. Hétfőtől viszont szakcég végzi a belső vakolást.
Fotó: Veres Nándor
A templomtól néhány lépésre délre áll a faharangláb. 1506-ból származó harangját még látta Orbán Balázs, lejegyezte feliratát és lerajzolta a reneszánsz díszítésű toronybéli hírközlőt. Ez a harang nincs már meg, de a mai két harangláblakó így is a környék legnagyobbikai között szerepelnek. A közel hat mázsás az erdélyi unitárius egyházközségek negyedik legnagyobbika. Hönig Frigyes öntötte 1921-ben Aradon. A harangláb egyik fájába az 1745-ös évszámot rótták bele.
Noha a koronavírus-járvány kedvezőtlenül befolyásolta az idei pályázatok sorsát, a lelkész és a zsákodiak hiszik, hogy beteljesedik ebbéli reményük.
Számos utcát ideiglenesen lezárnak csütörtöktől Székelyudvarhelyen, a 2024-es Hargita Rali idején.
Bizonyos körülmények között több egészségügyi szolgáltatásra is ingyen lesznek jogosultak az egészségbiztosítással nem rendelkezők júliustól. Különböző vizsgálatok, konzultációk, laborvizsgálatok szerepelnek az ingyenessé váló szolgáltatások között.
Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen már átveszik a lejárt szavatosságú gyógyszereket, Marosvásárhelyen azonban csak most készül erre a sürgősségi kórház. Az egészségügyi minisztérium már tavaly szabályozta a készítmények leadásának módját.
A Vadon Egyesület a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park felső sétányára várja az természetfotók iránt érdeklődőket április 24-én, szerdán 18 órakor. Ekkor nyitják meg ugyanis a Transnatura Természetfotó Klub Varázslatos természet című kiállítását.
A szabadságharc mécsesei – Női honvédek – 200 éve született Bányai Júlia, az 1848-as forradalom és szabadságharc honvédszázadosa címmel nyílik kiállítás Sepsiszentgyörgyön.
Több székelyföldi egyesület projektje nyert támogatást a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány Zöldövezet programjának idei kiírásán. Az eredményeket, a támogatásra javasolt egyesületek listáját közzétették a zöldövezet.ro oldalon.
Képekbe zárt haza címmel nyílik kiállítás szerdán 17 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A fotókat Weinstock Ernő készítette 1940–1944 között Észak-Erdélyben.
Az egészséges és aktív életmód előmozdítása érdekében indított támogató csoportot a kézdivásárhelyi idősek számára a Gyulafehérvári Caritas. Az első, bemutató jellegű találkozót kedden délután tartották.
Idén is megtartják a Hagyományőrző Napot a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban április 25-én, csütörtökön. A 19. alkalommal megrendezett esemény fénypontja a népviseletbe öltözött ünneplők körtánca lesz.
Idén 50 éves az 1974-ben létrejött Gyergyószárhegyi Művésztelep. Az évfordulót méltó módon ünneplik meg, kiállításokkal, szakmai konferenciával és természetesen jubileumi művésztáborral.
szóljon hozzá!