
Fotó: Veres Nándor
A Maros megyei Magyarzsákod templomszerető népe nem csak imádságra kulcsolta kezét, önerejét is mozgósította az Isten házáért. Csatlakoztak a zsákodért önkéntes munkát, áldozatot vállalók is. Szeptember 7-én a templomjavítás egyik utolsó állomásához érkeznek: elkezdődik a belső vakolás.
2020. szeptember 08., 15:552020. szeptember 08., 15:55
2020. szeptember 08., 15:592020. szeptember 08., 15:59
Régmúltról vallanak a megszentelt kövek, régebbiről talán, mint az írott források. Léstyán Ferenc egyházi író, egyháztörténész feljegyezte, hogy Zsákod 1325-ben jelentkezik először a forrásokban, 1333-ban a pápai tizedjegyzékben. Orbán Balázs 1344-ből a Sakud formában találta meg.
– tudtuk meg Balázs Sándor helyi unitárius lelkésztől. A legutolsó nagy átalakítás 1836–1853 között történt: a hajó déli falát lebontva szélesítették. Megőrizték a nyugati bejárat szép faragású csúcsíves kapuzatát.
Nyugállományba lehetne Balázs Sándor lelkész, de szívügye a templomjavítás befejezése
Fotó: Veres Nándor
A helybéliek és a Zsákoddal lelki- és tettközösséget vállalók 1200 kalákanappal kezdték a templom rendbetételét. A lelkész azt is elmondta, hogy a helybéliek előbb más helyszíneken tapasztalták meg a kalákázás csodáját, értékeit. Aztán náluk folytatódott a közös munkálkodás. Hogy teljes napokat dolgozhattak, az a Bethlen Gábor Alap által biztosított napi háromszori étkezéstérítésének köszönhető.
Tavaly szakemberrel restauráltatták a padokat. Felszínre kerültek a padelők virágos díszítései, amelyeket az orgona megvételekor takartak el. 2019-ben másfél méteres magasságban leverték a belső vakolatot, a templom homlokzatának és részben a keleti és az északi falnak a vakolatát is. Idén a templom homlokzatának vakolása után pénzhiány miatt leálltak a munkálatokkal. Hétfőtől viszont szakcég végzi a belső vakolást.
Fotó: Veres Nándor
A templomtól néhány lépésre délre áll a faharangláb. 1506-ból származó harangját még látta Orbán Balázs, lejegyezte feliratát és lerajzolta a reneszánsz díszítésű toronybéli hírközlőt. Ez a harang nincs már meg, de a mai két harangláblakó így is a környék legnagyobbikai között szerepelnek. A közel hat mázsás az erdélyi unitárius egyházközségek negyedik legnagyobbika. Hönig Frigyes öntötte 1921-ben Aradon. A harangláb egyik fájába az 1745-ös évszámot rótták bele.
Noha a koronavírus-járvány kedvezőtlenül befolyásolta az idei pályázatok sorsát, a lelkész és a zsákodiak hiszik, hogy beteljesedik ebbéli reményük.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
szóljon hozzá!