Fotó: Kristó Róbert
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke (fotó) az elmúlt évet tekintve inkább kedvező eseményekről tud beszámolni a megyét illetően, és 2012-ben is hasonló finanszírozásokra számít a térség számára, mint 2011-ben.
2012. január 03., 15:552012. január 03., 15:55
2012. január 03., 19:082012. január 03., 19:08
– Hogyan ítéli meg, milyen év volt 2011 a Hargita megyei önkormányzat számára? Milyen kedvező, illetve kedvezőtlen eseményekről lehet beszélni?
– A kedvezőtlen körülmény egyértelműen a gazdasági válság. De ha visszatekintek az elmúlt egy évre, inkább kedvező eseményekről tudok beszámolni, már ami Hargita megyét illeti. Ugyanis folytatni tudtuk a korábban elkezdett beruházásainkat az RMDSZ kormányzati támogatásával, útépítésre, vízhálózatra, csatornázásra gondolok itt. Nőtt az aszfaltozott utak száma, bővült a székely termékek piaca, és a saját beruházásunkból, a Kisvíz és a Kisvillamosítás programunkból sikerült kistelepüléseken villany-, illetve vízhálózatot átadnunk. A legutóbbi példa erre a sikaszói elektromos hálózat kiépítése, ami régi álma az ott lakóknak, és ígéretünket teljesíteni tudtuk: most decembertől a lakók a település 87 százalékában rácsatlakozhatnak a rendszerre.
– A regionális átszervezés szándéka többször is előkerült tavaly. Ön szerint megmarad-e Hargita megye a választásokig, és mi a realitása a változásnak?
– Az RMDSZ-nek a koalícióban sikerült megakadályoznia, hogy megvalósuljon Băsescu államfő ötlete, tehát szerintem nincs realitása ennek a választások előtt. Ugyanakkor úgy gondolom, a téma felvetésével elindult egy közvita ebben a kérdésben, ami tanulságos lehet mindannyiunk számára, és annyi haszna mindenképpen volt, hogy a román központi médiában a „Ţinutul Secuiesc” elől eltűnt az „aşa-numitul” szó. A témában párbeszédet kezdeményeztünk az itt élő románsággal, a nyáron meghívtuk Emil Hurezeanu neves újságírót, dél-tiroli előadók ismertették autonómiájukat, és ezt az elkezdett sorozatot folytatni szándékozunk a jövőben is, hiszen mint már többször elmondtam, Székelyföld autonómiája vagy egy Székelyföld nevű régió nem jöhet létre az itt élő románok egyetértése, a velük való konszenzus nélkül.
– Regionális szennyvíztisztító készül Felcsíkon, felmerült az alcsíki hasonló létesítmény ötlete is. Mikor lesznek ezekből teljes értékű, működő létesítmények?
– A felcsíki szennyvíztisztító jó példa arra, hogy közösen hatékonyabb beruházásokat lehet megvalósítani. Ennek a szennyvíztisztítónak az első része a 7-es kormányrendelettel elfogadott programból készül, de a befejezését már a Környezetvédelmi Operatív Program finanszírozza, amely jelenleg Brüsszelben van jóváhagyásra. Így a felcsíki közös létesítmény már 2012-ben legalább részben működésbe helyezhető. Az alcsíki közös szennyvíztisztító megvalósítása érdekében is folyamatosan együttműködünk az érintett településekkel és a finanszírozókkal. Mivel ezeket a beruházásokat több programból finanszírozzuk, melyeknek az előkészítése nem egységes, a jövő év folyamán össze kell ezeket hangolni. Konkrétan egyes alcsíki települések csatornarendszerükre a Környezetvédelmi Alapnál nyertek támogatást (Kozmás, Tusnád község), másokat meg az Országos Infrastruktúra-fejlesztési Programba foglaltak bele, ezeket össze kell hangolni és egységesen megépíteni, hogy végül egy közös tisztítóállomás szolgálja ki mindegyiket. Ez nehéz feladat, de bízom benne, hogy ahogyan ez Felcsíkon sikerült, úgy Alcsíkon is meg tudjuk oldani.
– Hogyan érintette az elmúlt év az idegenforgalmat? Megvan-e még a lehetőség, hogy ez gazdasági húzóágazata legyen Székelyföldnek?
– Az elmúlt egy évben meghatározó lépéseket tettünk a Hargita Megye Turisztikai Stratégiájában meghatározott fejlesztési célok megvalósítására, a megyei és székelyföldi turisztikai potenciál növelésére és hatékony népszerűsítésére, valamint a helyi termékek értékesítésére. Hat turisztikai pályázat finanszírozási szerződését írtuk alá, így Hargita Megye Tanácsának összesen hét ilyen pályázata van, amelyek összértéke 1,6 millió euró. Számos turisztikai kiállítást szerveztünk, és aktívan részt vettünk ezeken: tavaszi és őszi turisztikai kiállításokon és vásárokon, Romexpo/Anat (Bukarest), Hungexpo/HóShow (Budapest). A kiállításokat a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesülettel közösen szerveztük meg, bevonva a Hargita, Kovászna, valamint Maros megyében működő turisztikai szolgáltatókat, a hatékonyabb népszerűsítés érdekében. A közös Székelyföld stand minden alkalommal nagy népszerűségnek örvendett a látogatók körében, lehetőség adódott a helyi termékek kóstolására, valamint a hagyományos kézműves szakmák rejtélyeibe nyerhettek betekintést az érdeklődők. A pályázatok eddigi legfontosabb tevékenysége a székelyföldi egységes arculat (logó és jelmondat), valamint az egységes turisztikai arculati kézikönyv megterveztetése volt. A projekt legfontosabb indikátoraként meg kell említeni, hogy 2013 végére, valamint a 2014-es év elejére a Hargita megyébe látogató turisták száma 12%-kal fog nőni.
Amit még fontosnak tartok elmondani: a Hargita megyébe látogató turisták száma egy év alatt közel 7500 személlyel növekedett. Ennek több oka van, amelyek közül elsőként kell megemlíteni, hogy a gazdasági válság hatására megváltoznak a turisták preferenciái, így megerősödni látszik a belföldi turizmus. Számos turisztikai fejlesztés történt az elmúlt időszakban (bővült a szálláskapacitás, panziók, éttermek, programok stb.), ugyanakkor a Regionális Operatív Programmal finanszírozott turisztikai népszerűsítési projektek kezdik meghozni eredményüket. Nem utolsósorban a Hargita Megye Tanácsa turisztikai programjában megvalósított tevékenységek is hozzájárulnak az idelátogató turisták számának növeléséhez. Ezeken kívül még meg kell említenem: folyamatban van a Hargita-hegység rendezési tervének a licitre való elkészítése, a területek beazonosítása, és 2011-ben további 16 hagyományos népi fürdő felújítására adott támogatást a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium.
– Beszéljünk a gyergyóremetei regionális hulladéktározóról. Mikor lesz ez alkalmas a régió által termelt hulladék fogadására, mert a csíkszeredai szeméttelepet is rövidesen be kell zárni? Milyen lépések következnek?
– Elkészült a projekthez szükséges megvalósíthatósági tanulmány végleges változata. Ez egy hosszabb folyamat volt, rendszeresen egyeztetni kellett a Környezetvédelmi Minisztérium szakértőivel és az Európai Bizottság által alkalmazott szakértői csoporttal is (JASPERS). A környezetvédelmi engedélyeztetési folyamat is a végéhez közeledik, lejártak a közmeghallgatások, és egy pár apróbb javítást kell még beépíteni a dokumentációba. A meghallgatások alatt nem volt negatív vélemény vagy olyan esemény, amely a projekt megvalósítását késleltetné. Az év elején lehet a közbeszerzéseket lefolytatni a hulladékgazdálkodási rendszer különböző elemeire, ezek lejárta után pedig szerződést kötni az építőkkel. Mindkét esetben (a remetei új lerakó építése és a csíkszeredai régi tározó bezárása) az idei év második felére várható a munkálatok befejezése.
– A székely termékek egyre inkább beépülnek a köztudatba. Miért fontos ez, és hogy lehet még továbblépni?
– Örvendek, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak, odafigyelnek, mit ír az áruk címkéjén. Székely termékeket népszerűsítő kampányunkkal, konkrét lépéseinkkel, mint például a hagyományos termékek vásárának megszervezése és a székelyföldi termelők országos és nemzetközi kiállításokon való rendszeres részvétele, úgy gondolom, elősegítettük ezt. A Cora üzletlánc magyarországi hipermarketjeiben tavaly a korábbi évhez képest négyszer több székely termelő termékeiből vásárolhatnak és kóstolhatnak a magyarországi vásárlók. Emellett egy másik magyarországi céggel, a CBA-val is elkezdtünk együttműködni, és ez évi tervünk egy székely bolthálózat kialakítása, amelyben hagyományos termékeket lehet vásárolni. Tehát idén bővült a székelyföldi termelők piaca, és reményeink szerint jövőre tovább bővül majd.
– Milyen év lesz 2012 a megye számára? Melyek a legfontosabb feladatok?
– Ez az év a folytatásról szól. Folytatni szeretnénk elkezdett sikeres programjainkat, mint amilyen például az imént szóban forgó székely termékek népszerűsítése vagy az idegenforgalom növelését célzó pályázatok, beruházások. Három évvel ezelőtt vállaltam, hogy az aszfaltozott megyei utak hossza mandátumom végéig eléri az 500 kilométert, ami elérhető cél, hiszen már meghaladtuk a 400 kilométert, és mind a négy évszakban végzünk útjavítási, -felújítási munkálatokat, ha az időjárás engedi. Ebben a gazdasági válságban is sikerült pénzforrásokhoz juttatni Hargita megyét, Székelyföldet, kormányzati és uniós pénzhez, amiben nagy szerepe volt annak, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, és latba tudja vetni befolyását. Ez előreláthatólag idén is így lesz, ezért is számítok a hasonló finanszírozásokra. Tehát csak azt mondhatom: a Kovászna és Maros megyei önkormányzatokkal együtt folytatjuk Székelyföld újjáépítését.
István pap népe, vagyis a gyergyóalfalvi keresztalja csütörtökön reggel indul neki a Csíksomlyóra vezető útnak. A zarándokok vezetője Balázs József festőművész szerint senki sem teszi meg az utat csak úgy véletlenül: érzik Mária hívását.
Több mint kétszáz diák és tanáraik, hivatali alkalmazottak és önkéntesek vettek részt a Gyergyóalfaluból kivezető utak mentén a takarítási akcióban. Kétszázötven zsák szeméttől szabadították meg az árkokat, útszegélyeket.
Másfél kilométernyi vezeték lefektetését kell elvégeznie a kivitelezőnek a gyergyószentmiklósi Bucsin lakónegyedben. A HVCSK vezetője bízik abban, hogy ebben az évben ezt be is fejezik, ennek érdekében további munkacsoportok bevetését szorgalmazza.
Több mint 8 millió lej értékű támogatást kapott a gyergyószentmiklósi kórház új orvosi eszközök beszerzésére. A fejlesztések mellett viszont az orvoshiány továbbra is problémát jelent.
Tizenhárom tonnás súlykorlátozás lép érvénybe hétfőtől a 12C jelzésű országút Békás-szoros és Gyilkostó közötti szakaszán – közölte az országos útügyi igazgatóság Iași megyei kirendeltsége.
Gyergyószentmiklóson az idei gyereknapi programsorozatot szombaton tartják. A legtöbb esemény tervezett helyszíne a szabadidőpark, de rossz idő esetén sem maradnak el az események.
Elektronikai hulladékgyűjtést szerveznek Gyergyószentmiklóson május 31-én, szombaton – adja hírül a helyi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Évek óta nem kaptak ilyen jó hírt a gyergyószentmiklósiak: kormányzati támogatások és megyei visszaosztások révén több mint 16 millió lej pluszforrással gazdálkodhatnak.
A Tarisznyás Márton Múzeum tudományos ismeretterjesztő előadássorozata, a Tarisznyás-estek következő alkalmán, csütörtökön Gál Levente muzeológus tart előadást „Fényképészek, fotográfiák, történetek – Egy fotótörténeti kutatás kezdetei” címmel.
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban május 22-én, csütörtökön 18 órától Garda Dezső történész-politológus „Romániának az Európai Unióba való felvételének a megszavazása és Székelyföld területi autonómiája” címmel tart előadást.
szóljon hozzá!