
Segítenek a munkakeresésben a fogyatékkal élőknek is. Mindenki jól jár ezáltal. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Eddig mintegy harminc fogyatékkal élő talált állást Háromszéken a Diakónia Keresztyén Alapítvány által működtetett munkaközvetítő iroda révén. A szolgáltatást a közeljövőben más városokban is meghonosítanák, például Brassóban, Nagyváradon, Szászrégenben.
2019. április 23., 19:412019. április 23., 19:41
Olcsvári Tünde, a Diakónia keretében működő Írisz Ház Fogyatékkal Élők Központja vezető pszichológusa, projektkoordinátor lapunknak elmondta:
Nemrég zárult a SUCCESS nevű Erasmus+ programjuk, szlovákiai, magyarországi és törökországi partnerekkel arra törekedtek, hogy a fogyatékkal élőket felkészítsék a munkavállalásra, a potenciális munkaadókat tájékoztassák a sérültek alkalmazásával kapcsolatban. A munkaközvetítő szolgálat ezt a feladatot viszi tovább. Az irodát a svájci HEKS alapítvány támogatásával tavaly hozták létre, és abban bíznak, hogy a hároméves finanszírozás lejárta után is működtetni tudják.
Olcsvári Tünde felidézte, hogy a jogszabály-módosítás lépéskényszert eredményezett,
Elsősorban azokat a vállalkozásokat keresték meg, melyekkel korábban is kapcsolatban álltak. Tavaly október óta
A két állandó alkalmazottat foglalkoztató közvetítő iroda két célcsoporttal dolgozik, egyrészt felméri, hogy a cégeknél, milyen munkakörök felelnek meg a fogyatékkal élőknek, segít az akadálymentesítésben, sőt az ott dolgozó munkatársaknak érzékenyítő felkészítőket szerveznek, gyakorlati jellegű kérdésekről tájékoztatnak.
A másik oldalon az álláskereső fogyatékkal élőkkel tartják a kapcsolatot, felmérik mit szeretnének, és mit tudnak dolgozni, majd a munkahely és a munkakereső profiljának ismeretében közvetítenek. Olcsvári Tünde hangsúlyozta:
Makkai Péter református lelkipásztor, az Írisz Ház vezetője úgy nyilatkozott, míg az európai országokban a fogyatékkal élők 35-40 százaléka vállal munkát, Romániában ez az arány még mindig nem éri el a három százalékot.
A Diakónia munkatársai úgy vélik, kezdeményezésük még „gyerekcipőben jár”, de abban bíznak, hogy sikerül egyre több sérültet és vállalkozást megszólítani, és más városokban is beindíthatják a szolgáltatást.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
1 hozzászólás