
Vállalkozásoknak adhat helyet. Hosszú ideje bezárva, üresen áll a Vigadó épülete
Fotó: Gecse Noémi
Teljesen megváltoztak az elképzelések a patinás, de leromlott állagú, évek óta üresen, bezárva álló csíkszeredai Vigadó épületének hasznosításával kapcsolatban.
2018. január 24., 09:392018. január 24., 09:39
Egy éve még a műemlékké nyilvánítás, és a felújításhoz szükséges uniós pályázati kiírások azonosítása volt napirenden, ma már mások a csíkszeredai városvezetés szándékai – tudtuk meg Füleki Zoltántól. A megyeszékhely alpolgármestere szerint
Fotó: Gecse Noémi
Van viszont lehetőség pályázati támogatást igényelni vállalkozói inkubátorház létrehozásához, Csíkszereda a Hargita megyei önkormányzattal együttműködve ezen az úton indult el. Mint Füleki elmondta, februártól lehet pályázni ilyen célú finanszírozásra, amely a költségek 50 százalékát biztosítaná. Hozzátette,
„Össze kell fognunk a megvalósításért. Nem egyszerű dolog, de el kell kezdeni” – összegzett Füleki.
Fotó: Gecse Noémi
Az alpolgármester úgy értékelte,
Az önkormányzat viszont nem rendelkezik olyan ingatlannal, ami a város központjában is legyen, és megfeleljen ennek a célnak.
Fotó: Gecse Noémi
– érvelt az alpolgármester.
Fotó: Gecse Noémi
A 2012-ben elkészült megvalósíthatósági tanulmány
Az elmúlt években csak állagmegőrző munkálatokat végeztek az épületen, rögzítették az omlásveszélyes vakolatot és pótolták az ereszcsatornát.
Fotó: Gecse Noémi
Az akkori elképzelések szerint a Csíki Magánjavak költségén készült Vigadót hangversenyteremmel ellátott zeneházzá alakították volna át, székhelyet biztosítva a Csíki Kamarazenekarnak is.
Fotó: Gecse Noémi
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
2 hozzászólás