
Fotó: Barabás Ákos
Magyarországról is jelentkeztek arra az irodalmi pályázatra, amelyet 8–19 éves korú diákoknak hirdetett meg a székelyudvarhelyi városi könyvtár és a Bibliofil Alapítvány. A beérkezett pályamunkák sokszínűek, tematikában és műfajban egyaránt. A dolgozatok kiértékelését és a díjátadó ünnepséget csütörtök délután tartották a könyvtár látvány- és hangzóanyagrészlegén.
2017. június 09., 12:572017. június 09., 12:57
A felhívásra 128 pályamunka érkezett, nemcsak a városból és Udvarhelyszékről, hanem Csíkszeredából, Kolozsvárról, Szatmárnémetiből, sőt Magyarországról is. A versenyre egytől három oldalig terjedő írásokat vártak. A negyedszer meghirdetett pályázat évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend – tudtuk meg Rendi Éva projektfelelőstől. A beküldött pályamunkák is egyre színvonalasabbak.
Sokan már visszatérő szerzők, nem először jelentkeztek a pályázatra. A középiskolás mezőnyben második díjat elnyert Ferencz Hedvig, a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola végzős diákja lapunknak elmondta, hetedikes korában kezdett írogatni. Szövegeit sokáig nem mutatta meg senkinek, tizedikes korában viszont megosztotta ezeket magyartanárnőjével, tőle kért segítséget.
Fotó: Barabás Ákos
„Abban az évben is indított pályázatot a könyvtár, arra is írtam, és igazából az volt a legelső igazi sikerélményem. Nem a díj miatt. Inkább azért, mert
– osztotta meg emlékeit. Mindig prózával próbálkozott, úgy érezte, a líra nem az ő műfaja. „Idén mégis született néhány lírai izé, amit versnek azért nem neveznék, de ilyet küldtem a pályázatra” – fogalmazott. Szövege nagyon személyes, nem is tervezte a közönség elé vinni, de körmére égett a gyertya, így azt küldte be a pályázatra. Azt is megtudtuk, hogy Hedvig irodalom szakon készül továbbtanulni.
Noha a pályamunkák helyesírásával még mindig vannak gondok, a szövegekből igencsak kitűnik, hogy ki az, aki rendszeresen olvas. Van olyan negyedik osztályos tanuló, akinek a mondataira rácsodálkozott a könyvtár munkaközössége. A kisdiákok inkább meséket írtak, a klasszikus formulákat felhasználva. Vannak tanmesék, de a mindennapi élet tapasztalatait is belefoglalták a gyerekek a történeteikbe. Az öt-nyolc osztályosok zöme a versírást érezte magáénak. Az alkotások témája változatos, érzelmi viharokról, barátságról, kitartásról, idealizált emberi értékekről fogalmaztak a pályázók. A nagyobbak többnyire novellákat írtak az élet számukra fontos dolgairól. A középiskolások inkább a szabadvers műfaját favorizáltak. Kevés esszé érkezett a pályázati felhívásra, ezek között viszont találni nagyon szép írást például a hitről.
Fotó: Barabás Ákos
– véli a projektfelelős.
Az anyanyelv ápolásán túl a pályázatnak az is fontos célja, hogy megismerjék a gyermekek érdeklődési körét, ez ugyanis segíti a könyvtárosokat munkájukban, az olvasmányajánlásban. Az előző években kötet is megjelent a pályázók szövegeiből. Idén pénzhiány miatt elektronikus kötetbe szerkesztették a dolgozatokat. Ezek majd a könyvtár honlapján lesznek elérhetők. A díjátadó ünnepségen minden jelentkező kapott jutalomkönyvet, a nyertesek nagyobb könyvcsomaggal távozhattak. Ilyen alkalmakkor díjazzák a könyvtár nyugalmazott dolgozóit is, idén Csoma Klára könyvkötő vehette át a díjat. Ő negyven évet dolgozott az intézményben.
A díjazottak
Első díjban a felsőboldogfalvi Fülöp Áron Általános Iskola negyedikes diákja, Farkas Balázs, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium nyolcadik osztályos tanulója, Lukács Lilla, valamint a szovátai Domokos Kázmér Gimnázium kilencedik osztályosa, Dénes Csaba Antal részesült.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!