
Pintér Márta Zsuzsanna irodalom- és színháztörténész
Nemrégiben Csíkszeredában mutatták be a hat részesre tervezett Ferences iskoladrámák könyvsorozat tavaly megjelent második és harmadik kötetét, amelyek az 1740 és 1762 között Csíksomlyón előadott passiójátékok eredeti szövegét, énekét és elemzését tárják az olvasók elé.
2022. június 29., 11:212022. június 29., 11:21
A kötetek keletkezéstörténetéről, a passiójátszás hagyományairól, Csíksomlyóról, mint szellemi centrumról, a csíksomlyói ferences iskoladrámákról és azok jelentőségéről, valamint arról is beszélgettünk Pintér Márta Zsuzsanna irodalom- és színháztörténésszel, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánjával, a Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoport vezetőjével, hogy több évtizedes lappangás után hogyan kerültek elő ezek az elveszettnek hitt szövegek.
Ennek a páratlanul gazdag vallásos színjátszásnak fennmaradtak a szövegei is, ezeket az 1980-as évektől ismerjük. A Ferences iskoladrámák első kötetében a csíksomlyói színjátszásról, a darabok forrásairól, zenei és néprajzi sajátosságairól szóló részletes bevezető után 15 passiójáték szövege jelent meg a legkorábbi, 1921-1739 közötti időszakból.
A Ferences iskoladrámák második kötetében 11 nagypénteki passiójátékot és egy úrnapi játékot adnak közre az 1740 és 1750 közötti évekből. A Ferences iskoladrámák hatrészes sorozatának harmadik kötete újabb 11 szöveget mutat be az olvasónak. Ezek mindegyike a Liber exhibens actiones parascevicas címet viselő, 1774-ben készített passióskötetből való – olvasható a Balassi kiadónál megjelent kötetek ajánlójában.
Mivel az anyag Európában is egyedülálló, a bevezetőt, a drámák tartalmi összefoglalását és a jegyzeteket angol nyelven is közreadják a Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna szerkesztette kötetekben.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
szóljon hozzá!