Fénylánc a magyar nemzet összetarozásáért

„Vissza kell hozni az ünnepek értelmét! Egy-egy ünnep nem csupán azt kell jelentse, hogy bevásárolunk, ajándékozunk, s beülünk a négy fal közé” – véli Bara István, a gyergyószentmiklósi Apród Baranta csoport oktatója (fotón, jobb oldalt), aki három évvel ezelőtt felvállalta a magyarországi hagyományőrzők által felelevenített téli napforduló ünnepének gyergyói szervezését. A 2007-ben indított Fénylánc mára túlnőtte Magyarország határait, a nemzeti összetartozást jelképező megmozduláshoz évről évre több magyar érzelmű ember csatlakozik szerte a világból. Gyergyószentmiklóson először 2008-ban gyújtották meg az összetartozás tüzét a Szent Anna-kápolnánál, akkor mintegy maroknyi résztvevővel.

Vészjelzésből ünneplánc

„Régen a hegyeken gyújtott tüzekkel a veszélyt jelezték, ott gyújtották meg az első tüzet, ahol a veszély volt. Ez most ünneplánccá változott. A történelemben is jegyzett szakrális helyeken gyúlnak meg az első lángok, a szomszédos hegyormokon választüzek gyúlnak, és terjed szét a világba. Idén a magyarországi Börzsönyből indul a szikra, és a különböző hegyeken, dombokon, magaslatokon terjed, ahogy az összegyűlt közösségek begyújtják saját tüzeiket. A fénylánc jelzés arra vonatkozóan, hogy magyarokként nem vagyunk egyedül, másrészt pedig azt is jelzi, hogy a nemzet nincs határok közé szorítva” – magyarázza Bara István, hozzáfűzve, a Fénylánc a magyar összetartozás üzenetét terjeszti, ugyanakkor a Kerecsen ünnepünket, a téli napfordulót, december 21-ét jelenti.

Ünnep és összetartozás

„Minden természeti nép megünnepelte a téli napfordulót. Ahol íjfeszítő népek éltek, mindenhol fellelhető az archeológiában. Ez egy több évszázadon átnyúló ünnep, ezt szeretné megismertetni a mai emberekkel a Baranta Közösség” – közli a gyergyói szervező. Idén a Gyilkos-tó felé vezető útvonaltól dél-kelet irányba fekvő Hegyeskőnél gyúlnak fel a lángok. Az ünnepség ceremóniájhoz imádkozás és a magyar, a székely himnusz, illetve a baranta himnusz eléneklése is hozzátartozik, ugyannakkor múltidéző beszélgetéseknek is helye van. „Az ünnepségen semmi olyan szertartást nem végzünk, ami elválasztaná az embereket, sértené vallásukban, emberségükben. A közös ima és a fénylánc végigfolyik a hegyeken, hogy összehozza az embereket. Azok, akik érzékenyek a világ torzulására, szívesen csatlakoznak az olyan közösségekhez, akik az ünnepet igyekeznek visszahozni a köztudatba” – mondta el Bara István.

A Fénylánc december 21-én magyarországi idő szerint 17 órakor kezdődik. Ahol nem tud terjedni láncszerűen a tűz, ott 18 órakor lobbannak fel a lángok. A mozgalomról, az idei helyszíneiről az érdeklődők a www.fenylanc.uw.hu weboldalon találnak bővebb tájékoztatást.

A gyergyói szervező arra kéri a csatlakozni vágyókat, jelentkezési széndékukat jelezzék a 0748–850446-os telefonszámon. Ugyanitt esetleges kérdéseikre is választ kapnak.