Marosvásárhely szomszédságában, a jeddi, koronkai és székelybósi erdőkben kaptak lencsevégre több medvét az elmúlt napokban.
2019. május 02., 12:012019. május 02., 12:01
2019. május 02., 12:102019. május 02., 12:10
A Maros megyei hegyimentő-szolgálat több, medvét ábrázoló fénykép kíséretében figyelmeztet arra, hogy a Marosvásárhely környéki erdőkben medvék vannak. Arra kérik a túrázókat, kerékpározókat, hogy tartsák szem előtt ezt a figyelmeztetést, és körültekintően járjanak az erdőkben. A fényképeket Vasile Silaghi tette közzé a Facebookon.
Mint a Székelyhonnak a koronkai alpolgármester, László Sándor elmondta, a kisfilmeket egy erdőőr tette közzé, és olyan helyre van felszerelve a kamera, ahol ő hetente kétszer eteti az állatokat.
Az alpolgármester tudatta tavaly ősztől a községben, Koronkán és Székelybósban nem okozott a gazdaságokban anyagi károkat a medve. „Vannak medvék, többet láttam én is, van egy nagyobb fekete, és van egy másik, amelyiknek két kis bocsa van. Heti szinten lehet látni őket a települések közelében lévő mezőkön. Ettől eltekintve én gyermekkel is sétálok az erdőben, de odafigyelek arra, hogy bozótosba ne menjek, sem olyan helyekre, ahol a medve a bocsokkal együtt pihenhet, és én megzavarhatom.
Nagybátyám Székelybós szélén lakik, a medve a lovát akarta elvinni, de az be volt zárva az istállóba, nem sikerült neki, különösebb kárt sem okozott” – mondta a koronkai alpolgármester, aki szerint mindenki maga dönti el, tudva, hogy a környékbeli erdőkben medvék is vannak, kimegy-e oda sétálni, kirándulni, vagy sem.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!