
Legutóbb 2019-ben rendeztek európai parlamenti választást. Romániát 33 hely illeti meg az Európai Parlamentben
Fotó: Veres Nándor
A választási szövetségre lépő két kormánypárt közös európai parlamenti (EP) jelöltlistáját kevesebben támogatnák, mint ahányan az önálló listákra voksolnának, az RMDSZ EP-listájának országos támogatottsága pedig továbbra is az ötszázalékos választási küszöb alatt van – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató szerdán közzétett felméréséből.
2024. március 06., 15:052024. március 06., 15:05
A News.ro hírportál által megrendelt, február 22. és 29. között készült országos közvélemény-kutatás szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös EP-jelöltlistájára a pártpreferenciával rendelkező válaszadók 43,7 százaléka adná voksát, ha most rendeznék a választást. Ez csaknem 5 százalékponttal elmarad a két párt januárban külön-külön mért támogatottságának összegétől. Akkor az INSCOP-mérésben a PSD-re a válaszadók 29,5, míg a PNL-re 18,8 százalékuk adta volna voksát.
Az MTI által szemlézett mostani mérés szerint a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a voksok 20,6 százalékára, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) által decemberben létrehozott ellenzéki Egyesült Jobboldal Szövetségre (ADU) a pártpreferenciával rendelkezők 13,7 százaléka szavazna. Diana Șoșoacă független szenátor SOS Romania nevű pártja is EP-képviselethez juthat a voksok 6,4 százalékával.
Az INSCOP szerint a pártpreferenciával rendelkező válaszadók 3,9 százaléka voksolna az RMDSZ-re, ha a következő hétvégén rendeznék meg az EP-választást.
Az önkormányzati választásokon külön-külön induló kormánypártok támogatottsága több mint tíz százalékponttal meghaladja a közös EP-lista népszerűségét. Saját településük önkormányzatába a megkérdezettek 30,6 százaléka PSD, 25,6 százaléka PNL, 17,4 százaléka AUR, 9,8 százaléka ADU, 4,3 százaléka SOS Romania és 4 százaléka RMDSZ-jelölteket választana.
Az INSCOP mostani mérése szerint
a válaszadók 59,1 százaléka biztosra ígérte, hogy elmegy szavazni. Eddig az öt éve, 2019-ben rendezett EP-választáson volt a legmagasabb részvétel Romániában, amikor a jogosultak 51,7 százaléka adta le voksát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!