
Legutóbb 2019-ben rendeztek európai parlamenti választást. Romániát 33 hely illeti meg az Európai Parlamentben
Fotó: Veres Nándor
A választási szövetségre lépő két kormánypárt közös európai parlamenti (EP) jelöltlistáját kevesebben támogatnák, mint ahányan az önálló listákra voksolnának, az RMDSZ EP-listájának országos támogatottsága pedig továbbra is az ötszázalékos választási küszöb alatt van – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató szerdán közzétett felméréséből.
2024. március 06., 15:052024. március 06., 15:05
A News.ro hírportál által megrendelt, február 22. és 29. között készült országos közvélemény-kutatás szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös EP-jelöltlistájára a pártpreferenciával rendelkező válaszadók 43,7 százaléka adná voksát, ha most rendeznék a választást. Ez csaknem 5 százalékponttal elmarad a két párt januárban külön-külön mért támogatottságának összegétől. Akkor az INSCOP-mérésben a PSD-re a válaszadók 29,5, míg a PNL-re 18,8 százalékuk adta volna voksát.
Az MTI által szemlézett mostani mérés szerint a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a voksok 20,6 százalékára, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) által decemberben létrehozott ellenzéki Egyesült Jobboldal Szövetségre (ADU) a pártpreferenciával rendelkezők 13,7 százaléka szavazna. Diana Șoșoacă független szenátor SOS Romania nevű pártja is EP-képviselethez juthat a voksok 6,4 százalékával.
Az INSCOP szerint a pártpreferenciával rendelkező válaszadók 3,9 százaléka voksolna az RMDSZ-re, ha a következő hétvégén rendeznék meg az EP-választást.
Az önkormányzati választásokon külön-külön induló kormánypártok támogatottsága több mint tíz százalékponttal meghaladja a közös EP-lista népszerűségét. Saját településük önkormányzatába a megkérdezettek 30,6 százaléka PSD, 25,6 százaléka PNL, 17,4 százaléka AUR, 9,8 százaléka ADU, 4,3 százaléka SOS Romania és 4 százaléka RMDSZ-jelölteket választana.
Az INSCOP mostani mérése szerint
a válaszadók 59,1 százaléka biztosra ígérte, hogy elmegy szavazni. Eddig az öt éve, 2019-ben rendezett EP-választáson volt a legmagasabb részvétel Romániában, amikor a jogosultak 51,7 százaléka adta le voksát.
A Hargita Megyei Törvényszék első fokon húsz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte P. Zoltánt, aki a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván tavaly elkövetett emberölés miatt került a vádlottak padjára. Az ítélet nem jogerős.
Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4-9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára.
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nem véletlen, hogy a kormányválság „éppen most robban ki, amikor a katonák, rendőrök, titkosszolgálatok előjogai kerülnének terítékre”. A Bolojan-kormányról május 5-én szavaznak a parlamentben.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Ciprian Ciucu szerint Romániában nincs törésvonal az európai elkötelezettségű erők táborában, hanem egy privilégiumait őrző „korrupt rendszer” és egy reformpárti irányzat áll szemben egymással.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán bejelentette, hogy valamennyi államtitkári, államtitkárhelyettesi, prefektusi és alprefektusi tisztséget betöltő politikusa benyújtotta lemondását – írja az Agerpres.
Oroszország újabb dróntámadást hajtott végre ukrajnai polgári és infrastrukturális célpontok ellen Izmail térségében, a Tulcea megyei folyami határ közelében, szerdára virradóra.
A hét végén várhatóan közvitára bocsátja a kormány az egységes közalkalmazotti bértörvény új tervezetét, ha sikerül politikai megállapodásra jutni – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az elmúlt időszak egyre növekvő politikai feszültségei alapján számítani lehetett a bizalmatlansági indítványra – jelentette ki kedd este a horvátországi Dubrovnikban Nicușor Dan államfő.
A rémhírek dacára egyelőre nem kell attól tartani, hogy a légitársaságok teljesen kifogynak az üzemanyagból. A kerozin árának emelkedése miatt azonban a tavalyhoz képest drágább lesz a repülés.
szóljon hozzá!