
Legutóbb 2019-ben rendeztek európai parlamenti választást. Romániát 33 hely illeti meg az Európai Parlamentben
Fotó: Veres Nándor
A választási szövetségre lépő két kormánypárt közös európai parlamenti (EP) jelöltlistáját kevesebben támogatnák, mint ahányan az önálló listákra voksolnának, az RMDSZ EP-listájának országos támogatottsága pedig továbbra is az ötszázalékos választási küszöb alatt van – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató szerdán közzétett felméréséből.
2024. március 06., 15:052024. március 06., 15:05
A News.ro hírportál által megrendelt, február 22. és 29. között készült országos közvélemény-kutatás szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös EP-jelöltlistájára a pártpreferenciával rendelkező válaszadók 43,7 százaléka adná voksát, ha most rendeznék a választást. Ez csaknem 5 százalékponttal elmarad a két párt januárban külön-külön mért támogatottságának összegétől. Akkor az INSCOP-mérésben a PSD-re a válaszadók 29,5, míg a PNL-re 18,8 százalékuk adta volna voksát.
Az MTI által szemlézett mostani mérés szerint a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a voksok 20,6 százalékára, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) által decemberben létrehozott ellenzéki Egyesült Jobboldal Szövetségre (ADU) a pártpreferenciával rendelkezők 13,7 százaléka szavazna. Diana Șoșoacă független szenátor SOS Romania nevű pártja is EP-képviselethez juthat a voksok 6,4 százalékával.
Az INSCOP szerint a pártpreferenciával rendelkező válaszadók 3,9 százaléka voksolna az RMDSZ-re, ha a következő hétvégén rendeznék meg az EP-választást.
Az önkormányzati választásokon külön-külön induló kormánypártok támogatottsága több mint tíz százalékponttal meghaladja a közös EP-lista népszerűségét. Saját településük önkormányzatába a megkérdezettek 30,6 százaléka PSD, 25,6 százaléka PNL, 17,4 százaléka AUR, 9,8 százaléka ADU, 4,3 százaléka SOS Romania és 4 százaléka RMDSZ-jelölteket választana.
Az INSCOP mostani mérése szerint
a válaszadók 59,1 százaléka biztosra ígérte, hogy elmegy szavazni. Eddig az öt éve, 2019-ben rendezett EP-választáson volt a legmagasabb részvétel Romániában, amikor a jogosultak 51,7 százaléka adta le voksát.
Mintegy négyszáz diák és szülő tüntetett kedden a temesvári Opera téren, igazságot követelve a Temes megyei Csenében meggyilkolt 15 éves fiatalnak, Mariónak, akinek megölésében bűntárs volt egy 13 éves – jelenleg szabadlábon lévő – fiú is.
Novemberben már feltöltötték az 500 lejes tanszertámogatást ötszázezer jogosult diák kártyájára, a decemberben kiosztott új kártyák közül viszont közel 60 ezren még mindig nem kapták meg. A feltöltés időpontja egyelőre bizonytalan.
Csehországban autóbusz-gyújtogatásokat, Litvániában terrortámadásokat készített elő az az Oroszországban élő személy, akinek a felbujtására Románia területén is szabotázsakciókat tervezett egy kolumbiai férfi.
Több mint 6900 lakóingatlanban keletkezett tűz tavaly Romániában, ami mintegy 2 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A tűzesetekben 305 ember életét vesztette, az áldozatok többsége idős.
Az egészséges mezei nyúlpopuláció megőrzése érdekében Arad megyéből Maros megyébe telepítettek közel hetven mezei nyulat.
Hétre emelkedett a kedden kora délutáni Temes megyében történt baleset halálos áldozatainak a száma, további három sérültet pedig kórházban kezelnek. Hatósági információk szerint az áldozatok egy mikrobusz utasai voltak, amelynek sofőrje előzésbe kezdett.
A 2025-ös évet Románia 7,65 százalékos GDP-arányos (146,03 milliárd lejes) költségvetési hiánnyal zárta, ami 1 százalékponttal kisebb a 2024-es év végi 8,67 százalékos deficitnél – közölte kedden a pénzügyminisztérium.
A téli időszak velejárója: 30 százalékkal megnőtt az ortopédiai esetek száma a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt két hétben a csúszások, esések és téli sportbalesetek miatt.
Románia miniszterelnöke kedden kijelentette, a hét végéig dönt a kormánykoalíció arról, hogy milyen módon terjeszti elő elfogadásra a helyi és központi közigazgatásról szóló, valamint a gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomagot.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata elnök hétfőn este kijelentette, nem fogja elfogadni, hogy a kormány külön-külön vállaljon felelősséget a parlamentben a közigazgatási csomagért és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagért.
szóljon hozzá!