
Sokan „abszurdnak” tartják az összeférhetetlenségi törvényt. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Előremutató döntést hozott a legfelsőbb bíróság: felmentette az összeférhetetlenség vádja alól Kézdiszentlélek polgármesterét. A bukaresti bíróság elfogadta Balogh Tibor fellebbezését, a honlapján közzétett ítélet szerint megsemmisítette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) 2015-ben kiadott jegyzőkönyvét.
2020. január 20., 18:372020. január 20., 18:37
Országszerte több polgármester elveszítette a mandátumát, mert a feddhetetlenségi ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg esetükben, arra hivatkozva, hogy a mezőgazdasági tevékenység folytatására létrehozott egyéni vállalkozói engedély kizárja a polgármesteri tisztség betöltését.
Az RMDSZ szerint a tévesen értelmezett törvény miatt veszítik el a tisztségüket a polgármesterek.
Mivel az egyéni vállalkozásban egyetlen személy van, az ANI úgy értelmezte, hogy ez egy cég, és ebben ők az ügyvezetők. A mandátumot vesztett polgármesterek az idei helyhatósági választásokon sem indulhatnak, mert a jogerős döntés értelmében három évig nem tölthetik be a korábbi tisztségüket.
„Üdvözlendő a felmentő ítélet, de ezt a többi esetben nem lehet érvényesíteni, hiszen a román jogrendben a korábbi ítéleteknél nem veszik figyelembe” – szögezte le megkeresésünkre Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Az RMDSZ önkormányzati szakértője szerint
„A jelenlegi közhangulatban egyetlen politikus sem mer hozzányúlni az összeférhetetlenségi törvényhez, mert rásütik a bélyeget, hogy védelmezi a korrupciót, holott a jogszabálynak abszurd kitételei vannak” – részletezte az elöljáró.
Hozzátette, a korrupció ellen valóban fel kell venni a harcot, ezért nem lehet, hogy egy választott köztisztviselő vagy a családjának magáncége közpénzekre kössön megállapodásokat az önkormányzatokkal, de ezt nem lehet annyira kiélezni, hogy lassan „mindenki összeférhetetlen”. Ilyés Gyula példaként említette, hogy a polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők nem vehetnek részt az önkormányzati cégek, tanintézetek vezetőtanácsába. „Ez nevetséges, hiszen különben mindenért felelnek, ami a cégnél, vagy a tanintézetekben az oktatáson kívül történik. A gazdálkodókat pedig gyakran bevonják a vidéki települések döntéshozatalába, ez nem kellene összeférhetetlenséget generáljon” – szögezte le Ilyés Gyula.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!