
Sokan „abszurdnak” tartják az összeférhetetlenségi törvényt. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Előremutató döntést hozott a legfelsőbb bíróság: felmentette az összeférhetetlenség vádja alól Kézdiszentlélek polgármesterét. A bukaresti bíróság elfogadta Balogh Tibor fellebbezését, a honlapján közzétett ítélet szerint megsemmisítette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) 2015-ben kiadott jegyzőkönyvét.
2020. január 20., 18:372020. január 20., 18:37
Országszerte több polgármester elveszítette a mandátumát, mert a feddhetetlenségi ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg esetükben, arra hivatkozva, hogy a mezőgazdasági tevékenység folytatására létrehozott egyéni vállalkozói engedély kizárja a polgármesteri tisztség betöltését.
Az RMDSZ szerint a tévesen értelmezett törvény miatt veszítik el a tisztségüket a polgármesterek.
Mivel az egyéni vállalkozásban egyetlen személy van, az ANI úgy értelmezte, hogy ez egy cég, és ebben ők az ügyvezetők. A mandátumot vesztett polgármesterek az idei helyhatósági választásokon sem indulhatnak, mert a jogerős döntés értelmében három évig nem tölthetik be a korábbi tisztségüket.
„Üdvözlendő a felmentő ítélet, de ezt a többi esetben nem lehet érvényesíteni, hiszen a román jogrendben a korábbi ítéleteknél nem veszik figyelembe” – szögezte le megkeresésünkre Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Az RMDSZ önkormányzati szakértője szerint
„A jelenlegi közhangulatban egyetlen politikus sem mer hozzányúlni az összeférhetetlenségi törvényhez, mert rásütik a bélyeget, hogy védelmezi a korrupciót, holott a jogszabálynak abszurd kitételei vannak” – részletezte az elöljáró.
Hozzátette, a korrupció ellen valóban fel kell venni a harcot, ezért nem lehet, hogy egy választott köztisztviselő vagy a családjának magáncége közpénzekre kössön megállapodásokat az önkormányzatokkal, de ezt nem lehet annyira kiélezni, hogy lassan „mindenki összeférhetetlen”. Ilyés Gyula példaként említette, hogy a polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők nem vehetnek részt az önkormányzati cégek, tanintézetek vezetőtanácsába. „Ez nevetséges, hiszen különben mindenért felelnek, ami a cégnél, vagy a tanintézetekben az oktatáson kívül történik. A gazdálkodókat pedig gyakran bevonják a vidéki települések döntéshozatalába, ez nem kellene összeférhetetlenséget generáljon” – szögezte le Ilyés Gyula.
Tüntetést szervez kedden a fogyatékossággal élők ügyeivel foglalkozó országos tanács (CNDR) a fővárosi Győzelem (Victoriei) téren a fogyatékossággal élők juttatásának alacsony szintje és az adóztatásukat érintő legutóbbi változások miatt.
Utcára vonult kedden délelőtt a marosvásárhelyi vegyipari kombinát több mint háromszáz alkalmazottja, hogy a gyár megmentését követelje. A tüntetők szerint a kormány kezében van az üzem sorsa, amely egy hónap múlva végleg bezárhat.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Ilie Bolojan szerint a 2026-os év a vártnál nehezebb lesz, mivel a közel-keleti helyzet jelentősen bonyolítja a dolgokat; és megemlítette, hogy az árak emelkedése enyhe gazdasági visszaesést eredményez.
A nyugdíj és a közalkalmazotti fizetés halmozását tiltó törvénytervezet készen van, és csak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezésére várnak – jelentette ki hétfő este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A kormány meghozott intézkedései mellett tovább emelkedett az üzemanyagok ára kedden. Hétfőn nem volt változás az árakban a szombati emelkedéshez képest.
A kormány a következő napokban dönt az üzemanyagok, elsősorban a gázolaj jövedéki adójának csökkentéséről – jelentette ki hétfő este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Újabb körforgalom kialakítása van napirenden Csíkszeredában, ezúttal a Temesvári sugárút és a Szív utca kereszteződésében. Az előzetes mérések azt mutatják, hogy különösebb átalakítás nélkül végrehajtható a változtatás.
Mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül – derül ki a munkaügyi minisztérium közvitára bocsátott tervezetéből.
A legfelsőbb bíróság hétfőn bejelentette, hogy beperelt a közigazgatási bíróságon a kormányt és a pénzügyminisztériumot a bírák és ügyészeknek megítélt bérjogosultságok 2026-ban esedékes kifizetésének elhalasztása miatt.
szóljon hozzá!