
Sokan „abszurdnak” tartják az összeférhetetlenségi törvényt. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Előremutató döntést hozott a legfelsőbb bíróság: felmentette az összeférhetetlenség vádja alól Kézdiszentlélek polgármesterét. A bukaresti bíróság elfogadta Balogh Tibor fellebbezését, a honlapján közzétett ítélet szerint megsemmisítette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) 2015-ben kiadott jegyzőkönyvét.
2020. január 20., 18:372020. január 20., 18:37
Országszerte több polgármester elveszítette a mandátumát, mert a feddhetetlenségi ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg esetükben, arra hivatkozva, hogy a mezőgazdasági tevékenység folytatására létrehozott egyéni vállalkozói engedély kizárja a polgármesteri tisztség betöltését.
Az RMDSZ szerint a tévesen értelmezett törvény miatt veszítik el a tisztségüket a polgármesterek.
Mivel az egyéni vállalkozásban egyetlen személy van, az ANI úgy értelmezte, hogy ez egy cég, és ebben ők az ügyvezetők. A mandátumot vesztett polgármesterek az idei helyhatósági választásokon sem indulhatnak, mert a jogerős döntés értelmében három évig nem tölthetik be a korábbi tisztségüket.
„Üdvözlendő a felmentő ítélet, de ezt a többi esetben nem lehet érvényesíteni, hiszen a román jogrendben a korábbi ítéleteknél nem veszik figyelembe” – szögezte le megkeresésünkre Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Az RMDSZ önkormányzati szakértője szerint
„A jelenlegi közhangulatban egyetlen politikus sem mer hozzányúlni az összeférhetetlenségi törvényhez, mert rásütik a bélyeget, hogy védelmezi a korrupciót, holott a jogszabálynak abszurd kitételei vannak” – részletezte az elöljáró.
Hozzátette, a korrupció ellen valóban fel kell venni a harcot, ezért nem lehet, hogy egy választott köztisztviselő vagy a családjának magáncége közpénzekre kössön megállapodásokat az önkormányzatokkal, de ezt nem lehet annyira kiélezni, hogy lassan „mindenki összeférhetetlen”. Ilyés Gyula példaként említette, hogy a polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők nem vehetnek részt az önkormányzati cégek, tanintézetek vezetőtanácsába. „Ez nevetséges, hiszen különben mindenért felelnek, ami a cégnél, vagy a tanintézetekben az oktatáson kívül történik. A gazdálkodókat pedig gyakran bevonják a vidéki települések döntéshozatalába, ez nem kellene összeférhetetlenséget generáljon” – szögezte le Ilyés Gyula.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!