
Sokan „abszurdnak” tartják az összeférhetetlenségi törvényt. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Előremutató döntést hozott a legfelsőbb bíróság: felmentette az összeférhetetlenség vádja alól Kézdiszentlélek polgármesterét. A bukaresti bíróság elfogadta Balogh Tibor fellebbezését, a honlapján közzétett ítélet szerint megsemmisítette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) 2015-ben kiadott jegyzőkönyvét.
2020. január 20., 18:372020. január 20., 18:37
Országszerte több polgármester elveszítette a mandátumát, mert a feddhetetlenségi ügynökség összeférhetetlenséget állapított meg esetükben, arra hivatkozva, hogy a mezőgazdasági tevékenység folytatására létrehozott egyéni vállalkozói engedély kizárja a polgármesteri tisztség betöltését.
Az RMDSZ szerint a tévesen értelmezett törvény miatt veszítik el a tisztségüket a polgármesterek.
Mivel az egyéni vállalkozásban egyetlen személy van, az ANI úgy értelmezte, hogy ez egy cég, és ebben ők az ügyvezetők. A mandátumot vesztett polgármesterek az idei helyhatósági választásokon sem indulhatnak, mert a jogerős döntés értelmében három évig nem tölthetik be a korábbi tisztségüket.
„Üdvözlendő a felmentő ítélet, de ezt a többi esetben nem lehet érvényesíteni, hiszen a román jogrendben a korábbi ítéleteknél nem veszik figyelembe” – szögezte le megkeresésünkre Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Az RMDSZ önkormányzati szakértője szerint
„A jelenlegi közhangulatban egyetlen politikus sem mer hozzányúlni az összeférhetetlenségi törvényhez, mert rásütik a bélyeget, hogy védelmezi a korrupciót, holott a jogszabálynak abszurd kitételei vannak” – részletezte az elöljáró.
Hozzátette, a korrupció ellen valóban fel kell venni a harcot, ezért nem lehet, hogy egy választott köztisztviselő vagy a családjának magáncége közpénzekre kössön megállapodásokat az önkormányzatokkal, de ezt nem lehet annyira kiélezni, hogy lassan „mindenki összeférhetetlen”. Ilyés Gyula példaként említette, hogy a polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők nem vehetnek részt az önkormányzati cégek, tanintézetek vezetőtanácsába. „Ez nevetséges, hiszen különben mindenért felelnek, ami a cégnél, vagy a tanintézetekben az oktatáson kívül történik. A gazdálkodókat pedig gyakran bevonják a vidéki települések döntéshozatalába, ez nem kellene összeférhetetlenséget generáljon” – szögezte le Ilyés Gyula.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
szóljon hozzá!