
Fotó: Maroshévízi turisztikai információs központ
Belakták az Urmánczy-kastélyt a maroshévíziek és a közeli, illetve távoli tájakról érkezettek a hétvégén.
2018. szeptember 16., 12:322018. szeptember 16., 12:32
2018. szeptember 16., 13:252018. szeptember 16., 13:25
Az 1903 és 1906 között épült kastélyt a kommunisták államosították, a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig Maroshévíz szülészeteként működött, így a napvilágot először itt meglátó helyiek nagy élvezettel írták fel neveiket a most létrehozott „emlékek falára”.
A kétnapos rendezvényt szervező Positive Transylvania egyesület elnöke, Szabó Tekla művészettörténész elmondása szerint
Fotó: Maroshévízi turisztikai információs központ
De nem csak az Urmánczy leszármazottaknak évekkel ezelőtt visszaszolgáltatott, kissé megviselt állapotban lévő kastély, hanem Maroshévíz természeti értékeinek népszerűsítése is cél, hiszen a városban több meleg vizű forrás van, s ezek három strand, illetve fürdő vizét is biztosítják. Erről is szó volt a Fenntartható fejlődés a Maros-völgye kulturális és természeti értékeinek hasznosításával című szombati kerekasztal megbeszélésen, amelyen Klaus Birthler, Szászrégen főépítésze egyebek mellett elmondta, kihívásnak érzi, hogy külföldi munkavállalás helyett szülővárosában, a szívéhez legközelebb álló tájakon próbáljon hozzájárulni a fejlődéshez, hasznosításhoz.
Az Európai Kulturális Örökség Napjai keretében szervezett kétnapos rendezvényen az Urmánczy-kastély gyerekzsivajtól volt hangos.
Fotó: Maroshévízi turisztikai információs központ
A Kastély Erdélyben program új projektje tizenkét olyan játékot fejlesztett ki, amelyek segítségével a 4–12 éves gyerekek és szüleik játékos úton szerezhetnek értékes információkat az egyes kastélyokról, azokról a történelmi korokról, emberekről, életstílusról, amelyek részei a kastélyok történetének.
Az élményalapú tanulást kínáló játékokból néhányat Maroshévízen is kipróbálhattak a családok. A kastély kertjét a húszas-harmincas évek zenéje töltötte be, s a látogatókat az időnként zuhogó eső sem riasztotta el az épülettel való ismerkedéstől.
Fotó: Pataky István
A Vizi Imre szombati koncertjére összegyűltek nem csalódtak, az ismert zenész a maga jól ismert, közvetlen módján már az első dal után megnyerte a közönséget, igazi házibulis hangulattal zárult a kastélynap.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!