Tizenhárom munkanap esett ki

• az egyik, hogy a kormány hétfői sürgősségi rendeletében külön cikkelyben szerepeljen, hogy a kezdő pedagógusok és egyetemi asszisztensek bérét megemelik az országos bruttó átlagbér szintjére,

• a második pedig az, hogy az első béremelést – az új bértörvényben előírt fizetésemelés 50 százalékát – már 2024. január 1-jétől kapják meg az oktatásban dolgozók.

„Ha a sürgősségi rendeletben foglalt elveket nem alkalmazzák az új bértörvény szövegében, a sztrájk újraindul” – áll a két tanügyi szakszervezet elnöke által aláírt közlemény végén.

A bejelentés egyébként nem aratott osztatlan sikert az oktatásban dolgozók körében, a FSLI közösségi oldalán megosztott közlemény alatt rövid időn belül sok negatív hozzászólás megjelent.

ezekben, illetve kilátásba helyezték a szakszervezetekből való kilépésüket.

Miniszteri ígéretek

A hétfői kormányülést követően Ligia Deca oktatási, valamint Marius Budăi munkaügyi miniszter tartott sajtótájékoztatót a közoktatási rendszerben dolgozók bérét érintő új kormánydöntésről. Elhangzott, hogy a tanügyi szakszervezetek követelésit belefoglalták az új kormányrendeletekbe. Ezek értelmében

A tanügyben dolgozók 2027-ig évente egy alkalommal prémiumot is kapnak, amit szakmai képzésekre, könyvek megvásárlására stb. fordíthatnak. A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet tagjai 1500 (nettó érték), a kisegítő személyzet tagjai 500 (nettó érték) lejt kapnak e célra évente.

A második sürgősségi kormányrendelet azt garantálja, hogy a kezdő pedagógusok bérét az országos bruttó átlagbér szintjére emelik az új bértörvényben – mondták el a tárcavezetők.

korábban írtuk

Felfüggesztették a sztrájkot a tanügyi szakszervezetek

A sztrájk felfüggesztéséről döntött hétfőn a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség.

A két tanügyi szakszervezet elnöke is sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondták, hogy az érdekvédelem főbb követelései bekerültek a kormányrendeletekbe, ezért a szakszervezet területi vezetőinek többsége az általános sztrájk felfüggesztéséről döntött a konzultáción. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy

Vizsgákat érintő módosítások

Noha az érettségi eredetileg meghatározott időpontját a sztrájk még nem érintette, a munkabeszüntetés miatt a diákok tanév végi tanulmányi lezárására még nem került sor, ezért az oktatási minisztérium az elmúlt napokban több, a vizsgákat érintő módosításról is döntött. Ezek értelmében nem csak az érettségi menetrendje változik. A részletekről Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelőtől érdeklődtünk.

A főtanfelügyelő elmondta, az érettségi vizsgára történő beiratkozási határidőt meghosszabbította az oktatási minisztérium, ennek értelmében

A kompetenciavizsgákat eltörölte a szaktárca, és ahogyan a járvány idején is történt, a diákok tanulmányi átlagával egyenértékű értékeléssel helyettesítik majd a képességfelmérők eredményét, miután a pedagógusok újra munkába állnak.

Előbb azonban még a tanév végi tanulmányi lezárásokat is el kell végezniük, így amennyiben keddtől újraindul az oktatási tevékenység,

– fűzte hozzá a főtanfelügyelő. Noha az oktatási miniszter egyik minapi rendelete értelmében ehhez két jegy is elegendő, a lezárások időbe fognak telni, ugyanis vannak diákok, akiknek pótlásra van szükségük, mások bukásra állnak, és javítaniuk kellene. Mindezzel együtt is elvileg időben, tehát az érettségi vizsgák kezdete előtt megtörténhetnek a lezárások – tudtuk meg Kiss Imrétől.

A főtanfelügyelő elmondta azt is, hogy az érettségi írásbeli vizsgáinak eredeti időpontja nem változott, mint ahogyan a nyolcadik osztályosok képességfelmérő vizsgáinak dátuma sem. A hatodik osztályosok képességfelmérőjét viszont eltörölte az oktatási tárca, az idén elmarad.

Pedagógusi versenyvizsgák: elmaradnak a próbatanítások

Változik a kinevezett tanári állásokra történő vizsga is. „Azok, akik posztot szeretnének majd választani az írásbeli vizsga eredménye alapján, azoknak órát kell tartaniuk, ezt próbatanításnak hívják. Ez be volt ütemezve tantárgyak alapján – van egy bizottság, kinevezett vizsgáztató tanárok, módszertanosok –, ezeken az órákon ők kapnak egy jegyet, amely részét képezi annak az átlagnak, amely alapján rangsorolják a jelentkezőket, és amely alapján ők posztot választhatnak. Ezeket a vizsgákat nyilván az iskolában kellett volna megszervezni. Részlegesen, itt-ott, azokban az iskolákban, ahol az adott tanár nem sztrájkolt és a gyerekek is ott voltak, tehát

Mostanra viszont már annyira a körmünkre égett a gyertya, hogy a minisztérium az utolsó percben eldöntötte, eltöröli az óratartási kötelezettséget, mert nem biztos, hogy mindenkire sor kerülhetett volna. Így

– magyarázta a főtanfelügyelő.

Kiss Imre ugyanakkor arról is beszélt, hogy a sztrájk miatt összesen 13 munkanapot kellene pótolni a közoktatásban, de ez megoldhatatlan ebben a tanévben – hiszen mindeddig nem esett szó a tanév meghosszabbításáról –, így a kiesett tananyagot várhatóan a következő tanév elején pótolják majd. „Erről valószínűleg még nagyon sokat fogunk, fognak beszéli az elkövetkező időszakban” – fogalmazott.