Félelmek és fenntartások: mit hoz az új egészségügyi törvény?

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Közzétette szerdán honlapján az Egészségügyi Minisztérium az új egészségügyi kerettörvény tervezetét. A tervezet által hozott nagy újdonság, hogy az eddig teljesen állami felügyelet alatt működő egészségbiztosítási rendszerbe behozzák a magánbiztosítókat, az állam nekik adja oda a biztosítottak által befizetett pénzt, hogy szolgáltatásokat vásároljon számukra.

R. Kiss Edit

2011. december 28., 19:002011. december 28., 19:00

2011. december 28., 19:262011. december 28., 19:26

Ügyfélfogadók a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztárnál. Jövőre megszűnhet a munkahelyük

Az egészségbiztosítási hozzájárulások begyűjtése változatlan marad, módosul viszont a begyűjtött összegek szétosztásának és kezelésének módja, azáltal, hogy a jelenlegi megyei egészségbiztosító pénztárak helyébe magán egészségbiztosító pénztárak lépnek be – szerepel az Egészségügyi Minisztérium sajtóközleményében. A szerdán közvitára bocsátott új egészségügyi kerettörvény tervezete kapcsán Ritli László egészségügyi miniszter azt nyilatkozta: egy lényeges változás a rendszerben, egy kiegészítő láncszem a magán egészségbiztosítók beépülése az országos egészségbiztosító pénztár és szolgáltatók közé. A miniszter szerint ez versenyképességet és hatékonyságot fog hozni az egészségbiztosítási alap kezelésébe, és az orvosi szolgáltatások minőségének javulását is generálja.

Lényeges változásokat hoz a tervezet az egészségügyi költségvetés mintegy ötven százalékát felhasználó kórházaknak is, amelyek – ha a tervezet életbe lép – alapítványként vagy akár kereskedelmi társaságként is működhetnek. A törvény megalkotói szerint ez nagyobb mozgásteret biztosítana a kórházvezetőségeknek, mindamellett, hogy a tulajdonjog a közintézményeknél maradna, más partnerek bevonásának lehetőségével. Az egészségügyi alapellátásba szintén változásokat hoz a tervezet, a miniszter korábbi ismertetője szerint a helyi önkormányzatok is alkalmazhatnak orvost, akik a szociális munkásokkal és közvetítőkkel együtt alkotnak egy csapatot, főként az olyan településeken, amelyeken nehézkes az egészségügyi ellátás.       

Alapcsomagot garantálnak


Cristian Vlădescu, az államfő egészségügyi tanácsadója sajtóbeszámolók szerint azt mondta a törvénytervezet legfőbb újdonságáról, a magánbiztosítók bevezetéséről, hogy a tervezet kidolgozói nem az állami egészségbiztosító pénztárat kívánták magánnal helyettesíteni, hanem a rendszer működésén szeretnének javítani. Vlădescu kifejtette, az országban legtöbb húsz magánbiztosító pénztár alakulhat – mindeniknek legalább egymillió biztosítottal kell rendelkeznie –, és minden biztosítottnak választania kell egy ilyen pénztárat. Ha valaki a szolgáltatásokkal nincs megelégedve, akkor egy év elmúltával másik pénztárhoz igazolhat át.

A magán egészségbiztosítók működését az állam finanszírozza, a biztosítottak számának függvényében, a szolgáltatókat pedig, amelyek a biztosítottaknak pénzük fejében egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak, a magánpénztárak választják ki. Vlădescu szerint a finanszírozás elnyerése érdekében a magánbiztosítók között konkurencia alakul ki, ami a szolgáltatások minőségének javulásához vezet. Az állam a biztosítottaknak egy alapcsomagot fog garantálni, ez minden biztosítónál egyforma lesz, ha pedig a biztosított nem elégedett az alapcsomaggal, akkor a többi szolgáltatást megvásárolhatja a maga számára.

Elveszti a törvény szociális jellegét

„Hogy ebben az alapcsomagban mi lesz benne, tehát hogy a befizetett biztosításáért mit fog kapni ingyenesen a biztosított, jelenleg még nem tudni, később fogják ezt leszabályozni” – mondta Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója. A törvénytervezettel kapcsolatosan kifogásolja, hogy amikor fizetni kell az egészségbiztosítási hozzájárulást, akkor működik a társadalmi szolidaritás, ezt követően azonban odaadják a pénzt magánbiztosítóknak, hogy gazdálkodjanak vele, ahogy tudnak. „Ezzel nem tudok egyetérteni, a törvény a lényegét veszíti el, eltűnik a szociális jellege” – véli a vezérigazgató.

A begyűjtést a pénzügynek, a szolgáltatások vásárlását a magánbiztosítóknak kell átadja a tervezet szerint a megyei egészségbiztosító pénztár

Rámutatott, Hollandiában, melynek egészségügyi törvénye ezt a tervezetet ihlette, tíz évig működtek párhuzamosan az állami és a magán egészségbiztosítók, nálunk azonban a jövő év után már csak a magánbiztosítók működnének. Duda Tihamér szerint tény, hogy valamit tenni kell az egészségügy terén, mert egyre nagyobb a költségek és a bevételek közötti különbség, azonban kérdés, hogy ez-e a jó megoldás. Leszögezte, a rendszerben nem lesz több pénz ezután sem, a költségek csökkentésére pedig nem biztos, hogy elegendő lesz az, hogy szűkítik az alapcsomagot és várhatóan kevesebb szolgáltatás jár majd ingyenesen, mint eddig. „Ha egy régi színdarabban kicserélünk 2-3 szereplőt, még nem biztos, hogy attól jobb lesz az előadás” – summázta a vezérigazgató.

Az általa vezetett intézmény egyébként a törvénytervezet szerint megszűnik, már jövőben át kell adnia a pénz begyűjtésére vonatkozó hatásköreit a pénzügynek, a szerződéskötésekre vonatkozó feladatát pedig az alakuló magánbiztosítóknak – közölte a vezérigazgató. Hozzáfűzte, a közvita harminc napja alatt hangoztatni fogja a véleményét, ahol lehet, és erre biztatta az egészségügyi szakmai szervezeteket is.

Árrobbanás lehet az egészségügyben

„A Családorvosok Hargita Megyei Szövetsége már az új egészségügyi törvény tervezetének közvitára bocsátása előtt megtette észrevételeit” – közölte dr. Soós Szabó Klára, a szervezet elnöke, hozzáfűzve, hogy a közvitára bocsátott dokumentumban ellenben nem látták viszont javaslataikat. A családorvosi szervezet elnöke szerint számolni kell azzal, hogy a magánbiztosítók – profitorientált társaságok lévén – elsődleges szempontja a nyereség, a rendszerben viszont ugyanannyi pénz lesz, mint eddig, ez pedig a biztosítottak számára nyilvánvalóan kevesebb szolgáltatást fog jelenteni.

A családorvos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a törvénytervezetben nincs korlátozva a magánbiztosítók nyeresége. „Hollandiában, ahol hasonló rendszer működik, öt év alatt 41 százalékkal nőttek meg az egészségbiztosítási rendszer költségei” – mutatott rá dr. Soós Szabó Klára. Feltette a kérdést, hogy akkor Romániában mennyibe fog kerülni az egészség, hányszorosára fog megnőni az egészségügyi szolgáltatások ára és ki fogja megakadályozni, hogy a magánbiztosítók belépése után rövid időn belül árrobbanás alakuljon ki. „Szintén az árak növekedéséhez vezethet, ha egyes magánbiztosítók regionális monopolhelyzetet alakítanak ki” – mondta, és ő nem lát megnyugtató biztosítékot a kartellek kialakulása ellen sem.

A családorvosi szervezet vezetője is tart attól, hogy az új törvény sérti az egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos jogot, nem látja ugyanis biztosítottnak azok helyzetét, akik nem tudják majd megengedni maguknak a biztosítást vagy az alapcsomagon túli szolgáltatásokat. Szintén aggodalomra ad okot dr. Soós Szabó Klára szerint, hogy a tervezet alapján a kórházak és a továbbra is megmaradó országos egészségbiztosító vezetőségében a politikum kap többségi szerepet. Úgy véli, egy lehetetlen versenyhelyzetbe kényszeríti az új törvény az állami kórházakat, amelyek évek óta tartó alulfinanszírozottságuk miatt nem fognak tudni versenyezni a magánkórházakkal a biztosítók szerződéseiért, és majd áron alul eladják őket, mint számos ipari létesítményt.

„A holland lakosság ma már messzemenően elégedetlen a rendszerrel” – jegyezte meg dr. Soós Szabó Klára. Közölte, ismételten elküldik észrevételeiket és remélik, hogy figyelembe veszik ezeket. Szerinte minél többen kellene véleményt nyilvánítsanak, annak ellenére, hogy a tervezetet az ünnepek alatt bocsátották közvitára, amikor az emberek kevésbé figyelnek oda.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 26., vasárnap

Öt tűzoltóautóval fékezték meg a lángokat Gyergyóvárhegyen

Két lakóház, két melléképület és a száraz növényzet is lángra kapott vasárnap Gyergyóvárhegyen. A tűzhöz több hivatásos és önkéntes egységet riasztottak, a lángok terjedését végül sikerült megfékezni.

Öt tűzoltóautóval fékezték meg a lángokat Gyergyóvárhegyen
Hirdetés
2026. április 26., vasárnap

Egymillió euróból teszik rendbe a mezei utakat Gyergyócsomafalván

Hét mezőgazdasági út újul meg és épül ki Gyergyócsomafalván, összesen 13 kilométer hosszan. Az egymillió eurós beruházás kivitelezése elkezdődött, a munkálatok nyomán jövő tavaszra stabilabb felületen közlekedhetnek a mezőre járó munkagépek.

Egymillió euróból teszik rendbe a mezei utakat Gyergyócsomafalván
2026. április 25., szombat

Ízek, látvány, hangulat – elrajtolt az új gyergyószentmiklósi gasztrofesztivál

Sikeresen indult a gyergyószentmiklósi BBQ Street by Marble: a sült húsok illata, a látványos grillezés és a zenei programok már a nyitányon nagy tömeget vonzottak. A szervezők szerint a város nyitott az ilyen különleges gasztroélményekre.

Ízek, látvány, hangulat – elrajtolt az új gyergyószentmiklósi gasztrofesztivál
2026. április 22., szerda

Zajlik a közműépítés, májustól indulhat az aszfaltozás a gyergyószentmiklósi Virág negyedben

Hozzáláttak a közműépítési munkálatoknak a gyergyószentmiklósi Virág negyed déli részén, ahol a szennyvíz- és ivóvízhálózat fejlesztése után indulhat a lakónegyed teljes felújítása. A város más pontjain is dolgoznak.

Zajlik a közműépítés, májustól indulhat az aszfaltozás a gyergyószentmiklósi Virág negyedben
Hirdetés
2026. április 22., szerda

Közvitát tart Gyergyószentmiklós a játéktermek szabályozásáról

A játéktermek működésének helyi szabályozásáról szervez közvitát Gyergyószentmiklós önkormányzata csütörtökön, a Vaskertes iskola dísztermében.

Közvitát tart Gyergyószentmiklós a játéktermek szabályozásáról
2026. április 22., szerda

Újra fogad látogatókat a múzeum, de változtak a szabályok

Újra megnyitotta kapuit a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum, de a látogatás új szabályokhoz kötött. Egyszerre legfeljebb két csoport tartózkodhat az épületben, az előzetes bejelentkezést pedig főként a szervezett csoportoktól kérik.

Újra fogad látogatókat a múzeum, de változtak a szabályok
2026. április 19., vasárnap

Egy órára Jeruzsálemmé vált a gyergyószentmiklósi Szent István tér

Különleges lelki utazás részesei lehettek vasárnap délután a gyergyószentmiklósiak: a Passió misztériumjátéka nemcsak felidézte, hanem átélhetővé is tette Krisztus szenvedéstörténetét.

Egy órára Jeruzsálemmé vált a gyergyószentmiklósi Szent István tér
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Létszámcsökkentés Gyergyószentmiklóson: 25 állás szűnik meg

Az átszervezés nyomán 25 állást szüntetnek meg, ezek közül jelenleg hat betöltetlen – elfogadta a gyergyószentmiklósi testület azt a határozatot, amely a polgármesteri hivatal működését a kormány által előírt kötelező létszámplafonhoz igazítja.

Létszámcsökkentés Gyergyószentmiklóson: 25 állás szűnik meg
2026. április 16., csütörtök

Zöldhulladék-gyűjtés Gyergyószentmiklóson

Elszállítják a zöldhulladékot a magánházaktól, a lombtalanítási akció április 20. és 26. között lesz Gyergyószentmiklóson.

Zöldhulladék-gyűjtés Gyergyószentmiklóson
Zöldhulladék-gyűjtés Gyergyószentmiklóson
2026. április 16., csütörtök

Zöldhulladék-gyűjtés Gyergyószentmiklóson

2026. április 15., szerda

Betörtek egy maroshévízi lakásba, de hamar elfogták a négyfős társaságot

Betörés miatt négy férfit fogtak el Maroshévízen, miután egy helyi lakos bejelentette, hogy ismeretlenek törtek be az otthonába, és elvitték a kézitáskáját. A rendőrök rövid idő alatt azonosították a gyanúsítottakat, a lopott holmit pedig visszaszerezték.

Betörtek egy maroshévízi lakásba, de hamar elfogták a négyfős társaságot
Hirdetés