Fotó: Kristó Róbert
Közzétette szerdán honlapján az Egészségügyi Minisztérium az új egészségügyi kerettörvény tervezetét. A tervezet által hozott nagy újdonság, hogy az eddig teljesen állami felügyelet alatt működő egészségbiztosítási rendszerbe behozzák a magánbiztosítókat, az állam nekik adja oda a biztosítottak által befizetett pénzt, hogy szolgáltatásokat vásároljon számukra.
2011. december 28., 19:002011. december 28., 19:00
2011. december 28., 19:262011. december 28., 19:26
Ügyfélfogadók a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztárnál. Jövőre megszűnhet a munkahelyük
Az egészségbiztosítási hozzájárulások begyűjtése változatlan marad, módosul viszont a begyűjtött összegek szétosztásának és kezelésének módja, azáltal, hogy a jelenlegi megyei egészségbiztosító pénztárak helyébe magán egészségbiztosító pénztárak lépnek be – szerepel az Egészségügyi Minisztérium sajtóközleményében. A szerdán közvitára bocsátott új egészségügyi kerettörvény tervezete kapcsán Ritli László egészségügyi miniszter azt nyilatkozta: egy lényeges változás a rendszerben, egy kiegészítő láncszem a magán egészségbiztosítók beépülése az országos egészségbiztosító pénztár és szolgáltatók közé. A miniszter szerint ez versenyképességet és hatékonyságot fog hozni az egészségbiztosítási alap kezelésébe, és az orvosi szolgáltatások minőségének javulását is generálja.
Lényeges változásokat hoz a tervezet az egészségügyi költségvetés mintegy ötven százalékát felhasználó kórházaknak is, amelyek – ha a tervezet életbe lép – alapítványként vagy akár kereskedelmi társaságként is működhetnek. A törvény megalkotói szerint ez nagyobb mozgásteret biztosítana a kórházvezetőségeknek, mindamellett, hogy a tulajdonjog a közintézményeknél maradna, más partnerek bevonásának lehetőségével. Az egészségügyi alapellátásba szintén változásokat hoz a tervezet, a miniszter korábbi ismertetője szerint a helyi önkormányzatok is alkalmazhatnak orvost, akik a szociális munkásokkal és közvetítőkkel együtt alkotnak egy csapatot, főként az olyan településeken, amelyeken nehézkes az egészségügyi ellátás.
Alapcsomagot garantálnak
Cristian Vlădescu, az államfő egészségügyi tanácsadója sajtóbeszámolók szerint azt mondta a törvénytervezet legfőbb újdonságáról, a magánbiztosítók bevezetéséről, hogy a tervezet kidolgozói nem az állami egészségbiztosító pénztárat kívánták magánnal helyettesíteni, hanem a rendszer működésén szeretnének javítani. Vlădescu kifejtette, az országban legtöbb húsz magánbiztosító pénztár alakulhat – mindeniknek legalább egymillió biztosítottal kell rendelkeznie –, és minden biztosítottnak választania kell egy ilyen pénztárat. Ha valaki a szolgáltatásokkal nincs megelégedve, akkor egy év elmúltával másik pénztárhoz igazolhat át.
A magán egészségbiztosítók működését az állam finanszírozza, a biztosítottak számának függvényében, a szolgáltatókat pedig, amelyek a biztosítottaknak pénzük fejében egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak, a magánpénztárak választják ki. Vlădescu szerint a finanszírozás elnyerése érdekében a magánbiztosítók között konkurencia alakul ki, ami a szolgáltatások minőségének javulásához vezet. Az állam a biztosítottaknak egy alapcsomagot fog garantálni, ez minden biztosítónál egyforma lesz, ha pedig a biztosított nem elégedett az alapcsomaggal, akkor a többi szolgáltatást megvásárolhatja a maga számára.
Elveszti a törvény szociális jellegét
„Hogy ebben az alapcsomagban mi lesz benne, tehát hogy a befizetett biztosításáért mit fog kapni ingyenesen a biztosított, jelenleg még nem tudni, később fogják ezt leszabályozni” – mondta Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója. A törvénytervezettel kapcsolatosan kifogásolja, hogy amikor fizetni kell az egészségbiztosítási hozzájárulást, akkor működik a társadalmi szolidaritás, ezt követően azonban odaadják a pénzt magánbiztosítóknak, hogy gazdálkodjanak vele, ahogy tudnak. „Ezzel nem tudok egyetérteni, a törvény a lényegét veszíti el, eltűnik a szociális jellege” – véli a vezérigazgató.
A begyűjtést a pénzügynek, a szolgáltatások vásárlását a magánbiztosítóknak kell átadja a tervezet szerint a megyei egészségbiztosító pénztár
Rámutatott, Hollandiában, melynek egészségügyi törvénye ezt a tervezetet ihlette, tíz évig működtek párhuzamosan az állami és a magán egészségbiztosítók, nálunk azonban a jövő év után már csak a magánbiztosítók működnének. Duda Tihamér szerint tény, hogy valamit tenni kell az egészségügy terén, mert egyre nagyobb a költségek és a bevételek közötti különbség, azonban kérdés, hogy ez-e a jó megoldás. Leszögezte, a rendszerben nem lesz több pénz ezután sem, a költségek csökkentésére pedig nem biztos, hogy elegendő lesz az, hogy szűkítik az alapcsomagot és várhatóan kevesebb szolgáltatás jár majd ingyenesen, mint eddig. „Ha egy régi színdarabban kicserélünk 2-3 szereplőt, még nem biztos, hogy attól jobb lesz az előadás” – summázta a vezérigazgató.
Az általa vezetett intézmény egyébként a törvénytervezet szerint megszűnik, már jövőben át kell adnia a pénz begyűjtésére vonatkozó hatásköreit a pénzügynek, a szerződéskötésekre vonatkozó feladatát pedig az alakuló magánbiztosítóknak – közölte a vezérigazgató. Hozzáfűzte, a közvita harminc napja alatt hangoztatni fogja a véleményét, ahol lehet, és erre biztatta az egészségügyi szakmai szervezeteket is.
Árrobbanás lehet az egészségügyben
„A Családorvosok Hargita Megyei Szövetsége már az új egészségügyi törvény tervezetének közvitára bocsátása előtt megtette észrevételeit” – közölte dr. Soós Szabó Klára, a szervezet elnöke, hozzáfűzve, hogy a közvitára bocsátott dokumentumban ellenben nem látták viszont javaslataikat. A családorvosi szervezet elnöke szerint számolni kell azzal, hogy a magánbiztosítók – profitorientált társaságok lévén – elsődleges szempontja a nyereség, a rendszerben viszont ugyanannyi pénz lesz, mint eddig, ez pedig a biztosítottak számára nyilvánvalóan kevesebb szolgáltatást fog jelenteni.
A családorvos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a törvénytervezetben nincs korlátozva a magánbiztosítók nyeresége. „Hollandiában, ahol hasonló rendszer működik, öt év alatt 41 százalékkal nőttek meg az egészségbiztosítási rendszer költségei” – mutatott rá dr. Soós Szabó Klára. Feltette a kérdést, hogy akkor Romániában mennyibe fog kerülni az egészség, hányszorosára fog megnőni az egészségügyi szolgáltatások ára és ki fogja megakadályozni, hogy a magánbiztosítók belépése után rövid időn belül árrobbanás alakuljon ki. „Szintén az árak növekedéséhez vezethet, ha egyes magánbiztosítók regionális monopolhelyzetet alakítanak ki” – mondta, és ő nem lát megnyugtató biztosítékot a kartellek kialakulása ellen sem.
A családorvosi szervezet vezetője is tart attól, hogy az új törvény sérti az egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos jogot, nem látja ugyanis biztosítottnak azok helyzetét, akik nem tudják majd megengedni maguknak a biztosítást vagy az alapcsomagon túli szolgáltatásokat. Szintén aggodalomra ad okot dr. Soós Szabó Klára szerint, hogy a tervezet alapján a kórházak és a továbbra is megmaradó országos egészségbiztosító vezetőségében a politikum kap többségi szerepet. Úgy véli, egy lehetetlen versenyhelyzetbe kényszeríti az új törvény az állami kórházakat, amelyek évek óta tartó alulfinanszírozottságuk miatt nem fognak tudni versenyezni a magánkórházakkal a biztosítók szerződéseiért, és majd áron alul eladják őket, mint számos ipari létesítményt.
„A holland lakosság ma már messzemenően elégedetlen a rendszerrel” – jegyezte meg dr. Soós Szabó Klára. Közölte, ismételten elküldik észrevételeiket és remélik, hogy figyelembe veszik ezeket. Szerinte minél többen kellene véleményt nyilvánítsanak, annak ellenére, hogy a tervezetet az ünnepek alatt bocsátották közvitára, amikor az emberek kevésbé figyelnek oda.
István pap népe, vagyis a gyergyóalfalvi keresztalja csütörtökön reggel indul neki a Csíksomlyóra vezető útnak. A zarándokok vezetője Balázs József festőművész szerint senki sem teszi meg az utat csak úgy véletlenül: érzik Mária hívását.
Több mint kétszáz diák és tanáraik, hivatali alkalmazottak és önkéntesek vettek részt a Gyergyóalfaluból kivezető utak mentén a takarítási akcióban. Kétszázötven zsák szeméttől szabadították meg az árkokat, útszegélyeket.
Másfél kilométernyi vezeték lefektetését kell elvégeznie a kivitelezőnek a gyergyószentmiklósi Bucsin lakónegyedben. A HVCSK vezetője bízik abban, hogy ebben az évben ezt be is fejezik, ennek érdekében további munkacsoportok bevetését szorgalmazza.
Több mint 8 millió lej értékű támogatást kapott a gyergyószentmiklósi kórház új orvosi eszközök beszerzésére. A fejlesztések mellett viszont az orvoshiány továbbra is problémát jelent.
Tizenhárom tonnás súlykorlátozás lép érvénybe hétfőtől a 12C jelzésű országút Békás-szoros és Gyilkostó közötti szakaszán – közölte az országos útügyi igazgatóság Iași megyei kirendeltsége.
Gyergyószentmiklóson az idei gyereknapi programsorozatot szombaton tartják. A legtöbb esemény tervezett helyszíne a szabadidőpark, de rossz idő esetén sem maradnak el az események.
Elektronikai hulladékgyűjtést szerveznek Gyergyószentmiklóson május 31-én, szombaton – adja hírül a helyi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Évek óta nem kaptak ilyen jó hírt a gyergyószentmiklósiak: kormányzati támogatások és megyei visszaosztások révén több mint 16 millió lej pluszforrással gazdálkodhatnak.
A Tarisznyás Márton Múzeum tudományos ismeretterjesztő előadássorozata, a Tarisznyás-estek következő alkalmán, csütörtökön Gál Levente muzeológus tart előadást „Fényképészek, fotográfiák, történetek – Egy fotótörténeti kutatás kezdetei” címmel.
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban május 22-én, csütörtökön 18 órától Garda Dezső történész-politológus „Romániának az Európai Unióba való felvételének a megszavazása és Székelyföld területi autonómiája” címmel tart előadást.
szóljon hozzá!