Félelmek és fenntartások: mit hoz az új egészségügyi törvény?

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Közzétette szerdán honlapján az Egészségügyi Minisztérium az új egészségügyi kerettörvény tervezetét. A tervezet által hozott nagy újdonság, hogy az eddig teljesen állami felügyelet alatt működő egészségbiztosítási rendszerbe behozzák a magánbiztosítókat, az állam nekik adja oda a biztosítottak által befizetett pénzt, hogy szolgáltatásokat vásároljon számukra.

R. Kiss Edit

2011. december 28., 19:002011. december 28., 19:00

2011. december 28., 19:262011. december 28., 19:26

Ügyfélfogadók a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztárnál. Jövőre megszűnhet a munkahelyük

Az egészségbiztosítási hozzájárulások begyűjtése változatlan marad, módosul viszont a begyűjtött összegek szétosztásának és kezelésének módja, azáltal, hogy a jelenlegi megyei egészségbiztosító pénztárak helyébe magán egészségbiztosító pénztárak lépnek be – szerepel az Egészségügyi Minisztérium sajtóközleményében. A szerdán közvitára bocsátott új egészségügyi kerettörvény tervezete kapcsán Ritli László egészségügyi miniszter azt nyilatkozta: egy lényeges változás a rendszerben, egy kiegészítő láncszem a magán egészségbiztosítók beépülése az országos egészségbiztosító pénztár és szolgáltatók közé. A miniszter szerint ez versenyképességet és hatékonyságot fog hozni az egészségbiztosítási alap kezelésébe, és az orvosi szolgáltatások minőségének javulását is generálja.

Lényeges változásokat hoz a tervezet az egészségügyi költségvetés mintegy ötven százalékát felhasználó kórházaknak is, amelyek – ha a tervezet életbe lép – alapítványként vagy akár kereskedelmi társaságként is működhetnek. A törvény megalkotói szerint ez nagyobb mozgásteret biztosítana a kórházvezetőségeknek, mindamellett, hogy a tulajdonjog a közintézményeknél maradna, más partnerek bevonásának lehetőségével. Az egészségügyi alapellátásba szintén változásokat hoz a tervezet, a miniszter korábbi ismertetője szerint a helyi önkormányzatok is alkalmazhatnak orvost, akik a szociális munkásokkal és közvetítőkkel együtt alkotnak egy csapatot, főként az olyan településeken, amelyeken nehézkes az egészségügyi ellátás.       

Alapcsomagot garantálnak


Cristian Vlădescu, az államfő egészségügyi tanácsadója sajtóbeszámolók szerint azt mondta a törvénytervezet legfőbb újdonságáról, a magánbiztosítók bevezetéséről, hogy a tervezet kidolgozói nem az állami egészségbiztosító pénztárat kívánták magánnal helyettesíteni, hanem a rendszer működésén szeretnének javítani. Vlădescu kifejtette, az országban legtöbb húsz magánbiztosító pénztár alakulhat – mindeniknek legalább egymillió biztosítottal kell rendelkeznie –, és minden biztosítottnak választania kell egy ilyen pénztárat. Ha valaki a szolgáltatásokkal nincs megelégedve, akkor egy év elmúltával másik pénztárhoz igazolhat át.

A magán egészségbiztosítók működését az állam finanszírozza, a biztosítottak számának függvényében, a szolgáltatókat pedig, amelyek a biztosítottaknak pénzük fejében egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak, a magánpénztárak választják ki. Vlădescu szerint a finanszírozás elnyerése érdekében a magánbiztosítók között konkurencia alakul ki, ami a szolgáltatások minőségének javulásához vezet. Az állam a biztosítottaknak egy alapcsomagot fog garantálni, ez minden biztosítónál egyforma lesz, ha pedig a biztosított nem elégedett az alapcsomaggal, akkor a többi szolgáltatást megvásárolhatja a maga számára.

Elveszti a törvény szociális jellegét

„Hogy ebben az alapcsomagban mi lesz benne, tehát hogy a befizetett biztosításáért mit fog kapni ingyenesen a biztosított, jelenleg még nem tudni, később fogják ezt leszabályozni” – mondta Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója. A törvénytervezettel kapcsolatosan kifogásolja, hogy amikor fizetni kell az egészségbiztosítási hozzájárulást, akkor működik a társadalmi szolidaritás, ezt követően azonban odaadják a pénzt magánbiztosítóknak, hogy gazdálkodjanak vele, ahogy tudnak. „Ezzel nem tudok egyetérteni, a törvény a lényegét veszíti el, eltűnik a szociális jellege” – véli a vezérigazgató.

A begyűjtést a pénzügynek, a szolgáltatások vásárlását a magánbiztosítóknak kell átadja a tervezet szerint a megyei egészségbiztosító pénztár

Rámutatott, Hollandiában, melynek egészségügyi törvénye ezt a tervezetet ihlette, tíz évig működtek párhuzamosan az állami és a magán egészségbiztosítók, nálunk azonban a jövő év után már csak a magánbiztosítók működnének. Duda Tihamér szerint tény, hogy valamit tenni kell az egészségügy terén, mert egyre nagyobb a költségek és a bevételek közötti különbség, azonban kérdés, hogy ez-e a jó megoldás. Leszögezte, a rendszerben nem lesz több pénz ezután sem, a költségek csökkentésére pedig nem biztos, hogy elegendő lesz az, hogy szűkítik az alapcsomagot és várhatóan kevesebb szolgáltatás jár majd ingyenesen, mint eddig. „Ha egy régi színdarabban kicserélünk 2-3 szereplőt, még nem biztos, hogy attól jobb lesz az előadás” – summázta a vezérigazgató.

Az általa vezetett intézmény egyébként a törvénytervezet szerint megszűnik, már jövőben át kell adnia a pénz begyűjtésére vonatkozó hatásköreit a pénzügynek, a szerződéskötésekre vonatkozó feladatát pedig az alakuló magánbiztosítóknak – közölte a vezérigazgató. Hozzáfűzte, a közvita harminc napja alatt hangoztatni fogja a véleményét, ahol lehet, és erre biztatta az egészségügyi szakmai szervezeteket is.

Árrobbanás lehet az egészségügyben

„A Családorvosok Hargita Megyei Szövetsége már az új egészségügyi törvény tervezetének közvitára bocsátása előtt megtette észrevételeit” – közölte dr. Soós Szabó Klára, a szervezet elnöke, hozzáfűzve, hogy a közvitára bocsátott dokumentumban ellenben nem látták viszont javaslataikat. A családorvosi szervezet elnöke szerint számolni kell azzal, hogy a magánbiztosítók – profitorientált társaságok lévén – elsődleges szempontja a nyereség, a rendszerben viszont ugyanannyi pénz lesz, mint eddig, ez pedig a biztosítottak számára nyilvánvalóan kevesebb szolgáltatást fog jelenteni.

A családorvos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a törvénytervezetben nincs korlátozva a magánbiztosítók nyeresége. „Hollandiában, ahol hasonló rendszer működik, öt év alatt 41 százalékkal nőttek meg az egészségbiztosítási rendszer költségei” – mutatott rá dr. Soós Szabó Klára. Feltette a kérdést, hogy akkor Romániában mennyibe fog kerülni az egészség, hányszorosára fog megnőni az egészségügyi szolgáltatások ára és ki fogja megakadályozni, hogy a magánbiztosítók belépése után rövid időn belül árrobbanás alakuljon ki. „Szintén az árak növekedéséhez vezethet, ha egyes magánbiztosítók regionális monopolhelyzetet alakítanak ki” – mondta, és ő nem lát megnyugtató biztosítékot a kartellek kialakulása ellen sem.

A családorvosi szervezet vezetője is tart attól, hogy az új törvény sérti az egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos jogot, nem látja ugyanis biztosítottnak azok helyzetét, akik nem tudják majd megengedni maguknak a biztosítást vagy az alapcsomagon túli szolgáltatásokat. Szintén aggodalomra ad okot dr. Soós Szabó Klára szerint, hogy a tervezet alapján a kórházak és a továbbra is megmaradó országos egészségbiztosító vezetőségében a politikum kap többségi szerepet. Úgy véli, egy lehetetlen versenyhelyzetbe kényszeríti az új törvény az állami kórházakat, amelyek évek óta tartó alulfinanszírozottságuk miatt nem fognak tudni versenyezni a magánkórházakkal a biztosítók szerződéseiért, és majd áron alul eladják őket, mint számos ipari létesítményt.

„A holland lakosság ma már messzemenően elégedetlen a rendszerrel” – jegyezte meg dr. Soós Szabó Klára. Közölte, ismételten elküldik észrevételeiket és remélik, hogy figyelembe veszik ezeket. Szerinte minél többen kellene véleményt nyilvánítsanak, annak ellenére, hogy a tervezetet az ünnepek alatt bocsátották közvitára, amikor az emberek kevésbé figyelnek oda.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 25., hétfő

Három ember sérült meg két balesetben Gyergyószéken

Két, személyi sérüléssel járó közúti baleset is történt nagyjából ugyanabban az időpontban Gyergyószéken hétfőn reggel.

Három ember sérült meg két balesetben Gyergyószéken
2025. augusztus 24., vasárnap

Nagykorúvá vált a Székelyföldi Lovas Ünnep

Tizennyolcadik alkalommal zajlik ezen a hétvégén a Székelyföldi Lovas Ünnep. A Krigel SK szervezésében érdekes események várták és várják a közönséget a gyergyószentmiklósi lovaspályán. Négy napon át „lóerő”, hagyomány és jókedv a meghatározó.

Nagykorúvá vált a Székelyföldi Lovas Ünnep
Nagykorúvá vált a Székelyföldi Lovas Ünnep
2025. augusztus 24., vasárnap

Nagykorúvá vált a Székelyföldi Lovas Ünnep

2025. augusztus 22., péntek

Lakossági fórumot szerveznek Gyergyószentmiklóson

A gyergyószentmiklósi villamossági vállalat a helyi önkormányzattal közösen lakossági fórumot szervez augusztus 27-én, szerdán 18 órától a Szabadság tér 22. szám alatt található tanácsteremben.

Lakossági fórumot szerveznek Gyergyószentmiklóson
2025. augusztus 22., péntek

Megszegte a távoltartási végzést, őrizetbe vettek a rendőrök egy fiatal férfit

Távoltartási végzés megszegése miatt vett őrizetbe a rendőrség egy gyergyószentmiklósi férfit pénteken.

Megszegte a távoltartási végzést, őrizetbe vettek a rendőrök egy fiatal férfit
2025. augusztus 14., csütörtök

Új szezon a Gyergyószentmiklósi Műjégpályán: bár elköltözött a felnőttcsapat, a jég nem marad üresen

Más lesz a 2025–2026-os szezon a Gyergyószentmiklósi Műjégpályán, mivel a Gyergyói Hoki Klub felnőttcsapata, valamint az U21, U18 és U16 korosztályok Gyergyóremetére költöznek. A jég azonban így sem marad üresen: a jégpálya hétfőn indítja az új szezont.

Új szezon a Gyergyószentmiklósi Műjégpályán: bár elköltözött a felnőttcsapat, a jég nem marad üresen
2025. augusztus 13., szerda

Szigorítanak Gyergyószentmiklóson: aki tartozik, annak nem jár segély

Komoly változásra készülnek a szociális juttatások terén Gyergyószentmiklóson: a következő tanácsülésen dönthetnek arról, hogy csak azok részesüljenek a különféle juttatásokból, akik minden helyi adót és bírságot kifizettek.

Szigorítanak Gyergyószentmiklóson: aki tartozik, annak nem jár segély
2025. augusztus 12., kedd

Holtan került elő a Maroshévízről eltűnt férfi

Holtan találták meg azt a 72 éves, maroshévizi férfit, aki július 26-án önként távozott otthonából, majd nagy erőkkel keresték többek között rendőrök, csendőrök és önkéntesek is.

Holtan került elő a Maroshévízről eltűnt férfi
2025. augusztus 11., hétfő

Az iskolakezdéshez készítik elő az intézményeket Gyergyószentmiklóson

Zajlanak a nyári karbantartási munkálatok a gyergyószentmiklósi tanintézményeknél. A Szakinál az iskolaépület felújításával jól haladnak, a bentlakással kevésbé. A Salamonnak is várnia kell még a régi műhelyépület bontására.

Az iskolakezdéshez készítik elő az intézményeket Gyergyószentmiklóson
2025. augusztus 07., csütörtök

Rendbe teszik a főtéri parkolókat – közeledik a fizetéses parkolás visszaállítása Gyergyószentmiklóson

Elkezdték a központi park körüli parkolók felújítását Gyergyószentmiklóson, ami egy újabb lépés a fizetéses parkolás újbóli bevezetéséhez.

Rendbe teszik a főtéri parkolókat – közeledik a fizetéses parkolás visszaállítása Gyergyószentmiklóson
2025. augusztus 07., csütörtök

Ötszázezer lej megszerzésének futnak neki Gyergyóban

Elindult az a civil szervezetek programjait népszerűsítő nagykövetek regisztrációja, a negyedik Fuss NEKI! Gyergyó adománygyűjtő mozgalomhoz. 27 szervezet összesen Ötszázezer lejnyi támogatás megszerzését tűzte ki célul.

Ötszázezer lej megszerzésének futnak neki Gyergyóban