Száz évvel ezelőtt köttetett meg a hajdúnánásiak és csíkszeredaiak között az a kötelék, amelyet aztán tavaly hivatalosan is megpecsételtek. Ezúttal, július 6-8. között a Jubileumi Hajdúnánási Hagyományőrző Aratók Találkozójára látogatott el egy csíkszeredai küldöttség a magyarországi alföldi városba.
2018. július 11., 15:302018. július 11., 15:30
2018. július 12., 09:142018. július 12., 09:14
Fotó: Péter Beáta
Száz évvel ezelőtt köttetett meg a hajdúnánásiak és csíkszeredaiak között az a kötelék, amelyet aztán tavaly hivatalosan is megpecsételtek. Ezúttal, július 6-8. között a Jubileumi Hajdúnánási Hagyományőrző Aratók Találkozójára látogatott el egy csíkszeredai küldöttség a magyarországi alföldi városba.
2018. július 11., 15:302018. július 11., 15:30
2018. július 12., 09:142018. július 12., 09:14
Fotó: Péter Beáta
Hajdúnánás a magyarországi Hajdú-Bihar megyében, az Alföld északi peremén, a Keleti-főcsatornától két kilométerre fekszik, Nyíregyházától 25 kilométerre.
A testvérvárosi kapcsolat részeként a Hajdúnánás Városi Önkormányzat Csíkszereda Polgármesteri Hivatala küldöttségét, csíki vállalkozókat, fejlesztési társulások tagjait fogadta a hétvégén. A csíki csapat a tizedik alkalommal megtartott aratóünnepség tizenhét csoportja mellett mutatta be, hogyan arattak annak idején a székelyek.
– fogalmazott a megnyitón Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke.
Fotó: Péter Beáta
Buczkó József muzeológus, a hajdúnánási Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés és Hajdúnánás Képviselő-testületének tagja rámutatott,
A Kárpát-medencében évszázadokon keresztül sarlóval arattak, és jellemzően asszonymunkának számított. „A tizennyolcadik század végén következett be az eszközváltás, ekkortól kezdtek kaszával aratni. Sarlós Boldogasszony napját (július 2.) követően fogtak hozzá az aratáshoz, mindig a tábla keleti sarkában, imádságos kezdés mellett. Lényeges volt, hogy a gyerekek is részt vettek a munkában, vizet szállítottak, kévéket hordtak össze a keresztrakáshoz. Mire felnőttek, mindent megtanultak. Ez a hagyományos világ az 1970-es évek derekától fokozatosan eltűnt, a kézit felváltotta a gépi aratás. Ez a rendezvény már hagyományápolás azoknak a közreműködésével, akik még végezték ezt a munkát.
– hangsúlyozta lapunknak az aratóünnepség kapcsán. Hozzátette, amikor száz évvel ezelőtt megérkeztek a többnyire asszonyokból, gyerekekből és idősekből álló székely menekültek, beálltak azok helyére, akiket elszólított a háború,
Fotó: Péter Beáta
Ezúttal is beálltak a csíkiak a hajdúsági csoportok mellé, székely ruhában kötötték a kötelet, hordták a kévéket, majd a szomszédos téglási csapattal közösen dalra is fakadtak, táncra is perdültek a búzatábla szélében.
– magyarázta Dánél Sándor, az csíki aratócsoport egyik tagja. „Kicsi gyermekként arattam. Most nem volt olyan egyszerű, mert nem gyakoroljuk, de a mozdulat megmaradt. Jó élmény volt ez az aratás” – tette hozzá a csoport egy másik tagja, Fodor Levente. A szemlélőbizottság különböző szempontok szerint értékelte a csoportok munkáját: öltözet, rendvágás módja, kévekötés és annak összerakása, a keresztrakást és a tarló rendbetételét. Az eredményhirdetéskor a csíkiak különdíjban részesültek.
Fotó: Péter Beáta
A rendezvényre a térség minden szegletéből érkeztek baráti társaságok, amelyek közösen főztek és nézték meg a kulturális programokat. „Fontos, hogy legyenek az életünkbe olyan vállalható közös értékek, amitől közösséggé válunk. Mert
Azok a közös értékek tartják össze ezeket a baráti köröket is, amelyek arról szólnak, hogy szeretünk egymással lenni, szeretünk közösen ünnepelni és közösen megélni ezeket pillanatokat. Ehhez találtunk egy embert Nyakas András személyében, aki tud és hajlandó is erre áldozni – ő a rendezvény házigazdája. Azt próbáltuk az elmúlt néhány évben megvalósítani, hogy hogyan lehet a település életében azokat a követendő példákat, értékeket megmenteni, amelyek a 21. századi körülmények között is megállják a helyüket” – mutatott rá Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere.
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Újabb áremelésekkel indult a május, több töltőállomáson már 9 lej fölé emelkedett a benzin ára, miközben a gázolaj továbbra is 9,5–9,7 lej között mozog Romániában.
Fegyelmezettséget követelő felvonulások, egyszerű, de tartalmas kirándulások, kivonulások a szabadba, muzsikaszó kíséretében, gyöngyvirágot szedve – ilyenek voltak a régmúlt idők majálisai Székelyföldön.
Mínusz fokokat mértek május elseje hajnalán több székelyföldi településen, Csíkszeredában és Gyergyó térségében ismét erős lehűlés volt.
A 2., 4. és 6. osztályosok országos felmérőit május 12. és 28. között szervezik meg az oktatási minisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint.
Megnövekedett autós forgalomra hívják fel a figyelmet a rendőrök az 1-es országúton, különösen a hegyvidéki területek felé.
Pósfai Gábort, a Tisza Párt operatív vezetőjét a rendvédelmet és sportot felügyelő és irányító Belügyminisztérium vezetésére, Melléthei-Barna Mártont, a Tisza Párt jogi vezetőjét pedig az Igazságügyi Minisztérium irányítására kérte fel Magyar Péter.
Földimogyorót vont vissza a forgalomból a Metro Cash & Carry áruházlánc, mivel a termékeknél az aflatoxin szintje meghaladta a megengedett határértéket. A vásárlóknak azt tanácsolják, hogy ne fogyasszák el, hanem vigyék vissza.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
szóljon hozzá!