Feketevasárnap, a szemek böjtje

Lepellel vonják be a feszületeket Feketevasárnap. Idén nem tartanak nyilvános liturgiát a járvány miatt. Archív

Fotó: Iochom Zsolt

A római katolikus egyház liturgikus hagyománya szerint a nagyböjt ötödik, a húsvétot megelőző második vasárnap a Jézus szenvedésére való emlékezés kezdőnapja, azaz feketevasárnap. Ilyenkor szokás a templomok feszületeit, valamint az Úr képeit a feltámadás ünnepéig viola, tehát gyász színű böjti lepellel elfedni.

Molnár Melinda

2020. március 29., 10:272020. március 29., 10:27

A főoltár egészének fekete lepellel történő letakarásának első nyomai a 11. századból valók – innen ered az ünnep magyar neve is, a feketevasárnap. 1965 óta inkább a lila szín használatos.

Az Üdvözítő közelgő halála feletti szomorúság eme jelének eredete nem teljesen tisztázott. A liturgiatörténet legvalószínűbbnek tartja, hogy korábban a győzedelmes Krisztus ábrázolásait fedték el a ma már nem használatos megnevezés szerinti „szenvedésének idejére”.

Másik magyarázat lehet a nyilvános vezeklés megszűnése: a közös bűnbánattartás jeléül vonták be a főoltárt. A nap evangéliumi elbeszélése az Úr elrejtőzésére emlékeztet: Jézus „elrejtőzött” az őt megkövezni akaró zsidók elől.

Idén a világjárvány miatt feketevasárnap sem tartanak nyilvános liturgiát a katolikus templomokban, de a szentmiséket közvetítik.