
Hargita megye munkaerőpiaca a korábbinál óvatosabb üzemmódba kapcsolt. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban már az is pozitívumnak tekinthető, hogy a válaszadók többsége nem számol személyzetcsökkentéssel. Képünk illusztráció
Fotó: Borbély Fanni
A munkáltatók körében elvégzett felmérés szerint a válaszadó cégek közel fele idén is bővülne. Az eredmények azonban növekvő bizonytalanságot is mutatnak, ám a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére a többség így sem tervez elbocsátásokat.
2026. január 12., 07:452026. január 12., 07:45
Három hónapig tartó kérdőíves felmérést végzett a munkaadók körében a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség, elsősorban a 2026-os esztendőre vonatkozó alkalmazási terveket illetően. A korábbi felmérésekhez képest ugyan a válaszadók száma csökkent, de így is több mint hétszáz munkáltató vett részt a kérdőíves felmérésben, amelynek eredményéből kiderül az is, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet és adóügyi intézkedések ellenére
a válaszadóknak a nagy része „csak” stagnálásra számít idén,
a munkáltatók közel fele még alkalmazásokat is tervez,
és csak a 8 százalékuk valószínűsíti, hogy leépítéshez kell folyamodnia.
Ez az intézmény által évente elvégzett egyik legfontosabb felmérés, hiszen a munkáltatók válasza alapján dolgozzák ki, illetve finomhangolják a következő évre vonatkozó, munkanélküliek számára kidolgozott éves szakképzési program terveit.
Ugyanakkor a munkaerőpiac jövőbeli alakulásának ismeretére elengedhetetlenül szükség van a megyei munkaerőpiac irányításához is, valamint a támogatási intézkedések piaci igényekhez való igazításához.
„Jellemző a bizonytalanság, hogy nem nagyon terveznek, tehát a nagyobb cégek igen, de a kicsik nem. Az alkalmazási igények szempontjából
az élelmiszeripar az, ahol inkább mozgás van,
és Csíkszereda környékén a faipar,
de a válaszok alapján megmaradnak ezek a tendenciák a szolgáltatásokat végző cégeknél,
illetve az építőiparban is,
és a turizmusban tevékenykedő vállalkozásoknál is alkalmaznának”
– ismertette a jellemző tendenciákat Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetője.
Elmondta ugyanakkor azt is: a felmérés eredményei is igazolják, hogy az alkalmazásokat illetően a kis cégeknél terveznek nehezebben, hiszen azoknak eleve kevés alkalmazottjuk van.
„Ami pozitívum, hogy arra a kérdésre, hogy milyennek látják a jövőt, kevesen voltak, akik azt válaszolták, hogy egyértelműen hanyatlásra számítanak. Főleg stagnálásról beszéltek, hanyatlásról csak nagyon kis arányban. De figyelembe kell venni azt is, hogy most jóval kevesebb cég válaszolt, mert
– magyarázta a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség munkatársa.
Milyen állások betöltésére keresnek majd új alkalmazottakat?
Eredetileg több mint ezer munkaadót – az összes munkáltató több mint tíz százalékát – szerették volna bevonni a felmérésbe, közülük legalább ötvenet az állami szférából. A cél az volt, hogy a válaszadó munkáltatók a megyében alkalmazott munkavállalók legalább 30–33 százalékát képviseljék, továbbá azokra a munkáltatókra fókuszáltak, akik legalább öt alkalmazottat foglalkoztatnak.
Ebből az első szempont nem valósult meg, ugyanis 702 munkaadótól kaptak választ (összesen 8625, alkalmazottakat foglalkoztató munkáltató van a megyében), a másik célt viszont elérték, ugyanis a 702 válaszadó összesen 22 881 alkalmazottat foglalkoztat, ami a 30,2 százalékát alkotja a megye 75 764 alkalmazottjának.
Az építőiparban is számolnak új állásokkal. Képünk illusztráció
Fotó: Tuchiluș Alex
A 702 válaszadó 3170 személyt alkalmazna idén, ami kevesebb ugyan a hasonló, 2023-as felmérésben összesített 3523-hoz képest, ám akkor jóval több munkaadó (1088) válaszolt az ügynökség kérdéseire.
Az idén várható 3170 alkalmazás közül 1915 esetében a foglakozás azonosítására szolgáló kódot is megjelölték a munkaadók, ez alapján a következő munkakörökben bővítenék leginkább alkalmazottaik számát:
általános asztalos: 143 fő,
áruszállító tehergépkocsi-vezető: 111 fő,
kereskedelmi dolgozó, eladó: 77 fő,
betanított munkás (alkatrész-összeszerelésre): 72 fő,
árumozgató alkalmazott: 69 fő,
csomagoló: 120 fő,
pincér: 52 fő,
CNC-gépkezelő: 40 fő.
A munkaadók által megjelölt legkeresettebb munkakörök többsége szakképzettséget vagy betanítást igényel, ugyanakkor a felmérésből az is kiderült, hogy
mindössze 80 főt alkalmaznának ilyen végzettséget igénylő állások betöltésére.
Míg 2023-ban a válaszadó cégek 53,4 százaléka tervezett alkalmazásokat és 46,6 százalékuk nem, 2025-ben ez az arány gyakorlatilag megfordult: 46,3 százalékra csökkent a személyzetbővítést tervező cégek aránya, és a válaszadók 57,3 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem tervez alkalmazásokat. Ugyanakkor a kérdőívet kitöltők számának a csökkenése is a jövővel kapcsolatos bizonytalanságot jelzi.
A válaszokból az is kiderül, hogy
a legtöbb alkalmazást a 10–49 alkalmazottal működő cégeknél, azaz a kisvállalkozásoknál tervezik,
a második helyen pedig 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok állnak.
Iparágak szerinti bontásban
a feldolgozóipar az az ágazat, amelyben idén a legnagyobb számú alkalmazást (1352 munkahely) tervezik.
Ezt követi a kereskedelem (619 állás),
a szálloda- és vendéglátóipar (293 állás),
az építőipar (245 állás)
és az adminisztratív szolgáltatási szektor (239 állás).
Ez az öt ágazat a válaszadók által valószínűsített 3170 új munkahelyből 2748-at (86,69 százalék) tesz ki.
Érdemes megemlíteni, hogy a kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi helyzet ellenére is viszonylag pozitív várakozással tekintenek a 2026-os évre a munkaadók, többségük (66 százalék) ugyanis úgy véli, hogy alkalmazottaik száma stabil marad/stagnálni fog idén, és csak 8 százalékuk szerint fog csökkenni ez a szám – jegyzi meg a felmérés összesítésében a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség.
Annak, hogy a megkérdezettek közül sokan nem terveznek személyzetbővítést, az ügynökség szerint a következő tényezők lehetnek az okai:
a legtöbb romániai kis- és középvállalkozásnak nincsenek rövid és középtávú tervei,
a növekvő infláció, pénzügyi hiány,
a bevezetett fiskális intézkedések, adóemelések, amelyek a kisvállalkozásokat erőteljesen érintik,
sok vállalkozás, különösen a tíz főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozások napról napra élnek, stratégiai tervezés nélkül (a válaszadók között 68,87 százalékos azon mikrovállalkozások aránya, amelyek nem terveznek alkalmazásokat idén).
A piaci bizonytalanságok – infláció, adóügyi intézkedések stb., a háború gazdasági hatása – valószínűleg nagy arányú (43 százalék körüli), stagnálást valószínűsítő válaszokat eredményeztek a kisvállalkozások körében is.
A 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkáltatók közül viszont mind a 16 válaszadó vállalatnál úgy vélik, hogy több munkaerőre lesz szükségük idén – közölte az ügynökség.
Új eladókra idén is van igény. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A közszférából csak három munkáltató válaszolt a kérdőívre, de ők is úgy vélték, hogy a költségvetési kiadások csökkentésére irányul kormányintézkedések nem teszik lehetővé az alkalmazásokat idén.
Ami pedig a várható leépítéseket illeti,
Az elbocsátások csaknem felét építőipari cégek valószínűsítették, ezek azonban általában szezonális elbocsátások, az iparág téli leállása idejére. A második helyen a feldolgozóipar áll a leépítések várható számát illetően.
Életének 86-ik évében elhunyt Nagy Antal csíkszeredai pedagógus, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori matematika- és fizikatanára.
Benyújtották az Országgyűlésnek a közmédia átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot pénteken, a javaslat teljesen átszervezné a közmédia intézményrendszerét.
Ismét 9 lej alá csökkent a standard benzin literenkénti ára a romániai töltőállomásokon, miután az elmúlt napokban mindegyik kúthálózat jelentősen mérsékelte árait. Gázolajat továbbra is 9 lej fölötti áron tankolhatunk.
Négy férfinél tartottak házkutatást a Kovászna megyei rendőrök Maros és Beszterce-Naszód megyében: az illetőket azzal gyanúsítják, hogy ellopták egy 84 éves sepsiszentgyörgyi nő 14 ezer eurós megtakarítását.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem szavaz bizalmat a parlamentben Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök kormányának – közölte Dominic Fritz pártelnök az alakulat Politikai Bizottságának pénteki ülése után.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Százmillió lej értékű projekt zárult le Hargita megyében, amelynek keretében 83 oktatási intézmény több mint 220 egységének mintegy 1500 tanterme és oktatási tere gazdagodott korszerű felszerelésekkel.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa a Facebook-oldalán jelentette be a lemondását.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Támogatásban részesül több Hargita, Maros és Kovászna megyei színház, néptáncegyüttes és kulturális intézmény a kormány döntése nyomán, amely az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti intézmények működését segíti.
szóljon hozzá!