
Tamás Sándor
Fotó: Bíró Blanka
A civil szervezeteknek kiírt pályázatok kétnyelvű mellékletébe kötött bele Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektus. Noha évek óta román és magyar nyelven teszik közzé az űrlapot és a mellékletet, a prefektusnak most jutott eszébe, hogy megfenyegesse Kovászna Megye Tanácsát: bírósághoz fordul, ha nem módosítják a dokumentumot kizárólag román nyelvűre.
2017. április 26., 18:222017. április 26., 18:22
A megyei önkormányzat szerdai ülésén egyébként komoly vitát szított a kormánymegbízott újabb támadása. Végül a gyakorlati megfontolás győzött, hiszen ha az ügy bíróságra kerül, a határozatot a döntésig felfüggesztik, aminek az lehet a következménye, hogy ebben az évben a civil szervezetek nem tudnak pályázni.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke a szerdai megyeinfón kifejtette, egyházakat, civil szervezeteket, sportegyesületeket támogatnak a pályázati rendszerben, idén mintegy 600 igénylésre számítanak, összesen hárommillió lejt osztanak szét. A központi költségvetés csúszása miatt öt hónap elveszett, már csak a június 1. és december 20. közötti programokra lehet támogatást lehívni, ezért nem kockáztatnak újabb késlekedést.
A megyei tanács elnöke elmondta, a prefektus azzal érvelt, hogy a hivatalos nyelv a román, és a 20 százalékos anyanyelv-használati jogra is azt mondta, ez esetben nem alkalmazható, mert az csak magánszemélyekre vonatkozik, egyesületekre, alapítványokra nem, tehát
„A cinizmus netovábbja, hogy éppen néhány nappal ezelőtt oktatott ki a románok civil fóruma, hogy Romániában a magyaroknak minden lehetőségük adott, hogy anyanyelvüket használják, kultúrájukat ápolják” – mondta Tamás Sándor. Hozzátette, nem hagyják annyiban a támadást, ezért felhatalmazták Grüman Róbert alelnököt és Kerestély Irma megyei tanácsost, nyugalmazott főtanfelügyelőt, hogy készítsenek memorandumot az ügyről, és nyújtsák be az Európa Tanács önkormányzati kongresszusán, valamint a Regionális Nyelvek chartájának 25. évfordulójára is készítsenek erről jelentést.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
szóljon hozzá!