
Fotó: Pál Árpád
Noha a Hargita megyei juhtenyésztő gazdák által értékesített állatok jó része is az arab térségbe kerül, ilyen állatszállítmányokat nem érint a Szuezi-csatornán kialakult hajózási válság. A jó áron történő külföldi felvásárlás és a munkaerőhiány miatt azonban idén is kevés bárányt értékesítenek helyben húsvét előtt.
2021. március 30., 16:082021. március 30., 16:08
2021. március 30., 16:572021. március 30., 16:57
Kisebb felvásárlások ugyan voltak már, de nem szállították még el azokat a Hargita megyében nevelt bárányokat, amelyeket az Arab-félsziget térségében értékesítenek majd, így a Szuezi-csatornán múlt kedden kialakult hajózási válság nem érint ilyen állatszállítmányokat. A csatornát eltorlaszoló 200 ezer tonnás teherhajót hétfőn hajnalban tudták kiszabadítani, múlt heti elakadása miatt hajók százai vesztegeltek a csatorna két oldalán, köztük tíz olyan, amely Romániából szállított több mint százezer élő állatot, többnyire juhokat, a térségbe.
A természeti adottságok miatt Hargita megye az országos élvonalba tartozik a juhtenyésztés tekintetében, de a természetes körülmények között itt nevelt állatokra külföldön – Görögországban, Olaszországban, az Arab-félszigeten – is nagy a kereslet.
– magyarázta lapunknak Balló István, a Hargita Megyei Juhtenyésztők Egyesületének az elnöke, aki szerint ennélfogva a hajózási válság nem érintette ezeket az állatszállítmányokat. Ebben az időszakban az arab országok részéről nincs is nagy kereslet a bárányok iránt,
– ezt már Bándi Zoltán állatorvos, a megyei juhtenyésztők egyesületének a székelykeresztúri képviselője közölte lapunkkal.
Fotó: Pál Árpád
A külföldi kereslet, illetve a munkaerőhiány miatt idén is kevés bárányt értékesítenek a helyi piacokon a Hargita megyei juhtenyésztő gazdák a húsvét előtti időszakban. Amint azt Bándi Zoltán elmondta:
Becslése szerint most, a húsvéti időszakban legfeljebb a bárányállomány 20-25 százalékát vágják le, mintegy fele-fele arányban háztáji körülmények között, illetve vágópontokon. Már nem szívesen vágják le a bárányokat ebben az időszakban a tenyésztők, inkább később értékesítik azokat – erősítette meg Balló István is –, és ennek a főbb okai közt van az is, hogy külföldre drágábban lehet eladni.
– tájékoztatott Bándi Zoltán.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Súlyos informatikai hiba miatt kedd óta nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) informatikai rendszerei. Emiatt az e-Terra telekkönyvi alkalmazás sem érhető el, és várhatóan a hét végéig nem is lesz használható.
1957-ből származik a korábbi csíkszeredai melegrekord, ezt írta felül az elmúlt hónap harmincadik napja. Marosvásárhelyen pedig olyan meleg volt, mint az Osztrák–Magyar Monarchia idején.
Kánikulára vonatkozó figyelmeztetést, valamint viharriasztásokat is kiadott szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Székelyföldön légköri instabilitásra és jelentős mennyiségű csapadékra kell számítani a következő napokban.
Áprilishoz képest májusban 159 lejjel (2,7 százalékkal) 5684 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9483 lej volt, 257 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Egy csoport fiatal nemrég azzal szórakozott a sepsiszentgyörgyi állomási tónál, hogy éjszaka eloldozta a csónakokat és a vízibicikliket a stégtől, használta azokat, majd sorsukra hagyta őket. A polgármester szerint ennek következményei lesznek.
Építik a hulladékudvarokat Hargita megyében, ám több településen még nem tisztázott, hogy miként lehet szabályosan működtetni ezeket. A természetes személyek később meghatározott mennyiségben adhatnak majd le többféle hulladékot ingyenesen.
A két kézdiszéki világjáró, Fekete István és Zsigmond Lóránt, valamint szászrégeni utazótársaik elérték a Kaukázust. Ma a Gudauri-kilátó környékén éjszakáznak, holnap a grúz-orosz határon, illetve Csecsenföldön kellene minél gyorsabban átvágniuk.
szóljon hozzá!