
Fotó: László Ildikó
Évértékelő sajtótájékoztatón számolt be pénteken az elmúlt egyéves tevékenységéről Antal Lóránt Hargita megyei RMDSZ-es szenátor, kiemelve, hogy számos olyan intézkedésük volt az elmúlt egy évben, amely hozzájárult az ország, és szűkebb térségünk gazdaságának fellendítéséhez egyaránt.
2024. február 09., 20:462024. február 09., 20:46
2024. február 10., 13:162024. február 10., 13:16
Antal Lóránt külföldön tett látogatásai közül kiemelte az Amerikai Egyesült Államokbelit, ahol Románia szempontjából kiemelten fontos kérdéseket vitattak meg. Mint mondta, többnyire energetikai kérdésekről esett szó, de nem utolsósorban a vízumkérdés is terítékre került: előreláthatólag Romániát be fogják kapcsolni a Visa Waiver programba.
Ezenkívül elmondta, fontos pontja volt az amerikai látogatásnak, hogy tájékoztatták az ott jelenlévőket a fekete-tengeri földgázzal kapcsolatos kérdéskörről.
A szenátor ezt követően számos dolgot kiemelt, amelyeket a 2023-as év mérföldköveiként tartanak számon. Ilyenek például az energiakrízissel kapcsolatos intézkedések, nevezetesen, hogy sikerült életbe léptetniük azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel mind a háztartási fogyasztók, mind a kis- és közepes vállalkozások számára befagyasztották a villamosáram- és földgázárakat.
Egy másik igen fontos intézkedés a prosumerekre, azaz napelemekkel áramot termelő és a fölösleget a villamoshálózatnak átadó fogyasztókra vonatkozik. Egy általa kezdeményezett – és novemberben elfogadott – törvénytervezetnek köszönhetően ugyanis bővülnek a termelő-fogyasztók jogai: az eredeti törvény szerint csak két hónap után volt lehetőség arra, hogy a fölöslegesen megtermelt villanyáramot elszámolják a szolgáltatóval, a törvénykezdeményezéssel azonban ezt megszüntették, és
és a többletet más fogyasztási pontokon is lehet majd számolni. Ugyanakkor megteremtik azt a lehetőséget, hogy a földgázszámlákra is el lehessen számolni a többlet villanyáram-mennyiségből származó pénzösszeget.
Mint kiemelte, ez a törvény előreláthatólag egy-másfél hónapon belül tud érvénybe lépni. Emellett a számlázás egyszerűsítésével is foglalkoztak, mára kezd normalizálódni a számlázás helyzete mind a prosumerekkel, mind pedig a fogyasztókkal kapcsolatban. Kiemelte azt is, hogy 19 százalékról 5 százalékra csökkentették a napelemeket, hőszivattyúkat és napkollektorokat gyártó, forgalmazó vagy felszerelő cégek áfakulcsát, amelyet a kormány elhamarkodottan később 9 százalékra növelt.
Mérföldkőnek tartja azt az intézkedést is, amelynek következtében márciusban eltörölték a napadót, azaz a termelő-fogyasztóknak a továbbiakban nem kell adót fizetniük az általuk megtermelt napenergiából származó áram után.
Fotó: László Ildikó
Románia számára stratégiai fontosságú energetikai létesítmények befejezését is támogatták:
„Nekünk, erdélyieknek a ratosnyai az egyik legfontosabb, ami ha működne, Erdély szintjén nem lennének feszültségingadozások a villanyáram-hálózaton” – mutatott rá a szenátor, majd a radnóti földgázerőművet is megemlítette, amit a tervek szerint idén decemberben tudnak majd elindítani, s ami szintén hozzájárul a villamosenergia-piac hatékonyabb működéséhez Erdélyben.
A mérdföldkőnek számító intézkedésekről szóló értékelőt azzal zárta, hogy rámutatott, még kormányon volt az RMDSZ, amikor elfogadták az offshore-törvényt, amely által biztos pályára került a Neptun Deep, azaz elkezdődhet a fekete-tengeri földgázmező kitermelése. Ennek várható kezdési dátuma 2027 év eleje. Hangsúlyozta, ez
„Ezt ha politikailag jól tudjuk használni, akkor stratégiai fontossággal fog bírni” – említette. A tavaszi parlamenti ülésszak kezdetével kapcsolatban elmondta, hogy az RMDSZ fő irányelvei közé tartoznak továbbra is családtámogatási törvénykezések, illetve a gazdák védelme, emellett a kis- és középvállalkozók, valamint az önkormányzatok támogatása is fontos szempontok közé tartoznak.
Udvarhelyszékről beszélve Antal Lóránt kijelentette, 2023 Udvarhelyszéken a forrásszerzés éve volt, hiszen stratégiai kérdésekben tudtak nagyot lépni. Ilyen lépés volt például a földgázhálózatok kibővítése, amelyre 9 település 76 millió lejt nyert. Kiemelte, hogy ebben az esetben azok a települések élveztek prioritást, amelyek valamilyen szinten közelebb állnak az országos gázhálózathoz.
Fotó: László Ildikó
A másik fontos udvarhelyszéki projektként tartják számon a Székelyudvarhelyt és Keresztúrt összekötő útszakasz korszerűsítését.
Ezek mellett a térség villamosítás-modernizálását érintő terveikről is beszélt, amelyeknek révén Udvarhelyen és Keresztúron alacsony- és középfesztültséget, míg Udvarhely, Zetelaka és Varság térségében a középfeszültséget érintő komoly beruházások indulnak el. Emellett Parajd és Korond községekben is lesznek átfogó középfeszültség-hálózat erősítési munkálatok.
A szenátor arról is beszélt, hogy az Anghel Saligny-program keretein belül összességében több mint 250 millió lejt sikerült Udvarhelyszéknek lehívni, amely több udvarhelyszéki települést is érint. „Ehhez nagyon fontos volt, hogy az RMDSZ parlamenti szereplő legyen, és Cseke Attila vezesse a fejlesztési minisztériumot, ahol sikerült ezeket a projekteket elindítani” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Udvarhelyszék komoly projektekben tudott részt vállalni, és a feladat az a jövőre nézve, hogy ezeket a projekteket tudják továbbvinni az önkormányzatok.
Az RMDSZ-es szenátor arról is beszélt, hogy mindezek mellett jövőbeli terveik között szerepel, hogy ipari parkot létesítsenek a környéken, de egyelőre mindez még kezdeti fázisban van.
A közelgő választások lehetséges előrehozott időpontjáról újságírói kérdésre a szenátor elmondta, ők alapvetően nem zárkóztak el attól, hogy összevonják a választásokat, viszont véleményük szerint
„Ha mégis meghoznak egy ilyen döntést, ahhoz nekünk maradéktalanul alkalmazkodnunk kell, és menni előre, mert mi úgy gondoljuk, hogy az RMDSZ készen áll a választásokon részt venni és készen állunk, hogy a közösségeinket megmozgassuk” – jelentette ki.
Az előválasztásokkal kapcsolatban kifejtette, ígéretükhöz híven megteremtik annak az átlátható, világos szabályok által keretezett lehetőségét, hogy az emberek előválasztás révén, döntsék el, kit látnak ők a legjobbnak RMDSZ-polgármesterjelölti pozícióba. Ha változik is a forgatókönyv, és előrehozzák június 9-re a választásokat, akkor ehhez alkalmazkodva megszervezik az előválasztást is – emelte ki.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter bejelentette, hogy párbeszédet kezdeményez a társadalommal az új közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, és csütörtökön élő beszélgetést indít a témáról a Facebook-oldalán.
Akár ezer lejes, vagy még nagyobb összegű bírságot is kiszabhatnak a 112-es egységes segélyhívó szám indokolatlan hivásáért, a hatóságok azonban nem büntetnek, ha a hívó jóhíszeműen fordul segítségért.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök cáfolta azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
szóljon hozzá!