
A falugyűlés mindig fontos esemény Szárhegyen. Idén a költségvetés elfogadása után szervezik meg
Fotó: Kozma Kinga
Új kezdeményezést indított a gyergyószárhegyi községháza: különböző társadalmi csoportokat vonnak be a település jövőjéről szóló párbeszédbe. A civilszervezetek és intézmények vezetői után a vállalkozókat várják évtervező megbeszélésre.
2025. február 07., 08:042025. február 07., 08:04
Az éveleji konzultációsorozat részeként február 10-én, hétfőn 18 órakor a kultúrház Cika termében a helyi érdekeltségű vállalkozók kapnak lehetőséget, hogy megosszák gondolataikat, javaslataikat a településvezetés képviselőivel, ugyanakkor válaszokat kapjanak a kérdéseikre.
A rendezvény szervezője Danguly Ervin polgármester, aki mellett Polgár Árpád Csaba alpolgármester, valamint önkormányzati képviselők is jelen lesznek.
Kinek van ott területe, van-e bármilyen elképzelése fejlesztésre, kihasználva azt, hogy a település határában lesz egy lehajtó – mondta el megkeresésünkre válaszolva Kozma Kinga, az önkormányzat kommunikációs munkatársa.
A hétfői fórum a konzultációsorozat harmadik állomása lesz. Először a civilszervezetek vezetőit, majd az intézményvezetőket, egyházi képviselőket, orvosokat, a sportcsarnok adminisztrátorát, közbirtokossági vezetőket hívták meg a megbeszélésekre. Őket személyesen szólították meg, hiszen mindenkit ismernek.
Ezt azért teszik így – hangsúlyozta Kozma Kinga –, mert nemcsak azokra számítanak, akiknek a községben van bejegyezve a vállalkozása, hanem azokra is, akiknek ugyan nincs szárhegyi székhelye, de gazdasági érdekeltségeik vannak a községben.
Az eseményen lehetőség nyílik önkormányzati szempontból bemutatni a 2025-ös évre vonatkozó terveket, (habár a településnek még nincs elfogadott költségvetése erre az évre), és
Kozma Kinga egyúttal jelezte, lesz még egy negyedik találkozó is, amikor szállásadók, faluturizmusban érdekeltek lesznek a meghívottak.
Később megszervezik a falugyűlést is, de csak majd miután elfogadják a költségvetést, hiszen ott nemcsak elképzelésektől, hanem konkrétumokról is beszélni kell. Ilyen formában, az év eleji ötletelés megszervezése egy új kezdeményezés. Más alkalmakkor, konkrét témák kapcsán voltak hasonló fórumok Gyergyószárhegyen.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!