
Fotó: Gecse Noémi
Erőss Zsolt születésének ötvenedik évfordulója alkalmából állít emléket kőtábla formájában Csíkszereda önkormányzata az Erőss Zsolt Arénában szerda délután négy órakor – jelezte hétfői sajtótájékoztatóján Ráduly Róbert Kálmán polgármester.
2018. március 05., 20:332018. március 05., 20:33
A világ tetejére első magyarként 2002-ben feljutó sportember ötven éve született. Másfél évtized alatt a tizennégy nyolcezres csúcsból tízet mászott meg. Ám a 2013. május 20-án végrehajtott sikeres csúcstámadását követően a Kancsendzönga (a Föld harmadik legmagasabb hegye a Himalájában, 8586 méteres magasságát csak a Csomolungma és a K2 múlja felül) hegycsúcson életét vesztette. Születése ötvenedik évfordulóján (2018. március 7.), a rendkívüli életútra tekint vissza és a tíz nyolcezer méter fölötti csúcsának állít emléket kőtábla formájában Csíkszereda közönsége, melyet egy emlékünnepség keretében lepleznek le szerda délután az Erőss Zsolt Arénában – számolt be Ráduly.
Ugyanakkor – folytatta az elöljáró –, csütörtökön egy másik fontos történelmi eseménynek lesz a 101-edik évfordulója: 1917. március 8-án az osztrák-magyar csapatok visszafoglalták Magyarós-tetőt, amely a Csíki-havasok 1300 méteres magas pontja. A honvédekre idén is túrával emlékeznek, gyalogosan teszik meg a közel 5 kilométeres és 700 méter szintkülönbségű utat csütörtökön a Magyarós-tetőre és a Litzmann-kúpra. A túrával a honvédek mellett Erőss Zsoltnak is emléket állítanak – zárta a polgármester.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!