
Oktatási szempontból lehetetlen javulást várni a megszorításoktól, véli az érdekvédelem képviselője. Képünk illusztráció
Fotó: Csató Andrea
Minimálbérnél kisebb fizetésért dolgozó óraadó pedagógusok, a többlettanórákat vállaló tanároknál jobban fizetett takarítónők, mozaiknormák és a rendszert elhagyó szakemberek. Több anomáliát is okoztak a megszorítások a közoktatási rendszerben.
2025. november 11., 07:572025. november 11., 07:57
Sok az óraadó tanári bérért megtartott tanóra,
nőtt az összevont osztályok száma,
sok az olyan tanóra – főként vidéken –, amit nem szakos pedagógus tart,
és egyre nehezebben vállalják többlettanórák megtartását a tanárok
– derül ki a tanügyi szakszervezet felméréséből. Az állami megszorító intézkedések következtében kialakult anomáliák és új problémák az oktatás minőségére is negatív hatással vannak, a veszélyt pedig az jelenti, hogy ezeknek a mérhető eredménye megkésve jelentkezik.
hiszen már most vannak olyanok, akik az ősszel elkezdődött új tanévben megkapott első fizetésük láttán a rendszer elhagyása mellett döntöttek – mondta el Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének elnöke.
Az érdekvédelmi tömörülés felmérést is készített a megszorító intézkedések negatív hatásairól. Ez megyei vonatkozásban csak részleges adat, ugyanis csak azokból a tanintézményekből vannak információik, ahol képviselete is van a szakszervezetnek, de a helyzet nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is hasonló.
Negyven iskolában összesen 1800, óraadó pedagógusok által megtartott tanórát számoltak össze, ami a szakszervezet képviselője szerint nagyon sok. Ez visszaosztva nagyjából 90, teljes normás tanári állásnak felel meg. A gondot az jelenti, hogy a költségcsökkentő intézkedések bevezetése óta nagyon rosszul fizetik az óraadó tanárokat, akik a minimálbérnél is kevesebbet keresnek – „biztos, hogy 2000 lej alatt van a fizetésük” –,
Molnár Zoltán korábban egy valós példát is ismertetett: 1700 lej körüli bért számoltak ki egy vidéki, helyettesítő tanítói állásra, amelyet azért kellett betölteni, mert gyermeknevelési szabadságra ment az ott tanító pedagógus. Ekkora fizetésért viszont már sokan nem vállalják a munkát.
Egy szakszervezeti gyűlésen elhangzottakból tudja, hogy Bukarest környékén sokan le is mondtak az óraadó tanári munkáról, amikor megkapták az első fizetést, és az sem ritka, hogy a kötelező óraszámon felüli tanórákat mondják vissza hasonló okból. Ez fokozni fogja a pedagógushiányt – erősítette meg –, pedig a jelenséget már most is jól jelzi, hogy a tanfelügyelőség honlapján szinte egymást érik a versenyvizsgákról szóló álláshirdetések.
A szakszervezet megyei vezetője szerint
hiszen nőtt a kötelező tanóraszám, azaz több munkával kereshetik meg az oktatásban dolgozók a korábbi fizetésüket, de nőtt a bizonytalanság is a rendszerben, sokan pedig mozaikszerűen, több iskolából kell összegyűjtsék a teljes normához szükséges tanóraszámot. Vidéken ez állandó ingázással jár.
Az említett 40 iskolában 39 ilyen pedagógus dolgozik. Ugyanakkor 9 olyan városi és 95 vidéki iskolában dolgozó tanító és tanár van, aki nem csak a saját tantárgyában oktat, utóbbi pedig nagyon sok, mondta Molnár Zoltán. 43 tanár szakképesítés nélkül tanít, tehát ők egészen biztosan nagyon alacsony fizetést kapnak – fűzte hozzá.
Valószínűleg a diákok cikluszáró vizsgaeredményei alapján lesznek leginkább mérhetők a negatív hatások. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az előző tanévben mérthez képest ugyanakkor nőtt az összevont osztályok száma is – 169-ről 193-ra –, azaz ezekben különböző évfolyamokba tartozó diákok tanulnak, ami a szakszervezet képviselője szerint sajnos nagy hátrányt jelent számukra.
Szülőként inkább azt mondanám, hogy a gyermekemet vigyék 10 kilométert autóbusszal, hogy tanulhasson egy egyévfolyamos osztályban, minthogy két-, három- vagy többévfolyamos osztályban tanuljon. Nem tudom, hogy milyen esélye van ezeknek a gyermekeknek felvenni a versenyt” – fogalmazott Molnár Zoltán, aki maga is pedagógus. Ezek az osztályok általában vidéken vannak.
Minél elszigeteltebb egy falu, annál nagyobb az esélye az ott élő gyermekeknek, hogy összevont osztályba kerüljenek. Ilyen értelemben esélyegyenlőség sincs a közoktatási rendszerben, noha folyton erről beszélnek – mondta.
Az említett osztályok közül ötvenben nőtt a diáklétszám is, harmincban a megengedett norma fölé. Ugyanakkor 314 olyan osztály van, amelyben speciális nevelési igényű, vagy a román kifejezésből származó rövidítést használva CES-es (copii cu cerințe educaționale speciale) diákok is tanulnak. Ez szintén nagyon nagy szám.
„A megszorítások szempontjából ez olyan értelemben releváns, hogy hozzák az intézkedéseket, de nem veszik figyelembe azt, hogy a pedagógusok olyan osztályokban kell dolgozzanak, ahol ezek a speciális igényű diákok vannak. Ők több figyelmet igényelnek, hiszen van köztük olyan, aki nem tud írni, nem tud olvasni, van, aki zavarja az órát és van, aki nem tud a többiek tempójában haladni.
Maros megyében viszont nem tudom, hogy a speciális iskolákon kívül van-e tíz iskola, ahol ilyen kisegítő tanár van.” A problémát pedig csak hatványozottabbá teszi az, ha összevont vagy megnövelt diáklétszámú osztályokba kerülnek ilyen speciális nevelési igényű gyermekek.
Molnár Zoltán ugyanakkor azt is elmondta, hogy a valóságban jóval nagyobb az ilyen diákok száma, ugyanis vidéken szinte ismeretlen a CES fogalma, a szülők ki sem töltik az ehhez szükséges nyomtatványokat.
Az említett körülmények, rendellenességek és új problémák az oktatás minőségét is rontják, jövő évtől pedig, ha bevezetik az új tantervet, a problémák csak fokozódni fognak.
Több munkával kereshetik meg az oktatásban dolgozók a korábbi fizetésüket. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
„A megszorításoknak az eredménye körülbelül három év múlva fog megmutatkozni. Ha jövőtől elkezdődik az új kerettantervnek az alkalmazása, akkor valószínű, hogy annak is a végső hatását a következő négy évben látjuk meg, akkor stabilizálódik a helyzet és válik világossá, hogy mi történt.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy valószínűleg a diákok cikluszáró vizsgaeredményei alapján lesznek leginkább mérhetők a negatív hatások.
– mondta Molnár Zoltán.
A tanintézetekben idén nagy gondot okozott a többlettanórák elosztása, hiszen ezeket már nem szívesen vállalják a pedagógusok. Egy pluszóráért körülbelül negyedannyit kapnak a tanárok, mint a normába tartozó tanórák megtartásáért – mondta el érdeklődésünkre Laczkó György, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatója.
„Egy pár pluszórát a kollégák még lenyeltek, hát nem szívesen, nyilván. Az a baj, hogy nem lehet úgy osztani, hogy mindenkinek 20 jöjjön ki. Van, akinek 21 órája lesz, mert nem lehet egy osztályba beküldeni három órára egy tanárt, s negyedikre egy másikat. De ha azt a pluszórát nem vállalja a kolléga, akkor hét bajban vagyunk, márpedig megtehetné, hogy nem vállalja. Nálunk szerencsére megértők voltak” – ismertette a helyzetet. Ez viszont
elfogyhatnak ugyanis a többlettanórát vállaló pedagógusok. „Olyan faramuci helyzet is van, hogy a takarítónőnek az órabére nagyobb, mint a pluszórát tartó tanáré” – helyezte kontextusba a bérekkel kapcsolatos problémát.
Még nehezebb helyzetben vannak viszont ott, ahol helyettesítő tanárt kell alkalmazzanak. Őket ugyanis „tényleg csak aprópénzért” foglalkoztathatják, mondta a tanintézet igazgatója.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.
A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.
Meghibásodás történt az ivóvízhálózaton, a javítási munkálatok ideje alatt szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán Gyergyószentmiklós több utcájában 8-16 óra között.
Kedvezően véleményezte kedden a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót.
64 éves korában elhunyt Scherer Péter, az egyik legismertebb magyar színművész – adta hírül Facebook-oldalán az általa is alapított Nézőművészeti Kft. színtársulat.
Egy légtérvédelmi járőrszolgálatot teljesítő román F-16-os vadászgép lelőtt kedden Észtország fölött egy feltételezések szerint Ukrajnából érkezett drónt – számolt be a Reuters jelentése nyomán az Agerpres.
A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium öt éltanuló és közösségi életben is aktív végzőse hordozhatja a búcsús jelképeket az idei pünkösdi búcsún a hagyományoknak megfelelően.
A Kárpát-medence egész területéről és a diaszpórából is várják az alkotásokat a második alkalommal meghirdetett hímzett ünnepi asztalkendők pályázatára.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 3,9 százalékról 5,5 százalékra rontotta a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig 2,9 százalékos inflációval számol – jelentette be kedden Mugur Isărescu.
4 hozzászólás