
Fotó: Veres Nándor
A tüntetések biztosan állandósulnak, mindössze az egyéb tiltakozási formák időpontja kérdéses még a tanügyben. Az általános sztrájk lehetősége is felmerült, de az órák bojkottálása nem hoz látványos eredményt a szakszervezet képviselője szerint.
2025. szeptember 11., 10:252025. szeptember 11., 10:25
Akár egy újabb általános sztrájk is kirobbanhat az oktatási rendszerben, felmerült ugyanis a munkabeszüntetéssel járó tiltakozás lehetősége, de a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének vezetője szerint
Megtörténhet, hogy ezzel csak a kormánynak segítenének összehozni egy néhány hetes spórolást, így lehet, hogy a tavasz megfelelőbb időpont lenne a sztrájkra, mert akkor nagyobb tétje lenne – véli Molnár Zoltán.
Az oktatási rendszerben dolgozók tiltakozásának fő okai közé tartozik a többlettanórákért járó órabér drasztikus csökkentése is, amelynek mértékét egy példával érzékeltette az érdekvédelmi tömörülés képviselője.
„Most hallottam egy esetet az egyik faluból: a tanító elment gyermeknevelési szabadságra, és egy másik végzett szakembert, tanítót fogadnak fel, de nyilván óraadói szerződéssel.
– méltatlankodott.
Az egyik tanóra megtartásáért még 60, a másikért már csak 28 lejes órabért kapnak a pedagógusok. A szakszervezet képviselője szerint ez egy diszkriminatív fizetési megoldás.
Fotó: Veres Nándor
A megszorító intézkedések visszásságaival kapcsolatban azt is elmondta, ha egy pedagógus a kötelező óraszámnál többet vállal, az a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az egyik osztályban megtartja az utolsó kötelező óráját 60 lejes órabérért – ennyi jön ki a felkészülésre fordított idővel is számolva, és visszaosztva mindezt a munkaidejére –, majd bemegy a következő osztályba, az első többletórájára, amiért már csak 28 lejes órabért kap.
– véleményezte a megszorító intézkedést Molnár Zoltán.
Noha szakszervezetek kedden egy nagy tiltakozó felvonulást tartottak Bukarestben, a jövőben enyhülni fog a megmozdulások intenzitása, hiszen elkezdődött a tanév.
– válaszolta kérdésünkre az érdekvédelmi tömörülés képviselője, azt is megerősítve, hogy nagy a felháborodás az oktatási rendszerben.
A tanórák bojkottálásával kapcsolatos érdeklődésünkre elmondta, az is zajlik, de nem mindenhol, ugyanis viszonylag „gyenge a hozzáállás”, részben a tiltakozás e formájának a jogi oldala miatt, ez ugyanis fegyelmi eljárást vonhat maga után. Maros megyében a szakszervezeti tagok mintegy 40 százaléka támogatta az órák bojkottálását, de a gyakorlatban ez az arány valószínűleg alacsonyabb. Országos viszonylatban sem tudják még pontosan, milyen mértékű a tiltakozásnak ez a formája, és nem is értek el vele látványos eredményt – tudtuk meg Molnár Zoltántól.
Fotó: Veres Nándor
Az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője abszurdnak nevezte azt is, hogy
a tanintézetvezetők óratartási kötelezettsége az eddigi heti 4 óráról 10-re nőtt,
de az aligazgatóké 12-re,
más, iskolákhoz kapcsolódó intézmények vezetőié pedig a 14 órát is elérheti.
Ez az oktatás minőségét is ronthatja, hiszen a tanintézmény-vezetés rengeteg munkával jár, és erre jönnek rá a kötelező többletórák. Megtörténhet, hogy az intézményvezetői teendők miatt nem tud megfelelően felkészülni az óratartásra az érintett igazgató, de
– vetette fel a szakszervezet megyei vezetője.
Az iskolaigazgatói állások eddig sem voltak népszerűek, a kisebbségi oktatásban még kevésbé, mint az ország más részein, számos tanintézményben kinevezés által vannak betöltve ezek az állások, sok helyen a versenyvizsgára nemigen akad jelentkező.
de amint azt kérdésünkre Molnár Zoltán elmondta, ennek még nem érzékelhetők a jelei.
Vannak ugyan olyan igazgatók, akik lemondtak, de nem feltétlenül a megszorítások miatt. Azt viszont hozzáfűzte: lassan lejárnak ezek a mandátumok, és előbb-utóbb az igazgatói versenyvizsgákat meg kell hirdetni, arra viszont kíváncsi, mennyien jelentkeznek majd ezekre az állásokra.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
Hó formájában érkezik a csapadék a hegyvidéken, ez alól nem kivétel a Madarasi Hargita sem, ahol havazásba váltott át az eső május 13-án. Ezt a Szentegyházi Meteo Állomás Facebook-oldala jelezte a délben közzétett bejegyzésében.
Hogyan hat a jelenlegi gazdasági helyzet a könyvkiadásra, és miként tudnak működni a kiadók? Mekkora példányszámban jelennek meg a könyvek, és hogyan alakul a vásárlóerő? Két székelyföldi könyvvásár között erdélyi könyvkiadók vezetőivel beszélgettünk.
Nicușor Dan szerint a jelenleg zajló hibrid hadviselés sem annak a jele, hogy Oroszország békét és stabilitást akarna Európában.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog együtt kormányozni a Szociáldemokrata Párttal (PSD) akkor sem, ha technokrata miniszterelnököt neveznek ki – jelentette ki kedden Mircea Abrudean szenátusi elnök.
2 hozzászólás