
Fotó: Veres Nándor
A tüntetések biztosan állandósulnak, mindössze az egyéb tiltakozási formák időpontja kérdéses még a tanügyben. Az általános sztrájk lehetősége is felmerült, de az órák bojkottálása nem hoz látványos eredményt a szakszervezet képviselője szerint.
2025. szeptember 11., 10:252025. szeptember 11., 10:25
Akár egy újabb általános sztrájk is kirobbanhat az oktatási rendszerben, felmerült ugyanis a munkabeszüntetéssel járó tiltakozás lehetősége, de a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének vezetője szerint
Megtörténhet, hogy ezzel csak a kormánynak segítenének összehozni egy néhány hetes spórolást, így lehet, hogy a tavasz megfelelőbb időpont lenne a sztrájkra, mert akkor nagyobb tétje lenne – véli Molnár Zoltán.
Az oktatási rendszerben dolgozók tiltakozásának fő okai közé tartozik a többlettanórákért járó órabér drasztikus csökkentése is, amelynek mértékét egy példával érzékeltette az érdekvédelmi tömörülés képviselője.
„Most hallottam egy esetet az egyik faluból: a tanító elment gyermeknevelési szabadságra, és egy másik végzett szakembert, tanítót fogadnak fel, de nyilván óraadói szerződéssel.
– méltatlankodott.
Az egyik tanóra megtartásáért még 60, a másikért már csak 28 lejes órabért kapnak a pedagógusok. A szakszervezet képviselője szerint ez egy diszkriminatív fizetési megoldás.
Fotó: Veres Nándor
A megszorító intézkedések visszásságaival kapcsolatban azt is elmondta, ha egy pedagógus a kötelező óraszámnál többet vállal, az a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az egyik osztályban megtartja az utolsó kötelező óráját 60 lejes órabérért – ennyi jön ki a felkészülésre fordított idővel is számolva, és visszaosztva mindezt a munkaidejére –, majd bemegy a következő osztályba, az első többletórájára, amiért már csak 28 lejes órabért kap.
– véleményezte a megszorító intézkedést Molnár Zoltán.
Noha szakszervezetek kedden egy nagy tiltakozó felvonulást tartottak Bukarestben, a jövőben enyhülni fog a megmozdulások intenzitása, hiszen elkezdődött a tanév.
– válaszolta kérdésünkre az érdekvédelmi tömörülés képviselője, azt is megerősítve, hogy nagy a felháborodás az oktatási rendszerben.
A tanórák bojkottálásával kapcsolatos érdeklődésünkre elmondta, az is zajlik, de nem mindenhol, ugyanis viszonylag „gyenge a hozzáállás”, részben a tiltakozás e formájának a jogi oldala miatt, ez ugyanis fegyelmi eljárást vonhat maga után. Maros megyében a szakszervezeti tagok mintegy 40 százaléka támogatta az órák bojkottálását, de a gyakorlatban ez az arány valószínűleg alacsonyabb. Országos viszonylatban sem tudják még pontosan, milyen mértékű a tiltakozásnak ez a formája, és nem is értek el vele látványos eredményt – tudtuk meg Molnár Zoltántól.
Fotó: Veres Nándor
Az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője abszurdnak nevezte azt is, hogy
a tanintézetvezetők óratartási kötelezettsége az eddigi heti 4 óráról 10-re nőtt,
de az aligazgatóké 12-re,
más, iskolákhoz kapcsolódó intézmények vezetőié pedig a 14 órát is elérheti.
Ez az oktatás minőségét is ronthatja, hiszen a tanintézmény-vezetés rengeteg munkával jár, és erre jönnek rá a kötelező többletórák. Megtörténhet, hogy az intézményvezetői teendők miatt nem tud megfelelően felkészülni az óratartásra az érintett igazgató, de
– vetette fel a szakszervezet megyei vezetője.
Az iskolaigazgatói állások eddig sem voltak népszerűek, a kisebbségi oktatásban még kevésbé, mint az ország más részein, számos tanintézményben kinevezés által vannak betöltve ezek az állások, sok helyen a versenyvizsgára nemigen akad jelentkező.
de amint azt kérdésünkre Molnár Zoltán elmondta, ennek még nem érzékelhetők a jelei.
Vannak ugyan olyan igazgatók, akik lemondtak, de nem feltétlenül a megszorítások miatt. Azt viszont hozzáfűzte: lassan lejárnak ezek a mandátumok, és előbb-utóbb az igazgatói versenyvizsgákat meg kell hirdetni, arra viszont kíváncsi, mennyien jelentkeznek majd ezekre az állásokra.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó – közölte a találkozó után Sorin Grindeanu.
2 hozzászólás