Fotó: Veres Nándor
A tüntetések biztosan állandósulnak, mindössze az egyéb tiltakozási formák időpontja kérdéses még a tanügyben. Az általános sztrájk lehetősége is felmerült, de az órák bojkottálása nem hoz látványos eredményt a szakszervezet képviselője szerint.
2025. szeptember 11., 10:252025. szeptember 11., 10:25
Akár egy újabb általános sztrájk is kirobbanhat az oktatási rendszerben, felmerült ugyanis a munkabeszüntetéssel járó tiltakozás lehetősége, de a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének vezetője szerint
Megtörténhet, hogy ezzel csak a kormánynak segítenének összehozni egy néhány hetes spórolást, így lehet, hogy a tavasz megfelelőbb időpont lenne a sztrájkra, mert akkor nagyobb tétje lenne – véli Molnár Zoltán.
Az oktatási rendszerben dolgozók tiltakozásának fő okai közé tartozik a többlettanórákért járó órabér drasztikus csökkentése is, amelynek mértékét egy példával érzékeltette az érdekvédelmi tömörülés képviselője.
„Most hallottam egy esetet az egyik faluból: a tanító elment gyermeknevelési szabadságra, és egy másik végzett szakembert, tanítót fogadnak fel, de nyilván óraadói szerződéssel.
– méltatlankodott.
Az egyik tanóra megtartásáért még 60, a másikért már csak 28 lejes órabért kapnak a pedagógusok. A szakszervezet képviselője szerint ez egy diszkriminatív fizetési megoldás.
Fotó: Veres Nándor
A megszorító intézkedések visszásságaival kapcsolatban azt is elmondta, ha egy pedagógus a kötelező óraszámnál többet vállal, az a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az egyik osztályban megtartja az utolsó kötelező óráját 60 lejes órabérért – ennyi jön ki a felkészülésre fordított idővel is számolva, és visszaosztva mindezt a munkaidejére –, majd bemegy a következő osztályba, az első többletórájára, amiért már csak 28 lejes órabért kap.
– véleményezte a megszorító intézkedést Molnár Zoltán.
Noha szakszervezetek kedden egy nagy tiltakozó felvonulást tartottak Bukarestben, a jövőben enyhülni fog a megmozdulások intenzitása, hiszen elkezdődött a tanév.
– válaszolta kérdésünkre az érdekvédelmi tömörülés képviselője, azt is megerősítve, hogy nagy a felháborodás az oktatási rendszerben.
A tanórák bojkottálásával kapcsolatos érdeklődésünkre elmondta, az is zajlik, de nem mindenhol, ugyanis viszonylag „gyenge a hozzáállás”, részben a tiltakozás e formájának a jogi oldala miatt, ez ugyanis fegyelmi eljárást vonhat maga után. Maros megyében a szakszervezeti tagok mintegy 40 százaléka támogatta az órák bojkottálását, de a gyakorlatban ez az arány valószínűleg alacsonyabb. Országos viszonylatban sem tudják még pontosan, milyen mértékű a tiltakozásnak ez a formája, és nem is értek el vele látványos eredményt – tudtuk meg Molnár Zoltántól.
Fotó: Veres Nándor
Az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője abszurdnak nevezte azt is, hogy
a tanintézetvezetők óratartási kötelezettsége az eddigi heti 4 óráról 10-re nőtt,
de az aligazgatóké 12-re,
más, iskolákhoz kapcsolódó intézmények vezetőié pedig a 14 órát is elérheti.
Ez az oktatás minőségét is ronthatja, hiszen a tanintézmény-vezetés rengeteg munkával jár, és erre jönnek rá a kötelező többletórák. Megtörténhet, hogy az intézményvezetői teendők miatt nem tud megfelelően felkészülni az óratartásra az érintett igazgató, de
– vetette fel a szakszervezet megyei vezetője.
Az iskolaigazgatói állások eddig sem voltak népszerűek, a kisebbségi oktatásban még kevésbé, mint az ország más részein, számos tanintézményben kinevezés által vannak betöltve ezek az állások, sok helyen a versenyvizsgára nemigen akad jelentkező.
de amint azt kérdésünkre Molnár Zoltán elmondta, ennek még nem érzékelhetők a jelei.
Vannak ugyan olyan igazgatók, akik lemondtak, de nem feltétlenül a megszorítások miatt. Azt viszont hozzáfűzte: lassan lejárnak ezek a mandátumok, és előbb-utóbb az igazgatói versenyvizsgákat meg kell hirdetni, arra viszont kíváncsi, mennyien jelentkeznek majd ezekre az állásokra.
Elkezdték visszafizetni a lakosságnak a Harvíz Rt. tervezett víz- és szennyvízhálózat-bővítési óriásberuházásához történő csatlakozás érdekében korábban begyűjtött összegeket. A jelenlegi álláspont szerint a pénz begyűjtése szükségtelen volt.
A hátrányos helyzetűeket közelebb vinni a rendszerhez, egyúttal az egészséghez – ezt a célt tűzte maga elé a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és további négy partnere négy országból. Szerdán az eddigi eredményeket értékelték ki Mikóújfaluban.
Két személy, egyikük egy 14 éves fiú, életét vesztette szerdán az 1C jelzésű országút Nagybánya és Miszmogyorós (Tăuții-Măgherăuș) közötti szakaszán bekövetkezett közúti balesetben, tájékoztatott Florina Meteș, a Máramaros megyei rendőrség szóvivője.
Két hónapra hatósági felügyelet alá helyezték kiskorúval szembeni rossz bánásmód és jogellenes fogvatartás miatt azt a Szeben megyei férfit, aki lánccal az asztalhoz kötözte és bezárta a házba tízéves fiát.
Az Európai Bizottság 49,8 millió euró értékű sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia 11,5 millió eurós támogatást kap.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany szerdán 508,6964 lejt ér, 2,2803 lei lejjel (0,45 százalékkal) többet, mint kedden (506,4161 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Beton villanyoszlopot tört ki, és az útszéli árokban állt meg egy személyautó Sóváradon, szerdán délután.
Nicușor Dan román államfő szerint a lengyel légtér nyilvánvaló megsértésével Oroszország ismét bebizonyította, hogy agresszíven viselkedik, ezért meg kell állítani és meg kell szorongatni, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte szerdán a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA).
Románia szolidáris Lengyelországgal, amely kedd este orosz drónokat semmisített meg a saját légterében, és hasonló helyzetben Románia „ugyanúgy fog reagálni” – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államelnök.
szóljon hozzá!