
Fotó: Veres Nándor
A korábban sok többletórával rendelkező pedagógusok, a kisebbségi tannyelvű oktatásban dolgozó alsó tagozatos tanítók és az étkezési pótlékot, vakációs utalványt elveszítő oktatók járnak a legrosszabbul a megszorító intézkedések miatt az ágazatban.
2025. augusztus 26., 21:042025. augusztus 26., 21:04
Noha a bérek nem, de a korábbi fizetésekhez képest számos pedagógus keresete csökken a közoktatási rendszerben az órabérek számítási módjának megváltozása, a kötelező óraszám növelése és egyes pótlékok jogosultsági feltételeinek a megváltozása miatt. A kevésbé rossz hír az, hogy
Nem lesz vonzó a többletórák vállalása. Ezek esetében az órabér kevesebb, mint a felére csökken.
Fotó: Veres Nándor
Mindeddig a 8000 lejt meghaladó bérrel rendelkező pedagógusok nem kaphattak étkezési pótlékot – tulajdonképpen a legnagyobb munkarégiséggel és érdemfokozattal rendelkezők –, de ezt az értékhatárt lecsökkentették 6000 lejre a közszférában. Így azok is elveszítik a havi bruttó 345 lejes étkezési pótlékot és az évenként járó vakációs utalványt (korábban 1450 lej volt, most a felét biztosítja az állam hasonló egyéni hozzájárulás esetén), akiknek a bére meghaladja a 6000 lejt. Azaz
– magyarázta Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének vezetője.
A pedagógusok keresete az órabér kiszámítási módjának a megváltozása miatt is csökken, illetve többet kell dolgozniuk eddigi fizetésükért. A kötelező heti tanóraszám (18-ról 20-ra) növelése miatt elveszítik a 2 órás különbözet jelentette többletkeresetet azok, akik mindeddig többletórákat vállaltak, de megváltozott a majdani pluszórákra járó órabér kiszámítási módja is. Kevesebb, mint a felét kapják majd a pedagógusok a korábbi órabérnek ezekért az órákért.
Fotó: Veres Nándor
ráadásul a pedagógusoknak az ilyen tanórákra való felkészüléséért sem fizet már az állam – részletezte a változásokat Molnár Zoltán, aki kifejezetten visszásnak és megalázónak tartja azt, hogy az értelmiségi munkát és a többlettevékenységet ennyire nem becsüli az állam. Emiatt nyilván senki nem szeretne pluszórákat vállalni már a közoktatási rendszerben, ám ez mégis elkerülhetetlen, hiszen ha egy tantárgyból összesen heti 21 vagy 22 tanórája van a diákoknak egy tanintézményben, akkor nem lehet 1-2 órát átadni, tehát nem taníthat egy tantárgyat több pedagógus egy osztályban – magyarázta.
Fotó: Haáz Vince
A kisebbségi tannyelvű tanintézetek alsó tagozatos tanítói is rosszul járnak a megszorítások miatt. „Nekik mindig volt úgymond pluszórájuk, ez az, ami a román és a magyar tagozat közti különbségből adódik: tehát a négy románóra többlet volt a magyar tagozatban, mert nálunk ott vannak anyanyelvként a magyarórák.
– fogalmazott a tanügyi szakszervezet képviselője. „Európában olyan helyzet sehol nincs, mint nálunk. Van, ahol ugyanúgy fizetik ezeket a pluszórákat is, mint a többi órát, van, ahol 10-20 százalékkal kevesebbet – azt hiszem ez a legnagyobb különbség. De
– fűzte hozzá.
Fotó: Haáz Vince
A kötelező óraszám növelésének a következményeiről érdeklődve Molnár Zoltántól megtudtuk, hogy ugyan egymástól „veszik” el a tanórákat a pedagógusok, emiatt nem feltétlenül veszíti el állását a tanárok egy része. Noha a nyers számítás szerint minden tizedik pedagógus után egy teljes norma megszűnik a közoktatásban, ez nem feltétlenül létező személyek munkanélkülivé válását jelenti, hiszen nagyon sok esetben az eddigi többletórákat osztják újra, vagy a korábbi betanítók óráit.
Az órák úraosztásának azonban esetenként nevetséges következményei vannak – vezette fel egy újabb furcsaságát az intézkedéseknek az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője. „Ahol nem volt zenetanár vagy rajztanár, ott az órákat kiosztják, tehát valaki más fogja tanítani azt a tantárgyat. Ahol a földrajzórák voltak tanár nélkül, ott most azokat osztják ki, ahol a történelemórák, ott a történelemórákat. Én úgy hallottam, hogy
És most már nem is lesz.” Ez pedig az oktatás minőségére hatással lesz, függetlenül attól, hogy milyen tantárgyakat kell más szakos pedagógusok tanítsanak, és
– véli Molnár Zoltán.
Fotó: Gecse Noémi
Hargita megyében már megtörtént a kihelyezése azoknak a pedagógusoknak, akiknek az óraszámnövelés után is megmarad a katedrája. Kedden azok esetében zajlott az újraosztás, akiknek még szüksége volt tanórákra, hogy megmaradjon a teljes normájuk. A résztvevők száma alapján elég sokan voltak hasonló helyzetben, hiszen 60-70-en is lehettek a tanfelügyelőségen lezajlott újraosztáson – tájékoztatott Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi szervezetének vezetője. Hozzáfűzte, az újraosztás szerdán és csütörtökön is folytatódik, a következő alkalmon azokkal a pedagógusokkal, akik a versenyvizsgán hetesnél nagyobb jegyet értek el, de még nem volt saját normájuk, mert valaki mást helyettesítettek.
Ha egy iskolában nincs egy tantárgyból elegendő tanóra a kötelező óraszám eléréséhez, és nincs lehetőség az máshonnan sem elvenni, akkor az érintett pedagógus egy rokontantárgyat kell tanítson, hogy meglegyen a kötelező óraszáma. „Tehát például egy matematikatanár taníthat fizikát. De az világos, hogy nem mindegy, olyan tanít-e fizikát, vagy akár kémiát, aki eddig is azt tanította, vagy az, aki most kezdi.
Mert aki most kezdi, annak fel kell erre készülni, és ahhoz idő kell. És ez meg sincs fizetve” – részletezte a visszásságokat a szakszervezet képviselője.
Fotó: Gecse Noémi
Vannak olyan pedagógusok, akiknek csak több vidéki iskolába ingázva jön majd össze a teljes normája.
Hát akkor nem kell csodálkozni, ha egyszer csak azt mondja, hogy inkább nem megyek tanítani, mert a fél fizetésemet ingázásra költöm” – elevenítette fel a jelenlegi problémák mellett az ingázási költségek megtérítésével kapcsolatos korábbi fennakadásokat.
Az iskolaigazgatók még nem kapták meg a kinevezésüket, mert még nincs meg egy ehhez szükséges törvény, némelyikük pedig inkább lemondana, és visszakérné a saját normáját, hogy a tanintézetvezetés helyett csak taníthasson.
– jellemezte az ágazatban uralkodó hangulatot Kocs Ilona.
Tisztában voltam azzal, hogy egy szürreális filmre vettem jegyet, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem az A24 új horrorfilmjét, a Hátsó szobákat.
Vasárnap nyújtja be a parlamentnek Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök a szakértői kormány névsorát és programját. A tervek szerint a kabinet 18 tagból állna: 15 miniszter és három miniszterelnök-helyettes kapna helyet benne.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének, a párt szombaton Budapesten megtartott 32. tisztújító kongresszusán. A küldöttek titkos szavazáson 737 érvényes voksból 729-cel erősítették meg tisztségében az egyetlen jelöltként induló pártelnököt.
A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán Orbán Viktor elismerte, hogy a választási vereségért őt terheli a felelősség, ugyanakkor bírálta az új kormány politikáját, és arról beszélt, hogy az ország politikai és gazdasági káosz felé tart.
A bányászjárás áldozatai előtt tisztelgett szombaton Nicușor Dan államfő Bukarestben. Az elnök szerint az 1990-es események a román demokrácia egyik legsötétebb fejezetét jelentik.
Június 13-tól életbe léptek a közösségi együttélési normák megsértéséről szóló törvény módosításai, amelyek szigorúbb fellépést tesznek lehetővé a szomszédokat zavaró magatartásokkal szemben.
Negyvenhárom személyt evakuált a katasztrófavédelem szombat reggel egy temesvári négyemeletes tömbházból, miután az egyik földszinti lakásban robbanás történt, amelyet tűz követett.
Életének 86-ik évében elhunyt Nagy Antal csíkszeredai pedagógus, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori matematika- és fizikatanára.
Benyújtották az Országgyűlésnek a közmédia átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot pénteken, a javaslat teljesen átszervezné a közmédia intézményrendszerét.
1 hozzászólás