
Fotó: Veres Nándor
A korábban sok többletórával rendelkező pedagógusok, a kisebbségi tannyelvű oktatásban dolgozó alsó tagozatos tanítók és az étkezési pótlékot, vakációs utalványt elveszítő oktatók járnak a legrosszabbul a megszorító intézkedések miatt az ágazatban.
2025. augusztus 26., 21:042025. augusztus 26., 21:04
Noha a bérek nem, de a korábbi fizetésekhez képest számos pedagógus keresete csökken a közoktatási rendszerben az órabérek számítási módjának megváltozása, a kötelező óraszám növelése és egyes pótlékok jogosultsági feltételeinek a megváltozása miatt. A kevésbé rossz hír az, hogy
Nem lesz vonzó a többletórák vállalása. Ezek esetében az órabér kevesebb, mint a felére csökken.
Fotó: Veres Nándor
Mindeddig a 8000 lejt meghaladó bérrel rendelkező pedagógusok nem kaphattak étkezési pótlékot – tulajdonképpen a legnagyobb munkarégiséggel és érdemfokozattal rendelkezők –, de ezt az értékhatárt lecsökkentették 6000 lejre a közszférában. Így azok is elveszítik a havi bruttó 345 lejes étkezési pótlékot és az évenként járó vakációs utalványt (korábban 1450 lej volt, most a felét biztosítja az állam hasonló egyéni hozzájárulás esetén), akiknek a bére meghaladja a 6000 lejt. Azaz
– magyarázta Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének vezetője.
A pedagógusok keresete az órabér kiszámítási módjának a megváltozása miatt is csökken, illetve többet kell dolgozniuk eddigi fizetésükért. A kötelező heti tanóraszám (18-ról 20-ra) növelése miatt elveszítik a 2 órás különbözet jelentette többletkeresetet azok, akik mindeddig többletórákat vállaltak, de megváltozott a majdani pluszórákra járó órabér kiszámítási módja is. Kevesebb, mint a felét kapják majd a pedagógusok a korábbi órabérnek ezekért az órákért.
Fotó: Veres Nándor
ráadásul a pedagógusoknak az ilyen tanórákra való felkészüléséért sem fizet már az állam – részletezte a változásokat Molnár Zoltán, aki kifejezetten visszásnak és megalázónak tartja azt, hogy az értelmiségi munkát és a többlettevékenységet ennyire nem becsüli az állam. Emiatt nyilván senki nem szeretne pluszórákat vállalni már a közoktatási rendszerben, ám ez mégis elkerülhetetlen, hiszen ha egy tantárgyból összesen heti 21 vagy 22 tanórája van a diákoknak egy tanintézményben, akkor nem lehet 1-2 órát átadni, tehát nem taníthat egy tantárgyat több pedagógus egy osztályban – magyarázta.
Fotó: Haáz Vince
A kisebbségi tannyelvű tanintézetek alsó tagozatos tanítói is rosszul járnak a megszorítások miatt. „Nekik mindig volt úgymond pluszórájuk, ez az, ami a román és a magyar tagozat közti különbségből adódik: tehát a négy románóra többlet volt a magyar tagozatban, mert nálunk ott vannak anyanyelvként a magyarórák.
– fogalmazott a tanügyi szakszervezet képviselője. „Európában olyan helyzet sehol nincs, mint nálunk. Van, ahol ugyanúgy fizetik ezeket a pluszórákat is, mint a többi órát, van, ahol 10-20 százalékkal kevesebbet – azt hiszem ez a legnagyobb különbség. De
– fűzte hozzá.
Fotó: Haáz Vince
A kötelező óraszám növelésének a következményeiről érdeklődve Molnár Zoltántól megtudtuk, hogy ugyan egymástól „veszik” el a tanórákat a pedagógusok, emiatt nem feltétlenül veszíti el állását a tanárok egy része. Noha a nyers számítás szerint minden tizedik pedagógus után egy teljes norma megszűnik a közoktatásban, ez nem feltétlenül létező személyek munkanélkülivé válását jelenti, hiszen nagyon sok esetben az eddigi többletórákat osztják újra, vagy a korábbi betanítók óráit.
Az órák úraosztásának azonban esetenként nevetséges következményei vannak – vezette fel egy újabb furcsaságát az intézkedéseknek az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője. „Ahol nem volt zenetanár vagy rajztanár, ott az órákat kiosztják, tehát valaki más fogja tanítani azt a tantárgyat. Ahol a földrajzórák voltak tanár nélkül, ott most azokat osztják ki, ahol a történelemórák, ott a történelemórákat. Én úgy hallottam, hogy
És most már nem is lesz.” Ez pedig az oktatás minőségére hatással lesz, függetlenül attól, hogy milyen tantárgyakat kell más szakos pedagógusok tanítsanak, és
– véli Molnár Zoltán.
Fotó: Gecse Noémi
Hargita megyében már megtörtént a kihelyezése azoknak a pedagógusoknak, akiknek az óraszámnövelés után is megmarad a katedrája. Kedden azok esetében zajlott az újraosztás, akiknek még szüksége volt tanórákra, hogy megmaradjon a teljes normájuk. A résztvevők száma alapján elég sokan voltak hasonló helyzetben, hiszen 60-70-en is lehettek a tanfelügyelőségen lezajlott újraosztáson – tájékoztatott Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi szervezetének vezetője. Hozzáfűzte, az újraosztás szerdán és csütörtökön is folytatódik, a következő alkalmon azokkal a pedagógusokkal, akik a versenyvizsgán hetesnél nagyobb jegyet értek el, de még nem volt saját normájuk, mert valaki mást helyettesítettek.
Ha egy iskolában nincs egy tantárgyból elegendő tanóra a kötelező óraszám eléréséhez, és nincs lehetőség az máshonnan sem elvenni, akkor az érintett pedagógus egy rokontantárgyat kell tanítson, hogy meglegyen a kötelező óraszáma. „Tehát például egy matematikatanár taníthat fizikát. De az világos, hogy nem mindegy, olyan tanít-e fizikát, vagy akár kémiát, aki eddig is azt tanította, vagy az, aki most kezdi.
Mert aki most kezdi, annak fel kell erre készülni, és ahhoz idő kell. És ez meg sincs fizetve” – részletezte a visszásságokat a szakszervezet képviselője.
Fotó: Gecse Noémi
Vannak olyan pedagógusok, akiknek csak több vidéki iskolába ingázva jön majd össze a teljes normája.
Hát akkor nem kell csodálkozni, ha egyszer csak azt mondja, hogy inkább nem megyek tanítani, mert a fél fizetésemet ingázásra költöm” – elevenítette fel a jelenlegi problémák mellett az ingázási költségek megtérítésével kapcsolatos korábbi fennakadásokat.
Az iskolaigazgatók még nem kapták meg a kinevezésüket, mert még nincs meg egy ehhez szükséges törvény, némelyikük pedig inkább lemondana, és visszakérné a saját normáját, hogy a tanintézetvezetés helyett csak taníthasson.
– jellemezte az ágazatban uralkodó hangulatot Kocs Ilona.
Közel harminc házat érintett egy vasárnap reggel a Vrancea megyei Soveja községhez tartozó Rucăreni településen kitört tűzvész; az épületek mintegy fele porig égett, összesen több mint 300 embert evakuáltak.
Fagypont alá csökkent a hőmérséklet több székelyföldi településen, Csíkszeredában és környékén mínusz 6 fok alatti értékeket mértek hétfő hajnalban.
Elbocsátásoktól tartva a 10 százalékos költségcsökkentést előíró kormányrendelet módosítását kéri a Sanitas. Egyelőre nincs szó elbocsátásokról, de a szakszervezet Hargita megyei vezetője szerint ennek a lehetőségét is szeretnék megszüntetni.
Hétfőn egy washingtoni szövetségi bíróság előtt vád alá helyezik Cole Allent, aki szombaton a Donald Trump amerikai elnök részvételével tartott gálavacsora helyszínén tüzet nyitott.
Magyar Péter szerdán Brüsszelbe utazik és informális egyeztetést folytat az Európai Bizottság elnökével az uniós források hazahozataláról. Ezt a Tisza Párt elnöke vasárnap közölte Facebook-oldalán.
„Tolvajok azok, akik kizsákmányolják a föld forrásait, véres háborúkat vívnak, vagy a rosszat táplálják bármilyen formában, és nem tesznek mást mint elrabolják mindannyiunktól a béke és nyugalom jövőjét.”
Motorok és motorosok százait áldották meg vasárnap délután a Tolvajos-tetőn.
Több fát is kidöntött az erős szél vasárnap Marosvásárhelyen, a tűzoltókat három helyszínre riasztották. Maroshévízen egy fa az áramvezetékekre zuhant, ezért a tűzoltók mellett az áramszolgáltató munkatársai is a helyszínre vonultak.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tűzszerészei robbanótöltetet találtak a Tulcea megyei Luncavița és Văcăreni térségében becsapódott drónmaradványokban – számolt be vasárnap a védelmi minisztérium.
Életét vesztette vasárnap Huși-ban egy férfi, akire egy tömbház tetőelemei zuhantak – közölte a Vaslui megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
1 hozzászólás