
Kevesebb marad a kukákban. Irány a visszaváltó automata!
Fotó: László Ildikó
Érezhetően kevesebb lett a szelektíven gyűjtött műanyaghulladék a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetése óta Székelyudvarhelyen és környékén, ahol az RDE Hargita szakcég végzi a hulladékgazdálkodást – tudtuk meg a vállalat sajtószóvivőjétől, Katona Csillától.
2024. április 03., 08:002024. április 03., 08:00
A térségben hulladékgazdálkodást végző vállalatnak ugyan nincsenek még számszerűsíthető adatai arról, mennyit csökkent a korábbi évekhez képest a leadott pillepalackok mennyisége, a sajtóreferens elmondása szerint azonban
Katona Csilla rámutatott, az RDE Hargita továbbra is végzi a szelektív hulladék begyűjtését, a betétdíjas rendszerrel párhuzamosan, noha a hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalatok számára is hálásabb feladat volt a szelektív hulladékot begyűjteni, ameddig a palackokat az arra kijelölt kukákba dobták az emberek, nem pedig visszaváltották.
„Ha megfelelően vannak gyűjtve a műanyag csomagolások, akkor újrahasznosíthatók, de
és ugyanez igaz mindenféle műanyag csomagolásra” – magyarázta az illetékes.
Rámutatott, a vizespalackokat nem kellett mosni, így azok révén több volt az olyan műanyaghulladék, amit a szakcég értékesíteni tudott. Kérdésünkre azt is elmondta, ez
amely hosszútávon biztosan érződni fog, de ebben a helyzetben ők is globálisan gondolkodnak, nem a saját érdekeiket nézik elsősorban.
Hozzátette ugyanakkor, úgy látják, környezetvédelmi szempontból mégsem történik nagy változás, mert a mostani begyűjtő cégek is ugyanoda viszik a palackokat, ahová ők vitték korábban, azok tehát ugyanúgy kerülnek újrahasznosításra, mint amikor a szelektív gyűjtőpontok műanyagos konténerébe kerültek.
A hétköznapok történéseit figyelve azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy vannak akik kihasználják a „piaci rést”, és
Mivel korábban ez nem állt senkinek érdekében, leginkább a fogyasztók „jóérzésén” múlott a palackok szelektív gyűjtése, a betétdíjas rendszer bevezetésével talán mégis több kerül újrahasznosításra, mint előtte.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás