Hirdetés
Hirdetés

Erdély régi orgonáinak megmentésére figyel

•  Fotó: ursula.philippi.ro

Fotó: ursula.philippi.ro

Ursula Philippi már gyermekkorában beleszeretett az orgonába, és azóta sem tud elszakadni a hangszer lenyűgöző világától, teljesen elkötelezte magát neki. A bukaresti Ciprian Porumbescu Konzervatórium orgona szakán végezte tanulmányait, számtalan díjat nyert nemzetközi és hazai versenyeken, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora volt, ahol tíz év megszakítás után újraindította az orgonakurzust. Az utóbbi időben különleges figyelmet szentel Erdély régi orgonáinak megmentésére.

2019. július 08., 11:222019. július 08., 11:22

A rendezvény médiapartnere a Székelyhon


Ursula Philippi idén a Csíkszeredai Régizene Fesztivál (a rendezvény programja itt) részét képező Régizene Nyári Egyetem oktatójaként lesz jelen, csodálatos élményeit és tapasztalatait az orgonakurzus hallgatóival is megosztja. Vele beszélgettünk.

– Mit jelent Önnek az orgona?

– Először zongorán kezdtem játszani, majd középiskolás diákként lenyűgözött az orgona, azóta ez a hangszer számomra az élet szeretetét jelképezi. Brassói zongoratanárom, Eckart Schlandt maga is orgonista volt. Néhány alkalommal részt vettem a koncertjein, emellett a Fekete Templom Bach-kórusában is énekeltem. Annak ellenére, hogy akkoriban még vajmi keveset tudtam az orgonáról, időnként felkértek, hogy játsszak annak a templomnak a liturgiájában, amelyhez tartozom. Mindezek meghatározó élmények voltak számomra, és felébresztették bennem a vágyat, hogy egyházi zenész legyek.

– Mit érez, amikor egy istentiszteleti helyen zenél?

– Szerencsére az orgonista munkahelye, a hely, ahol napjai nagy részét tölti, maga a templom. Egy szent térben könnyebben elszakadsz a mindennapoktól, és könnyebben megtalálod magad. Koncentráltabban dolgozol. Amikor pedig szünetet tartasz, művészeti tárgyak vesznek körül különleges építészeti térben. Úgy is mondhatnám, hogy

a hely megszenteli az embert.

– Milyen módon inspirálta Kájoni zenei hagyatéka?

– Ő Erdély nagyjainak egyike, akit nagyon szerettem volna személyesen ismerni!

– Mikor fedezte fel Kájonit?

– Természetesen a Bukaresti Konzervatórium Zenetörténelem szakirányának hallgatójaként találkoztam vele először, de ekkor még kevés részletet tudtam róla. Az a tény, hogy a Kájoni/Căianu nevét akkoriban, a kommunizmus idejében rejtély ötvözte, fokozott érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki mindnyájunkból. A Kolozsvári Zeneakadémia tanáraként később mélyebben tanulmányoztam a Kódexet, amely ma a nevét viseli.

– Hogyan inspirálhatja Kájoni a ma zenészét, közel 400 évvel a halála után?

– A széles látókörű, előítéletektől mentes, rendkívül nyitott művészi szemléletű Kájoni a reneszánsz és a korai barokk polihisztora, példája olyan tiszteletre és csodálatra ösztönöz, amely képes új irányok felé vezérelni.

– Kiemelt feladatának tekinti Erdély régi orgonáinak megmentését. Mit jelent pontosan egy orgona megmentése?

– Egy orgonát ki lehet emelni környezetéből, amennyiben közvetlen veszély fenyegeti azt. Ha a templom elhagyatottan áll, nincs egyházközössége, az orgona tönkremegy. A szerencsésebb esetekben ezeknek az orgonáknak új helyszínt keresnek. Más esetekben a helyszínen helyreállítás történik, ehhez azonban gyakran hiányzik az anyagi forrás. Szükség lenne lobbizni, anyagi forrást gyűjteni a hangszer megmentése érdekében.

Egyébként a restaurált orgonák is segítségre szorulnak: fel kell őket értékelni, bevezetni a művészi, turisztikai körforgásba, meg kell ismertetni a közönséggel.

– Hány orgona van jelenleg Erdélyben, és melyik a legértékesebb darab?

– Úgy becsüljük, hogy több mint ezer orgona maradt fenn Erdély különböző korszakaiból, a legrégebbieket a 17. század végére datálják. Még nincs közös adatbázisunk a katolikus, a protestáns, a református, az unitárius és a neoprotestáns templomok hagyatékára vonatkozóan. Ami pedig az értéküket illeti... mit mondhatnék?

Minden orgona egyedülálló, saját kora, története és személyisége van.

Olyan, mintha egy nagy családban valakitől megkérdeznék: ki számodra a legkedvesebb?

– Mit fognak Öntől tanulni a Régizenei Nyári Egyetem hallgatói?

– Örömmel fogom ajánlani az erdélyi orgonaművészet repertoárját. Emellett tanulmányozni fogjuk a historikus előadói technikákat is, hogy a régizene úgy hangozhasson, ahogyan a régi korokban. Kihívást jelent, hogy a résztvevők különböző szintű ismeretekkel rendelkeznek.

– Romániában jelenleg hány fiatal tanul orgonán játszani?

– Van érdeklődés. Néhányan egyházi orgonistának készülnek, mások zongoristaként vagy csemballósként szeretnék bővíteni látókörüket. Megint mások teljes mértékben a „hangszerek királynőjének” szentelik magukat. Az orgona tanulmányozása áldozatokkal is jár, ha például a téli feltételekre gondolunk.

– Milyen jövő vár a hazai orgonistákra?

– Munka van bőven! Ha a bevonódás fantáziával és kitartással társul, ha igazán szereted a hangszeredet, akkor nincs minden veszve.

Hirdetés

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 03., szombat

Rekordévet zárt a Székelyföldet is kiszolgáló repülőtér

Az előző évhez képest 2025-ben 48 százalékkal növelte utasforgalmát a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér – jelentette be Adrian Veștea Brassó megyei tanácselnök.

Rekordévet zárt a Székelyföldet is kiszolgáló repülőtér
Hirdetés
2026. január 03., szombat

Így festenek a székelyföldi országutak a havazást követően – videóval

A hóval borított útszakaszokról tett közzé helyzetjelentést a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP). A legtöbb szakaszon három centiméternél nem vastagabb a hóréteg.

Így festenek a székelyföldi országutak a havazást követően – videóval
2026. január 03., szombat

Végzetes nap a hegyekben: egy halott, több tucat sérült

Az elmúlt 24 órában 83 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 85 embernek nyújtottak segítséget -– tájékoztatott szombaton a Salvamont.

Végzetes nap a hegyekben: egy halott, több tucat sérült
2026. január 03., szombat

A román légierő is segít a svájci tűzvész sérültjeinek szállításában

A román légierő egyik C-27J Spartan típusú repülőgépe szállítja Svájcból Párizsba a Crans-Montanában történt újévi tűzeset hat sérültjét.

A román légierő is segít a svájci tűzvész sérültjeinek szállításában
Hirdetés
2026. január 03., szombat

Kifehéredett Székelyföld szombat reggelre

Az új év első napjai meghozták a rég várt havazást Romániában, Székelyföld legnagyobb részét is hótakaró borította be szombat reggelre. A legjelentősebb hóréteg Gyergyó- és Marosszéken rakódott le.

Kifehéredett Székelyföld szombat reggelre
2026. január 03., szombat

Megérkezett a tél: a hegyekben akár félméternyi hó is hullhat

A következő napokra érvényes, csapadékra, havazásra, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Megérkezett a tél: a hegyekben akár félméternyi hó is hullhat
2026. január 03., szombat

Több ezer háztartás maradt villanyáram nélkül Szováta és Korond környékén – frissítve

A kedvezőtlen időjárás miatt megszakadt az áramszolgáltatás Szováta és Korond környékén szombat reggel. Több mint 7 ezer háztartás maradt villany nélkül.

Több ezer háztartás maradt villanyáram nélkül Szováta és Korond környékén – frissítve
Hirdetés
2026. január 02., péntek

Háromnapos havazás következik

A következő három napban az ország teljes hegyvidékén jelentős havazás várható, amely nyomán jelentősen megnövekszik a hóréteg és nő a lavinák kialakulásának veszélye – közölte pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Háromnapos havazás következik
Háromnapos havazás következik
2026. január 02., péntek

Háromnapos havazás következik

2026. január 02., péntek

Akik autóval indultak az év utolsó napján, de már jogosítvány nélkül érkeztek az új évbe

Szerdán, az óév utolsó napján 267 sofőr jogosítványát és 161 gépjármű forgalmi engedélyét vonták be a rendőrök.

Akik autóval indultak az év utolsó napján, de már jogosítvány nélkül érkeztek az új évbe
2026. január 02., péntek

Lavinát indított el a Bîlea-tónál két síelő, a hógörgeteg túljutott a bódékon is – videóval

Nagyméretű lavina következett be pénteken a Fogarasi-havasokban a Bîlea-tó környékén, a természeti jelenséget kiváltó két síelőnek sikerült épségben megmenekülni – tájékoztattak a Szeben megyei Salvamont képviselői.

Lavinát indított el a Bîlea-tónál két síelő, a hógörgeteg túljutott a bódékon is – videóval
Hirdetés