Hirdetés
Hirdetés

Erdély régi orgonáinak megmentésére figyel

•  Fotó: ursula.philippi.ro

Fotó: ursula.philippi.ro

Ursula Philippi már gyermekkorában beleszeretett az orgonába, és azóta sem tud elszakadni a hangszer lenyűgöző világától, teljesen elkötelezte magát neki. A bukaresti Ciprian Porumbescu Konzervatórium orgona szakán végezte tanulmányait, számtalan díjat nyert nemzetközi és hazai versenyeken, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora volt, ahol tíz év megszakítás után újraindította az orgonakurzust. Az utóbbi időben különleges figyelmet szentel Erdély régi orgonáinak megmentésére.

2019. július 08., 11:222019. július 08., 11:22

A rendezvény médiapartnere a Székelyhon


Ursula Philippi idén a Csíkszeredai Régizene Fesztivál (a rendezvény programja itt) részét képező Régizene Nyári Egyetem oktatójaként lesz jelen, csodálatos élményeit és tapasztalatait az orgonakurzus hallgatóival is megosztja. Vele beszélgettünk.

– Mit jelent Önnek az orgona?

– Először zongorán kezdtem játszani, majd középiskolás diákként lenyűgözött az orgona, azóta ez a hangszer számomra az élet szeretetét jelképezi. Brassói zongoratanárom, Eckart Schlandt maga is orgonista volt. Néhány alkalommal részt vettem a koncertjein, emellett a Fekete Templom Bach-kórusában is énekeltem. Annak ellenére, hogy akkoriban még vajmi keveset tudtam az orgonáról, időnként felkértek, hogy játsszak annak a templomnak a liturgiájában, amelyhez tartozom. Mindezek meghatározó élmények voltak számomra, és felébresztették bennem a vágyat, hogy egyházi zenész legyek.

– Mit érez, amikor egy istentiszteleti helyen zenél?

– Szerencsére az orgonista munkahelye, a hely, ahol napjai nagy részét tölti, maga a templom. Egy szent térben könnyebben elszakadsz a mindennapoktól, és könnyebben megtalálod magad. Koncentráltabban dolgozol. Amikor pedig szünetet tartasz, művészeti tárgyak vesznek körül különleges építészeti térben. Úgy is mondhatnám, hogy

a hely megszenteli az embert.

– Milyen módon inspirálta Kájoni zenei hagyatéka?

– Ő Erdély nagyjainak egyike, akit nagyon szerettem volna személyesen ismerni!

– Mikor fedezte fel Kájonit?

– Természetesen a Bukaresti Konzervatórium Zenetörténelem szakirányának hallgatójaként találkoztam vele először, de ekkor még kevés részletet tudtam róla. Az a tény, hogy a Kájoni/Căianu nevét akkoriban, a kommunizmus idejében rejtély ötvözte, fokozott érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki mindnyájunkból. A Kolozsvári Zeneakadémia tanáraként később mélyebben tanulmányoztam a Kódexet, amely ma a nevét viseli.

– Hogyan inspirálhatja Kájoni a ma zenészét, közel 400 évvel a halála után?

– A széles látókörű, előítéletektől mentes, rendkívül nyitott művészi szemléletű Kájoni a reneszánsz és a korai barokk polihisztora, példája olyan tiszteletre és csodálatra ösztönöz, amely képes új irányok felé vezérelni.

– Kiemelt feladatának tekinti Erdély régi orgonáinak megmentését. Mit jelent pontosan egy orgona megmentése?

– Egy orgonát ki lehet emelni környezetéből, amennyiben közvetlen veszély fenyegeti azt. Ha a templom elhagyatottan áll, nincs egyházközössége, az orgona tönkremegy. A szerencsésebb esetekben ezeknek az orgonáknak új helyszínt keresnek. Más esetekben a helyszínen helyreállítás történik, ehhez azonban gyakran hiányzik az anyagi forrás. Szükség lenne lobbizni, anyagi forrást gyűjteni a hangszer megmentése érdekében.

Egyébként a restaurált orgonák is segítségre szorulnak: fel kell őket értékelni, bevezetni a művészi, turisztikai körforgásba, meg kell ismertetni a közönséggel.

– Hány orgona van jelenleg Erdélyben, és melyik a legértékesebb darab?

– Úgy becsüljük, hogy több mint ezer orgona maradt fenn Erdély különböző korszakaiból, a legrégebbieket a 17. század végére datálják. Még nincs közös adatbázisunk a katolikus, a protestáns, a református, az unitárius és a neoprotestáns templomok hagyatékára vonatkozóan. Ami pedig az értéküket illeti... mit mondhatnék?

Minden orgona egyedülálló, saját kora, története és személyisége van.

Olyan, mintha egy nagy családban valakitől megkérdeznék: ki számodra a legkedvesebb?

– Mit fognak Öntől tanulni a Régizenei Nyári Egyetem hallgatói?

– Örömmel fogom ajánlani az erdélyi orgonaművészet repertoárját. Emellett tanulmányozni fogjuk a historikus előadói technikákat is, hogy a régizene úgy hangozhasson, ahogyan a régi korokban. Kihívást jelent, hogy a résztvevők különböző szintű ismeretekkel rendelkeznek.

– Romániában jelenleg hány fiatal tanul orgonán játszani?

– Van érdeklődés. Néhányan egyházi orgonistának készülnek, mások zongoristaként vagy csemballósként szeretnék bővíteni látókörüket. Megint mások teljes mértékben a „hangszerek királynőjének” szentelik magukat. Az orgona tanulmányozása áldozatokkal is jár, ha például a téli feltételekre gondolunk.

– Milyen jövő vár a hazai orgonistákra?

– Munka van bőven! Ha a bevonódás fantáziával és kitartással társul, ha igazán szereted a hangszeredet, akkor nincs minden veszve.

Hirdetés

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 07., kedd

Két veszélyes fával kevesebb a csíkszeredai központi parkban

Két öreg fűzfát vágtak ki kedd délelőtt a csíkszeredai központi parkban. A kivágott fák betegek, üregesek voltak, egy újabb vihar esetén a kidőlés fenyegette őket.

Két veszélyes fával kevesebb a csíkszeredai központi parkban
Hirdetés
2026. július 07., kedd

Ezek lettek Székelyföld legjobb érettségi eredményei

Közzétették az érettségi vizsga első eredményeit kedd délelőtt. Székelyföldön több kiemelkedő eredmény is született: Maros megyében egy diák maximális, 10-es átlagot ért el, Hargita és Kovászna megyében is 9,9 feletti átlagokkal zártak a legjobbak.

Ezek lettek Székelyföld legjobb érettségi eredményei
2026. július 07., kedd

Szélviharokra, zivatarokra és jégesőre figyelmeztetnek, Erdélyre is sárga riasztás érvényes

Sárga jelzésű időjárási figyelmeztetéseket adott ki keddre és szerdára az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), légköri instabilitás, megerősödő szél és viharok miatt.

Szélviharokra, zivatarokra és jégesőre figyelmeztetnek, Erdélyre is sárga riasztás érvényes
2026. július 07., kedd

Megmentették a faragott köveket, most visszaadják a városnak

Az elmúlt években a marosvásárhelyi állatkert vezetősége a Bernády György polgármester korából származó faragott burkolóköveket és szegélyköveket összegyűjtötte és megőrizte, most pedig visszaadja őket.

Megmentették a faragott köveket, most visszaadják a városnak
Hirdetés
2026. július 07., kedd

Eljött a nap, közzétették az érettségi-eredményeket

Közzétették kedden a nyári érettségi vizsga eredményeit.

Eljött a nap, közzétették az érettségi-eredményeket
2026. július 07., kedd

Meghalt a bihari menhelybotrány után Maros megyébe áthelyezett egyik gondozott

Meghalt egy Maros megyébe áthelyezett gondozott azok közül, akiket a Bihar megyei menhelybotrány nyomán helyeztek el más szociális központokban – közölte bejegyzésében Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.

Meghalt a bihari menhelybotrány után Maros megyébe áthelyezett egyik gondozott
2026. július 06., hétfő

Mégsem szigorítják idén a roncsautóprogram feltételeit

A magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogramot változatlan formában indítják el, 300 millió lejes költségvetéssel – jelentette be hétfőn a környezetvédelmi minisztérium.

Mégsem szigorítják idén a roncsautóprogram feltételeit
Hirdetés
2026. július 06., hétfő

Menhelybotrány: iratok nélkül, ismeretlen betegségekkel érkeztek az áthelyezett gondozottak Maros megyébe

Iratok nélkül érkeztek Maros megyébe azok a gondozottak, akik korábban Bihar megyei szociális intézményekben éltek. A szakigazgatóság szakemberei próbálják kideríteni, hogy honnan származnak és milyen betegségeik vannak.

Menhelybotrány: iratok nélkül, ismeretlen betegségekkel érkeztek az áthelyezett gondozottak Maros megyébe
2026. július 06., hétfő

Kevesebbet vásárolunk, ez pedig már uniós szinten is meglátszik

Az Európai Unióban 1,9 százalékkal, az euróövezetben 1,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom májusban az előző év azonos időszakához képest, Romániában viszont csökkent a lakossági fogyasztás.

Kevesebbet vásárolunk, ez pedig már uniós szinten is meglátszik
Hirdetés