
Fotó: ursula.philippi.ro
Ursula Philippi már gyermekkorában beleszeretett az orgonába, és azóta sem tud elszakadni a hangszer lenyűgöző világától, teljesen elkötelezte magát neki. A bukaresti Ciprian Porumbescu Konzervatórium orgona szakán végezte tanulmányait, számtalan díjat nyert nemzetközi és hazai versenyeken, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora volt, ahol tíz év megszakítás után újraindította az orgonakurzust. Az utóbbi időben különleges figyelmet szentel Erdély régi orgonáinak megmentésére.
2019. július 08., 11:222019. július 08., 11:22
Ursula Philippi idén a Csíkszeredai Régizene Fesztivál (a rendezvény programja itt) részét képező Régizene Nyári Egyetem oktatójaként lesz jelen, csodálatos élményeit és tapasztalatait az orgonakurzus hallgatóival is megosztja. Vele beszélgettünk.
– Mit jelent Önnek az orgona?
– Először zongorán kezdtem játszani, majd középiskolás diákként lenyűgözött az orgona, azóta ez a hangszer számomra az élet szeretetét jelképezi. Brassói zongoratanárom, Eckart Schlandt maga is orgonista volt. Néhány alkalommal részt vettem a koncertjein, emellett a Fekete Templom Bach-kórusában is énekeltem. Annak ellenére, hogy akkoriban még vajmi keveset tudtam az orgonáról, időnként felkértek, hogy játsszak annak a templomnak a liturgiájában, amelyhez tartozom. Mindezek meghatározó élmények voltak számomra, és felébresztették bennem a vágyat, hogy egyházi zenész legyek.
– Mit érez, amikor egy istentiszteleti helyen zenél?
– Szerencsére az orgonista munkahelye, a hely, ahol napjai nagy részét tölti, maga a templom. Egy szent térben könnyebben elszakadsz a mindennapoktól, és könnyebben megtalálod magad. Koncentráltabban dolgozol. Amikor pedig szünetet tartasz, művészeti tárgyak vesznek körül különleges építészeti térben. Úgy is mondhatnám, hogy
– Milyen módon inspirálta Kájoni zenei hagyatéka?
– Ő Erdély nagyjainak egyike, akit nagyon szerettem volna személyesen ismerni!
– Mikor fedezte fel Kájonit?
– Természetesen a Bukaresti Konzervatórium Zenetörténelem szakirányának hallgatójaként találkoztam vele először, de ekkor még kevés részletet tudtam róla. Az a tény, hogy a Kájoni/Căianu nevét akkoriban, a kommunizmus idejében rejtély ötvözte, fokozott érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki mindnyájunkból. A Kolozsvári Zeneakadémia tanáraként később mélyebben tanulmányoztam a Kódexet, amely ma a nevét viseli.
– Hogyan inspirálhatja Kájoni a ma zenészét, közel 400 évvel a halála után?
– A széles látókörű, előítéletektől mentes, rendkívül nyitott művészi szemléletű Kájoni a reneszánsz és a korai barokk polihisztora, példája olyan tiszteletre és csodálatra ösztönöz, amely képes új irányok felé vezérelni.
– Kiemelt feladatának tekinti Erdély régi orgonáinak megmentését. Mit jelent pontosan egy orgona megmentése?
– Egy orgonát ki lehet emelni környezetéből, amennyiben közvetlen veszély fenyegeti azt. Ha a templom elhagyatottan áll, nincs egyházközössége, az orgona tönkremegy. A szerencsésebb esetekben ezeknek az orgonáknak új helyszínt keresnek. Más esetekben a helyszínen helyreállítás történik, ehhez azonban gyakran hiányzik az anyagi forrás. Szükség lenne lobbizni, anyagi forrást gyűjteni a hangszer megmentése érdekében.
– Hány orgona van jelenleg Erdélyben, és melyik a legértékesebb darab?
– Úgy becsüljük, hogy több mint ezer orgona maradt fenn Erdély különböző korszakaiból, a legrégebbieket a 17. század végére datálják. Még nincs közös adatbázisunk a katolikus, a protestáns, a református, az unitárius és a neoprotestáns templomok hagyatékára vonatkozóan. Ami pedig az értéküket illeti... mit mondhatnék?
Olyan, mintha egy nagy családban valakitől megkérdeznék: ki számodra a legkedvesebb?
– Mit fognak Öntől tanulni a Régizenei Nyári Egyetem hallgatói?
– Örömmel fogom ajánlani az erdélyi orgonaművészet repertoárját. Emellett tanulmányozni fogjuk a historikus előadói technikákat is, hogy a régizene úgy hangozhasson, ahogyan a régi korokban. Kihívást jelent, hogy a résztvevők különböző szintű ismeretekkel rendelkeznek.
– Romániában jelenleg hány fiatal tanul orgonán játszani?
– Van érdeklődés. Néhányan egyházi orgonistának készülnek, mások zongoristaként vagy csemballósként szeretnék bővíteni látókörüket. Megint mások teljes mértékben a „hangszerek királynőjének” szentelik magukat. Az orgona tanulmányozása áldozatokkal is jár, ha például a téli feltételekre gondolunk.
– Milyen jövő vár a hazai orgonistákra?
– Munka van bőven! Ha a bevonódás fantáziával és kitartással társul, ha igazán szereted a hangszeredet, akkor nincs minden veszve.
Szakadékba zuhant egy autó a Transzfogarasi útról egy interneten terjedő felvétel szerint. A videót megosztók szerint a járművet nem rögzítették kézifékkel. A súlyosan megrongálódott autóban szerencsére nem ült senki.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogatja a Veștea-kabinetet, és azt javasolja a pártoknak és Nicușor Dan államfőnek, hogy kössenek hat hónapra szóló megállapodást egy kisebbségi kormány támogatásáról – jelentette be vasárnap Ilie Bolojan.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos politikai tanácsa vasárnap egyhangúlag úgy döntött, hogy a PSD részt vesz a Veștea-kormányban.
Ilie Bolojant újraválasztották a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé a vasárnapi rendkívüli kongresszuson.
Nem maradhat a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja, aki elárulja az alakulatot, és a kulisszák mögött ellene dolgozik – jelentette ki Ilie Bolojan a PNL vasárnapi kongresszusán mondott beszédében.
Az egészségügyi minisztérium vasárnap orvosi ajánlásokat tett közzé arra vonatkozóan, hogyan lehet biztonságosan átvészelni a hőhullámot.
Elkezdődött vasárnap a Romexpo kiállítási központban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli kongresszusa, amelyen a párt új vezető testületeiről döntenek.
Négy ittas járművezetőt szűrtek ki az elmúlt 48 órában végzett ellenőrzések során a rendőrök Hargita megyében.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) volt elnöke, Elena Lasconi szombaton felszólította Nicușor Dan államfőt, hogy vállalja a felelősséget a döntéseiért, és ismerje el a romániaiak előtt, hogy hibázott.
Tíz jelentkezőből csupán háromnak sikerül első nekifutásra megszereznie a jogosítványt Maros megyében. Ez az átmenési arány mind a székelyföldi megyék közt, mind országos szinten gyengének számít. Hargita és Kovászna megyében jobbak az eredmények.
szóljon hozzá!