
Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
A környezetvédelmi miniszterrel találkozik Bukarestben Dorin Flora polgármester szerdán, akinek legfőbb célja, hogy megértesse az illetékesekkel: Marosvásárhelynek szüksége van egy építkezési hulladékot tároló lerakóra, amelyet a volt agyagbánya és téglagyár területén lehetne kialakítani.
2018. február 22., 16:552018. február 22., 16:55
Marosvásárhely polgármesterre már jó pár éve hangoztatja, hogy a városnak szüksége van egy építkezési hulladékokat tároló helyszínre, és erre kiválóan alkalmas – legalábbis Florea szerint – a meggyesfalvi negyedben lévő agyagbánya és a volt téglagyár épülete.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján a városvezető örömmel jelentette be, hogy végre „talált” egy olyan környezetvédelmi minisztert, aki hajlandó erről a fontos projektről egyeztetni, meghallgatni a városvezetés terveit. Korábban a város megkapta a helyi környezetvédelmi ügynökség engedélyét arra, hogy a volt agyagbánya helyére hulladéklerakót alakítson ki, de szükség van a környezetvédelmi minisztérium engedélyére is. Florea csütörtökön elmondta, hogy
„Én meg akartam vásárolni a volt téglagyár területét és épületeit, a tanácsosok elmentek egyezkedni, ám végül mégsem szavazták meg a terület beszerzésére vonatkozó határozatot. Így nehéz lesz nekünk megvalósítani ezt a fontos tervet, de nem lehetetlen. Elsősorban a minisztérium engedélyét kell beszereznünk. Nagy örömömre szolgál, hogy telefonon egyeztettem a mostani környezetvédelmi miniszterrel, és vállalta, hogy találkozzunk. Ez a lerakó megoldást jelentene az építkezési hulladékok tárolására” – magyarázta Florea.
Florea arról is beszélt, hogy a lerakóban a hulladék csomagolása és préselése előtt ki lehetne válogatni az újrahasznosítható anyagokat, például ajtókat, ablakkereteket vagy más anyagokat. A polgármester azt is elképzelhetőnek tartja, hogy még a lerakó kiépítése előtt a volt téglagyár területe alá egy lőteret alakítsanak ki, ahol a belügyminisztérium alkalmazottai gyakorlatozhatnak.
Arról nem beszélt, hogy milyen módon fogja a város „megszerezni” azokat a területeket, amelyekre szüksége van az új hulladéklerakó elkészítéséhez, de azt elmondta, hogy a terület és az erdő közötti részen közművezetékek is vannak, így azok elköltöztetése is fejtörést fog okozni majd.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!