
Ha nem lesz újabb szárazság, jó termést várhatnak a Hargita megyei gazdák
Fotó: Barabás Ákos
Krónikus csapadékhiánnyal küzdött a Hargita megyei mezőgazdaság az év első öt hónapjában. Udvarhelyszéken egy alkalommal sem érte el a csapadék mennyisége a sokévi átlagot, de Csík- és Gyergyószéken is csak egy-egy alkalommal. A jelenlegi helyzet alapján mégis jónak nevezhető az év mezőgazdasági szempontból.
2017. július 12., 09:052017. július 12., 09:05
Szinte kivétel nélkül csapadékhiányos volt az év első öt hónapja Hargita megye egész területén. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság adatai szerint
E tekintetben januárban volt a legnagyobb gond, akkor ugyanis a négyzetméterenkénti 27,3 liter helyett csak 9,4 literes mennyiséget összesítettek megyeszerte: Csíkszéken 4,4, Udvarhelyszéken 10, Gyergyószéken pedig 13,9 literes mennyiséget. A február már csapadékosabb volt, Csíkszéken 0,6 literrel túl is lépte a szokásos átlagmennyiséget a mért adat, de a megyei átlag is megközelítette a 25,3 literes sokévi átlagot.
Április Gyergyószéken volt a legszárazabb, május pedig Udvarhelyszéken, de
Fotó: Barabás Ákos
A probléma az elmúlt hónapban szűnt meg, ugyanis júniusban a szokásosnál jóval több eső esett, Udvarhelyszéken például a 110 literes négyzetméterenkénti mennyiséget is meghaladta az esővíz mértéke, de a megye többi részén is sok eső esett – mondta el Török Jenő. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint
Szerencsés módon az év első öt hónapjára jellemző csapadékhiány nem okozott kárt a különféle növénykultúrákban, de a szakember szerint
Egy-két hónapig még a burgonyának, cukorrépának és a kukoricának is szüksége lesz a megfelelő mennyiségű vízre ahhoz, hogy jó termést hozzanak, ám ha beköszönt az elhúzódó meleg, száraz időszak, ahogyan a meteorológusok jelzik, akkor az terméskiesést eredményezhet a burgonyaföldeken és a kukoricaföldek egy részén is – közölte Török Jenő. Hozzáfűzte viszont, hogy
Fotó: Barabás Ákos
Nem a pityókaföldek a legkiterjedtebbek
Noha a burgonya a megye legfőbb mezőgazdasági terménye, már nem ezt termesztik a legnagyobb területen – derül ki a megyei mezőgazdasági igazgatóság adataiból. Az összesítés szerint búzát, rozst és – az előbbi kettő keresztezésével létrehozott – tritikálét termesztik a legkiterjedtebb területen, összesen 12 450 hektáron a Hargita megyei gazdák. Az ültetett és vetett mezőgazdasági növénykultúrák között második helyen áll a burgonya, a gumós növénnyel beültetett területek mértéke eléri a 8250 hektárt. A termésmennyiséget és annak értékét tekintve továbbra is a krumpli a legfontosabb termény a megyében, de az ezzel beültetett területek mértékét tekintve csökkent a jelentősége – magyarázta az adatokat Török Jenő. A bevetett területek mértékét tekintve a tavaszi árpa a harmadik helyen áll az összesítésben, 5800 hektárnyi területen termesztik ezt a növényt a Hargita megyei gazdák.
A lista végén az érdekesebbnek tekinthető növénykultúrák állnak, ezekből ültetnek, illetve vetnek legkevesebbet a megyében. Közéjük tartozik a mustármag, amellyel idén 6 hektárnyi területet vetettek be a megyében, kétszer annyit, mint tavaly. A második legritkábban termesztett növény az energiafűz. Idén 17 hektárnyi területet foglalnak el az energiafűz-ültetvények a megyében. Ezek mérete tavalyhoz képest majdnem felére csökkent.
Megszakította útját vasárnap este egy Bukarestből Hurghadába tartó HiSky-járat miután a fedélzeti rendszer nyomásérzékelő hibát jelzett a kabinban. A kapitány a biztonsági előírásoknak megfelelően a visszatérés mellett döntött Bukarestbe.
Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
szóljon hozzá!