
Ha nem lesz újabb szárazság, jó termést várhatnak a Hargita megyei gazdák
Fotó: Barabás Ákos
Krónikus csapadékhiánnyal küzdött a Hargita megyei mezőgazdaság az év első öt hónapjában. Udvarhelyszéken egy alkalommal sem érte el a csapadék mennyisége a sokévi átlagot, de Csík- és Gyergyószéken is csak egy-egy alkalommal. A jelenlegi helyzet alapján mégis jónak nevezhető az év mezőgazdasági szempontból.
2017. július 12., 09:052017. július 12., 09:05
Szinte kivétel nélkül csapadékhiányos volt az év első öt hónapja Hargita megye egész területén. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság adatai szerint
E tekintetben januárban volt a legnagyobb gond, akkor ugyanis a négyzetméterenkénti 27,3 liter helyett csak 9,4 literes mennyiséget összesítettek megyeszerte: Csíkszéken 4,4, Udvarhelyszéken 10, Gyergyószéken pedig 13,9 literes mennyiséget. A február már csapadékosabb volt, Csíkszéken 0,6 literrel túl is lépte a szokásos átlagmennyiséget a mért adat, de a megyei átlag is megközelítette a 25,3 literes sokévi átlagot.
Április Gyergyószéken volt a legszárazabb, május pedig Udvarhelyszéken, de
Fotó: Barabás Ákos
A probléma az elmúlt hónapban szűnt meg, ugyanis júniusban a szokásosnál jóval több eső esett, Udvarhelyszéken például a 110 literes négyzetméterenkénti mennyiséget is meghaladta az esővíz mértéke, de a megye többi részén is sok eső esett – mondta el Török Jenő. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint
Szerencsés módon az év első öt hónapjára jellemző csapadékhiány nem okozott kárt a különféle növénykultúrákban, de a szakember szerint
Egy-két hónapig még a burgonyának, cukorrépának és a kukoricának is szüksége lesz a megfelelő mennyiségű vízre ahhoz, hogy jó termést hozzanak, ám ha beköszönt az elhúzódó meleg, száraz időszak, ahogyan a meteorológusok jelzik, akkor az terméskiesést eredményezhet a burgonyaföldeken és a kukoricaföldek egy részén is – közölte Török Jenő. Hozzáfűzte viszont, hogy
Fotó: Barabás Ákos
Nem a pityókaföldek a legkiterjedtebbek
Noha a burgonya a megye legfőbb mezőgazdasági terménye, már nem ezt termesztik a legnagyobb területen – derül ki a megyei mezőgazdasági igazgatóság adataiból. Az összesítés szerint búzát, rozst és – az előbbi kettő keresztezésével létrehozott – tritikálét termesztik a legkiterjedtebb területen, összesen 12 450 hektáron a Hargita megyei gazdák. Az ültetett és vetett mezőgazdasági növénykultúrák között második helyen áll a burgonya, a gumós növénnyel beültetett területek mértéke eléri a 8250 hektárt. A termésmennyiséget és annak értékét tekintve továbbra is a krumpli a legfontosabb termény a megyében, de az ezzel beültetett területek mértékét tekintve csökkent a jelentősége – magyarázta az adatokat Török Jenő. A bevetett területek mértékét tekintve a tavaszi árpa a harmadik helyen áll az összesítésben, 5800 hektárnyi területen termesztik ezt a növényt a Hargita megyei gazdák.
A lista végén az érdekesebbnek tekinthető növénykultúrák állnak, ezekből ültetnek, illetve vetnek legkevesebbet a megyében. Közéjük tartozik a mustármag, amellyel idén 6 hektárnyi területet vetettek be a megyében, kétszer annyit, mint tavaly. A második legritkábban termesztett növény az energiafűz. Idén 17 hektárnyi területet foglalnak el az energiafűz-ültetvények a megyében. Ezek mérete tavalyhoz képest majdnem felére csökkent.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!