Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:23

Csíkszentdomokosi dzsúdósok képviselték Romániát Szarajevóban

13:16

Elsőfokú árvízriasztás: Háromszéken a Feketeügy is kiléphet a medréből

13:04

Könyvtári érdekességeket mutat be Róth András Lajos

12:32

Két kellemetlen időjárási tényező, de az egyik már ma este véget ér

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Enyhült az öt hónapos csapadékhiány, de még nem kielégítő a helyzet

Ha nem lesz újabb szárazság, jó termést várhatnak a Hargita megyei gazdák

Fotó: Barabás Ákos

Krónikus csapadékhiánnyal küzdött a Hargita megyei mezőgazdaság az év első öt hónapjában. Udvarhelyszéken egy alkalommal sem érte el a csapadék mennyisége a sokévi átlagot, de Csík- és Gyergyószéken is csak egy-egy alkalommal. A jelenlegi helyzet alapján mégis jónak nevezhető az év mezőgazdasági szempontból.

Széchely István

2017. július 12., 09:052017. július 12., 09:05

Szinte kivétel nélkül csapadékhiányos volt az év első öt hónapja Hargita megye egész területén. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság adatai szerint

olyan időszak is volt, amikor a csapadék sokévi átlagmennyiségének mindössze 16 százalékát mérték a megye egyes területein.

E tekintetben januárban volt a legnagyobb gond, akkor ugyanis a négyzetméterenkénti 27,3 liter helyett csak 9,4 literes mennyiséget összesítettek megyeszerte: Csíkszéken 4,4, Udvarhelyszéken 10, Gyergyószéken pedig 13,9 literes mennyiséget. A február már csapadékosabb volt, Csíkszéken 0,6 literrel túl is lépte a szokásos átlagmennyiséget a mért adat, de a megyei átlag is megközelítette a 25,3 literes sokévi átlagot.

Március Udvarhelyszéken volt a legszárazabb, a 28,1 literes átlagos havi mennyiségnek mindössze negyedét, 7,4 liter csapadékot mértek a térségben.

Április Gyergyószéken volt a legszárazabb, május pedig Udvarhelyszéken, de

összességében az év első öt hónapja az átlagosnál esetenként jóval szegényebb volt csapadékban megyeszerte.

Fotó: Barabás Ákos

A legjobbkor jöttek az esők

A probléma az elmúlt hónapban szűnt meg, ugyanis júniusban a szokásosnál jóval több eső esett, Udvarhelyszéken például a 110 literes négyzetméterenkénti mennyiséget is meghaladta az esővíz mértéke, de a megye többi részén is sok eső esett – mondta el Török Jenő. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint

a legjobbkor jöttek az esők, ugyanis félő volt, hogy a burgonyaföldeken terméskiesést okoz a virágzás idején kritikus hatással járó szárazság.

Szerencsés módon az év első öt hónapjára jellemző csapadékhiány nem okozott kárt a különféle növénykultúrákban, de a szakember szerint

az őszi búza gyengébben fejlődött a május eleji szárazság miatt.

Még korai örülni

A közel féléves csapadékhiányt a júniusi esők sem tudták pótolni, ugyanis a talaj mélyebb rétegei továbbra is szárazak, de a felsőbb rétegek már elég nedvesek.

Egy-két hónapig még a burgonyának, cukorrépának és a kukoricának is szüksége lesz a megfelelő mennyiségű vízre ahhoz, hogy jó termést hozzanak, ám ha beköszönt az elhúzódó meleg, száraz időszak, ahogyan a meteorológusok jelzik, akkor az terméskiesést eredményezhet a burgonyaföldeken és a kukoricaföldek egy részén is – közölte Török Jenő. Hozzáfűzte viszont, hogy

a jelenlegi helyzet alapján jó mezőgazdasági évnek nevezhető az idei.

Fotó: Barabás Ákos

Nem a pityókaföldek a legkiterjedtebbek

Noha a burgonya a megye legfőbb mezőgazdasági terménye, már nem ezt termesztik a legnagyobb területen – derül ki a megyei mezőgazdasági igazgatóság adataiból. Az összesítés szerint búzát, rozst és – az előbbi kettő keresztezésével létrehozott – tritikálét termesztik a legkiterjedtebb területen, összesen 12 450 hektáron a Hargita megyei gazdák. Az ültetett és vetett mezőgazdasági növénykultúrák között második helyen áll a burgonya, a gumós növénnyel beültetett területek mértéke eléri a 8250 hektárt. A termésmennyiséget és annak értékét tekintve továbbra is a krumpli a legfontosabb termény a megyében, de az ezzel beültetett területek mértékét tekintve csökkent a jelentősége – magyarázta az adatokat Török Jenő. A bevetett területek mértékét tekintve a tavaszi árpa a harmadik helyen áll az összesítésben, 5800 hektárnyi területen termesztik ezt a növényt a Hargita megyei gazdák.

A lista végén az érdekesebbnek tekinthető növénykultúrák állnak, ezekből ültetnek, illetve vetnek legkevesebbet a megyében. Közéjük tartozik a mustármag, amellyel idén 6 hektárnyi területet vetettek be a megyében, kétszer annyit, mint tavaly. A második legritkábban termesztett növény az energiafűz. Idén 17 hektárnyi területet foglalnak el az energiafűz-ültetvények a megyében. Ezek mérete tavalyhoz képest majdnem felére csökkent.