
Elnöki mandátuma alatt többször járt Székelyföldön, volt többek között Tusványoson, illetve a parajdi töltöttkáposzta-fesztiválon. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Traian Băsescu volt államfő bejelentette, hogy nem indul újra az európai parlamenti választáson. Erről a Digi24-nek nyilatkozott kedden este, kifejtve, „biztosan nem indulok újra az EP-választáson. Ennyi volt” – idézte az Agerpres hírügynökség a volt államfőt.
2024. március 06., 10:322024. március 06., 10:32
Arra a kérdésre, hogy mivel fog foglalkozni, ha kilép a politikából, Băsescu azt válaszolta, hogy létrehozott és be is jegyeztetett egy alapítványt. Mint mondta, sok meghívást kapott és kap továbbra is iskoláktól, és számos középiskolai osztályt elvitt már Brüsszelbe, hogy megnézzék az Európai Parlamentet. „A következő hetekben is több magán- és állami iskolából újabb hatvan gyermeket viszek Brüsszelbe” – tette hozzá.
A volt elnök a Digi24 televíziónak nyilatkozva még elmondta, ahhoz, hogy az országnak legyen kellő számú képzett katonája és biztosított legyen a védelme,
Băsescu felidézte Marcel Ciolacu miniszterelnök többször is elismételt kijelentését, amely szerint Romániát a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO védi. „De Ciolacu azt nem tudja, hogy az alatt a néhány hónap alatt, amíg a NATO-erők ideérnek, kötelességed biztosítani a saját védelmedet” – fogalmazott.
„Szükséged van egy teljes hadseregre, amelyik képes kitartani 45–60 napig, amíg a NATO mozgósítja a háborús erőforrásait” – szögezte le. A volt államfő szerint hazaárulással vádolhatók azok a vezetők, akik a katonai kiadások csökkentéséről döntöttek az évek során.
Traian Băsescu azt sem tartja helyénvalónak, hogy a kormány nem köteles figyelembe venni a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) véleményezését az erőszakszervezetek, a katonaság, a belügyminisztérium, a hírszerző szolgálatok költségvetésének elfogadásakor. Erről a Ponta-kormány idején hozott határozatot az alkotmánybíróság, addig a CSAT véleményezése kötelező erejű volt – magyarázta. „Így az elnöknek – bár ő felel a biztonságért – már nem áll módjában azt mondani a kormánynak: »Sajnálom, Romániának lőszerre, tüzérségre van szüksége, mert mi nem gyártunk NATO-lőszert«”.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!