Ennyi volt: Traian Băsescu kilép a politikából

Elnöki mandátuma alatt többször járt Székelyföldön, volt többek között Tusványoson, illetve a parajdi töltöttkáposzta-fesztiválon. Archív

Fotó: Kristó Róbert

Traian Băsescu volt államfő bejelentette, hogy nem indul újra az európai parlamenti választáson. Erről a Digi24-nek nyilatkozott kedden este, kifejtve, „biztosan nem indulok újra az EP-választáson. Ennyi volt” – idézte az Agerpres hírügynökség a volt államfőt.

Székelyhon

2024. március 06., 10:322024. március 06., 10:32

Arra a kérdésre, hogy mivel fog foglalkozni, ha kilép a politikából, Băsescu azt válaszolta, hogy létrehozott és be is jegyeztetett egy alapítványt. Mint mondta, sok meghívást kapott és kap továbbra is iskoláktól, és számos középiskolai osztályt elvitt már Brüsszelbe, hogy megnézzék az Európai Parlamentet. „A következő hetekben is több magán- és állami iskolából újabb hatvan gyermeket viszek Brüsszelbe” – tette hozzá.

A volt elnök a Digi24 televíziónak nyilatkozva még elmondta, ahhoz, hogy az országnak legyen kellő számú képzett katonája és biztosított legyen a védelme,

elengedhetetlen a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása.

Băsescu felidézte Marcel Ciolacu miniszterelnök többször is elismételt kijelentését, amely szerint Romániát a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO védi. „De Ciolacu azt nem tudja, hogy az alatt a néhány hónap alatt, amíg a NATO-erők ideérnek, kötelességed biztosítani a saját védelmedet” – fogalmazott.

Szerinte a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-támaszpont 2000 katonája, illetve a nagysinki katonai bázison állomásozó ezer külföldi katona jelenléte „egyenlő a semmivel”.

„Szükséged van egy teljes hadseregre, amelyik képes kitartani 45–60 napig, amíg a NATO mozgósítja a háborús erőforrásait” – szögezte le. A volt államfő szerint hazaárulással vádolhatók azok a vezetők, akik a katonai kiadások csökkentéséről döntöttek az évek során.

Traian Băsescu azt sem tartja helyénvalónak, hogy a kormány nem köteles figyelembe venni a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) véleményezését az erőszakszervezetek, a katonaság, a belügyminisztérium, a hírszerző szolgálatok költségvetésének elfogadásakor. Erről a Ponta-kormány idején hozott határozatot az alkotmánybíróság, addig a CSAT véleményezése kötelező erejű volt – magyarázta. „Így az elnöknek – bár ő felel a biztonságért – már nem áll módjában azt mondani a kormánynak: »Sajnálom, Romániának lőszerre, tüzérségre van szüksége, mert mi nem gyártunk NATO-lőszert«”.

Belföld Politika