
Elnöki mandátuma alatt többször járt Székelyföldön, volt többek között Tusványoson, illetve a parajdi töltöttkáposzta-fesztiválon. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Traian Băsescu volt államfő bejelentette, hogy nem indul újra az európai parlamenti választáson. Erről a Digi24-nek nyilatkozott kedden este, kifejtve, „biztosan nem indulok újra az EP-választáson. Ennyi volt” – idézte az Agerpres hírügynökség a volt államfőt.
2024. március 06., 10:322024. március 06., 10:32
Arra a kérdésre, hogy mivel fog foglalkozni, ha kilép a politikából, Băsescu azt válaszolta, hogy létrehozott és be is jegyeztetett egy alapítványt. Mint mondta, sok meghívást kapott és kap továbbra is iskoláktól, és számos középiskolai osztályt elvitt már Brüsszelbe, hogy megnézzék az Európai Parlamentet. „A következő hetekben is több magán- és állami iskolából újabb hatvan gyermeket viszek Brüsszelbe” – tette hozzá.
A volt elnök a Digi24 televíziónak nyilatkozva még elmondta, ahhoz, hogy az országnak legyen kellő számú képzett katonája és biztosított legyen a védelme,
Băsescu felidézte Marcel Ciolacu miniszterelnök többször is elismételt kijelentését, amely szerint Romániát a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO védi. „De Ciolacu azt nem tudja, hogy az alatt a néhány hónap alatt, amíg a NATO-erők ideérnek, kötelességed biztosítani a saját védelmedet” – fogalmazott.
„Szükséged van egy teljes hadseregre, amelyik képes kitartani 45–60 napig, amíg a NATO mozgósítja a háborús erőforrásait” – szögezte le. A volt államfő szerint hazaárulással vádolhatók azok a vezetők, akik a katonai kiadások csökkentéséről döntöttek az évek során.
Traian Băsescu azt sem tartja helyénvalónak, hogy a kormány nem köteles figyelembe venni a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) véleményezését az erőszakszervezetek, a katonaság, a belügyminisztérium, a hírszerző szolgálatok költségvetésének elfogadásakor. Erről a Ponta-kormány idején hozott határozatot az alkotmánybíróság, addig a CSAT véleményezése kötelező erejű volt – magyarázta. „Így az elnöknek – bár ő felel a biztonságért – már nem áll módjában azt mondani a kormánynak: »Sajnálom, Romániának lőszerre, tüzérségre van szüksége, mert mi nem gyártunk NATO-lőszert«”.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.
szóljon hozzá!