
Elnöki mandátuma alatt többször járt Székelyföldön, volt többek között Tusványoson, illetve a parajdi töltöttkáposzta-fesztiválon. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Traian Băsescu volt államfő bejelentette, hogy nem indul újra az európai parlamenti választáson. Erről a Digi24-nek nyilatkozott kedden este, kifejtve, „biztosan nem indulok újra az EP-választáson. Ennyi volt” – idézte az Agerpres hírügynökség a volt államfőt.
2024. március 06., 10:322024. március 06., 10:32
Arra a kérdésre, hogy mivel fog foglalkozni, ha kilép a politikából, Băsescu azt válaszolta, hogy létrehozott és be is jegyeztetett egy alapítványt. Mint mondta, sok meghívást kapott és kap továbbra is iskoláktól, és számos középiskolai osztályt elvitt már Brüsszelbe, hogy megnézzék az Európai Parlamentet. „A következő hetekben is több magán- és állami iskolából újabb hatvan gyermeket viszek Brüsszelbe” – tette hozzá.
A volt elnök a Digi24 televíziónak nyilatkozva még elmondta, ahhoz, hogy az országnak legyen kellő számú képzett katonája és biztosított legyen a védelme,
Băsescu felidézte Marcel Ciolacu miniszterelnök többször is elismételt kijelentését, amely szerint Romániát a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO védi. „De Ciolacu azt nem tudja, hogy az alatt a néhány hónap alatt, amíg a NATO-erők ideérnek, kötelességed biztosítani a saját védelmedet” – fogalmazott.
„Szükséged van egy teljes hadseregre, amelyik képes kitartani 45–60 napig, amíg a NATO mozgósítja a háborús erőforrásait” – szögezte le. A volt államfő szerint hazaárulással vádolhatók azok a vezetők, akik a katonai kiadások csökkentéséről döntöttek az évek során.
Traian Băsescu azt sem tartja helyénvalónak, hogy a kormány nem köteles figyelembe venni a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) véleményezését az erőszakszervezetek, a katonaság, a belügyminisztérium, a hírszerző szolgálatok költségvetésének elfogadásakor. Erről a Ponta-kormány idején hozott határozatot az alkotmánybíróság, addig a CSAT véleményezése kötelező erejű volt – magyarázta. „Így az elnöknek – bár ő felel a biztonságért – már nem áll módjában azt mondani a kormánynak: »Sajnálom, Romániának lőszerre, tüzérségre van szüksége, mert mi nem gyártunk NATO-lőszert«”.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!