Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:03

Ígéretet kapott a Sanitas a megszorítások korrigálására

20:20

Összefogás határokon túl: milliós segítség a székelyföldi árvízkárosultaknak

19:55

A gazdasági miniszter szerint törvénytelenül ragaszkodnak a székükhöz a Salrom vezetői

19:50

Végleges a női focimezőny: székelyföldi klubok minden szinten

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része

Apja elgázolta a házuk udvarán, meghalt egy két és fél éves kisfiú

Életét adta, hogy megmentsen két gyermeket a tengerbe fulladástól

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén

„Ilyen még Ceaușescu idején sem volt” – Háromszéken is tiltakoznak a tanügyi megszorítások ellen

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai

Felfedte Tánczos Barna, hogy milyen mértékben emelkedhetnek az ingatlanadók

Árpád-kori leletek Patakfalva határában

Emelkedő beruházási költségekkel számolnak Csíkszeredában is

Emlékszobával tisztelegnek a csíkszentgyörgyi Márton Ferenc életműve előtt

Fotó: Gecse Noémi

Csíkszentgyörgy neves szülöttjének, Márton Ferencnek állított emléket a helyi Czikó Gergely nyugalmazott pedagógus és Szabó András muzeológus. A nemrég elkészült emlékszobát a hétvégén nyitják meg.

Szabó Kamilla-Mária

2018. április 24., 17:182018. április 24., 17:18

2018. április 24., 17:192018. április 24., 17:19

A hivatalos megnyitóját szombaton délelőtt tartják a Csíkszentgyörgyön nemrég berendezett Márton Ferenc-emlékszobának. Az emlékhely létrejöttének előzményeiről a helyi kezdeményezőt, Czikó Gergelyt kérdeztük. Mint a nyugalmazott magyar tanár és iskolaigazgató kifejtette,

a településen korábban is volt egy emlékszoba Márton Ferenc szülői házában, amelyet Misi bácsi, a festő testvére rendezett be. Miután meghalt Misi bácsi majd a fia is, eladták a házat, s amire észrevettük volna, az emlékszoba oda lett.

Helyi értelmiségiként Czikó Gergely úgy vélte, felelősséggel tartozik azért, hogy egy új emlékszoba készüljön, s ha nem sikerül, azt saját hibájaként élte volna meg. Ugyanakkor

a létrehozásában motiválta az is, hogy meglátása szerint a helyieknek ismerniük kell a település nagyjait ‒ ilyen formában pedig közelebb kerülhetnek a festőhöz.

Czikó Gergely kezdeményezésére rendeztek be emlékszobát Márton Ferenc tiszteletére Csíkszentgyörgyön

Fotó: Gecse Noémi

Felkarolt ötlet

S habár a szándék korábban is megvolt az emlékszoba létesítésére, sokáig nem volt egy arra alkalmas használaton kívüli felület. De amikor

2016-ban az önkormányzat saját költségéből felújíttatta a helyiek által háromtizesi óvodaként emlegetett oktatási létesítmény, a nyugalmazott pedagógus felvetette a helyi polgármesternek, hogy az épület egyik termében érdemes lenne emlékszobát kialakítani.

Fotó: Gecse Noémi

E javaslatát a községvezető támogatta és rendelkezésére bocsájtott egy felújított, tágas termet ‒ avatott be Czikó Gergely. Megjegyezte, mivel emlékezett a korábbi emlékszobára ‒ amely a mostanihoz képest jóval kisebb volt ‒, aszerint készített egy tervet a berendezésére, amit megmutatott Szabó András művészettörténész-muzeológusnak.

Összefogás a kivitelezésben

A muzeológus nemcsak véleményezte a tervet, hanem besegített a további tennivalókba is, ahogy a nyugdíjas iskolaigazgató fogalmazott,

Szabó András a szakmai munkáért, ő maga pedig a műszaki részért felelt ‒ elképzeléseiket közös megbeszélés alapján vitelezték ki.

Fotó: Gecse Noémi

A kihelyezett szövegrészek egy részét a pedagógus, másik részét a muzeológus állította össze, a képzőművészeti alkotásokhoz, reprodukciókhoz ismerőseik révén jutottak hozzá,

nemcsak művészek, hanem magánszemélyek is segítették munkájukat felajánlásaikkal

‒ részletezte az ötletgazda.

Fotó: Gecse Noémi

Időrendi és műfaji sorrend

Mint a helyszínen kiderült,

időrendi és műfaji sorrendet követve állították össze az emlékszoba kiállítási anyagát: az oda látogatók először Márton Ferenc gyermekkoráról olvashatnak, ifjúkori alkotásaival, portréival ismerkedhetnek meg, míg a fő művei kerültek a szoba központi részére, ami után a szobrairól is többet tudhatnak meg. Utolsó kiállítási pontként pedig halotti maszkja tekinthető meg, illetve utóéletéről olvashatnak az emlékszoba felkeresői

‒ tájékoztatott Czikó Gergely. Hozzátette, a szoba berendezésének elkészítési költségeit a csíkszentgyörgyi közbirtokosság finanszírozta, a teremben felszerelt televíziót pedig a csíkbánkfalvi közbirtokosság ajánlotta fel.

Fotó: Gecse Noémi

Cél a funkcionális tér

A termet úgy rendezték be, hogy csoportok fogadására is alkalmas legyen, így a kiállító asztalokba kétszemélyes padok is be vannak építve, amelyek révén

20 személy le tud ülni, előadást hallgatni a helyi nevezetességről. A televízió révén pedig azok a képek, információk is megtekinthetők, amelyek ugyan nem kerültek kiállításra, de érdemes lehet tudni róluk, sőt Becze Zoltán Márton Ferencről készült filmje is az emlékszoba kezdeményezőjének tulajdonában van, amelyet szinten meg lehet tekinteni a helyiségben

‒ tudtuk meg.

Fotó: Gecse Noémi

Szombaton megnyitó

A szombati megnyitó 11 órától kezdődik, amelyen a köszöntőbeszédek elhangzása után az emlékszoba megtekintésére is lehetőség lesz ‒ erre szeretettel várnak minden érdeklődőt.

A megnyitó után nem lesz ugyan állandó nyitvatartási rendje az emlékszobának, de aki kíváncsi arra, az felkeresheti ez ügyben Czikó Gergelyt, mellette délelőttönként Czikó Erika óvónő is szívesen körbevezeti az érdeklődőket a teremben, délutánonként pedig az emlékszoba szomszédságában lakó Csedő Etelkát lehet keresni, aki szintén ajtót nyit az érdeklődőknek.

Fotó: Gecse Noémi

Márton Ferencről
Márton Ferenc (Csíkszentgyörgy, 1884. december 15. – Budapest, 1940. június 8.) erdélyi magyar festő, grafikus, szobrász, építész, bélyegtervező. A székely festőművészet egyik legkiemelkedőbb képviselője, harmincéves pályafutása során több ezer festményt és más képzőművészeti alkotást készített ‒ olvasható a Wikipédia Szabad Enciklópédia vonatkozó szócikkében, ahol Szabó András írásából is idéznek a művész jellemzésére vonatkozóan: „Tudott rajzolni karikaturisztikusan, art décósan, operettesen, humorizálóan, realisztikusan, élesebb humorral, és úgymond csuklóból, könnyedén, nagyon könnyedén. Nem agyonrajzolt dolgok, frissek, nincs keresővonal rajtuk, nincs radírozás, egyből papírra kerültek. Ő volt az egyetlen magyar képzőművész, aki körülbelül tíz műfajban alkotott és mindenben tökéletest, és mégis félre van téve és el van felejtve”.