
Fotó: Baricz Tamás Imola
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomban vasárnap délelőtt ünnepi szentmise keretében emlékeztek a 102 évvel ezelőtt történt borzalmas eseményekre, az örmény népirtásra. Szintén az ünnepi szentmisén búzaszentelő szertartásra is sor került.
2017. május 02., 15:272017. május 02., 15:27
2017. május 02., 15:282017. május 02., 15:28
Az ünnepi szentmisén a plébános prédikációjában a szív igazi lángolásának fontosságát emelte ki.
„Akaratlanul is hozzánk simul vándorutunkon a Isten, együttérez velünk, hagyja, hogy kipanaszkodjuk magunkat. Éreztük-e meg, hogy ez milyen jó? Életfordító esemény történt-e az életünkben? Ma, amikor emlékezünk a 102 évvel ezelőtt történt tragédiára, tudnunk kell, hogy az örmény nép életében egy dolog volt, ami segített: az Istennel való élés, Istennel való kitartás. Így tudták vállalni azt a keresztet. Milyen jó, ha bennünk van, ha velünk van az Isten, ha lángol a mi szívünk, és élvezzük, hogy Isten közöttünk van a megpróbáltatásokban, a történelem viharában. Mindig velünk van, ha szívünket és lelkünket kinyissuk neki. És akkor nem reményt vesztett emberként kell élnünk, hanem olyan emberként, aki vállalja a keresztet, vállalja a kereszténységet, és vállalja, ha kell, hogy életét, vérét áldozza mindazért, amit megtapasztal. A beteljesedés felé vezető út a nagypénteken keresztül vezet az örök boldogságba. És vezesse mindazokat a hősöket, a vértanúkat, akik ezelőtt és napjainkban is vértanúságot szenvednek, abba az örök otthonba, ahová a Jóisten azokat várjak, akik követik őt, akik hisznek benne” – mondta a plébános.
Barabás Gyöngyvér az Örmény Genocídiumra emlékezve osztotta meg gondolatát. Ünnepi beszédében a 102 éve történt tragikus eseményekről szólt. Kihangsúlyozta,
A szentmise keretében végezte a gyergyószentmiklósi örmények plébánosa, Gáll Hunor a búzaszentelő szertartást, a négy égtáj felé fordulva kérte Isten áldását a földekre, a terményre.
A szentmisét követően pedig az emlékezők az udvaron lévő emléktáblánál hajtottak fejet az örmény népirtás áldozatainak emlékére. Koszorút helyezett el Nagy Zoltán polgármester, Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke, Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, valamint az örmény közösség nevében Kulcsár László.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
szóljon hozzá!