
Fotó: Baricz Tamás Imola
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomban vasárnap délelőtt ünnepi szentmise keretében emlékeztek a 102 évvel ezelőtt történt borzalmas eseményekre, az örmény népirtásra. Szintén az ünnepi szentmisén búzaszentelő szertartásra is sor került.
2017. május 02., 15:272017. május 02., 15:27
2017. május 02., 15:282017. május 02., 15:28
Az ünnepi szentmisén a plébános prédikációjában a szív igazi lángolásának fontosságát emelte ki.
„Akaratlanul is hozzánk simul vándorutunkon a Isten, együttérez velünk, hagyja, hogy kipanaszkodjuk magunkat. Éreztük-e meg, hogy ez milyen jó? Életfordító esemény történt-e az életünkben? Ma, amikor emlékezünk a 102 évvel ezelőtt történt tragédiára, tudnunk kell, hogy az örmény nép életében egy dolog volt, ami segített: az Istennel való élés, Istennel való kitartás. Így tudták vállalni azt a keresztet. Milyen jó, ha bennünk van, ha velünk van az Isten, ha lángol a mi szívünk, és élvezzük, hogy Isten közöttünk van a megpróbáltatásokban, a történelem viharában. Mindig velünk van, ha szívünket és lelkünket kinyissuk neki. És akkor nem reményt vesztett emberként kell élnünk, hanem olyan emberként, aki vállalja a keresztet, vállalja a kereszténységet, és vállalja, ha kell, hogy életét, vérét áldozza mindazért, amit megtapasztal. A beteljesedés felé vezető út a nagypénteken keresztül vezet az örök boldogságba. És vezesse mindazokat a hősöket, a vértanúkat, akik ezelőtt és napjainkban is vértanúságot szenvednek, abba az örök otthonba, ahová a Jóisten azokat várjak, akik követik őt, akik hisznek benne” – mondta a plébános.
Barabás Gyöngyvér az Örmény Genocídiumra emlékezve osztotta meg gondolatát. Ünnepi beszédében a 102 éve történt tragikus eseményekről szólt. Kihangsúlyozta,
A szentmise keretében végezte a gyergyószentmiklósi örmények plébánosa, Gáll Hunor a búzaszentelő szertartást, a négy égtáj felé fordulva kérte Isten áldását a földekre, a terményre.
A szentmisét követően pedig az emlékezők az udvaron lévő emléktáblánál hajtottak fejet az örmény népirtás áldozatainak emlékére. Koszorút helyezett el Nagy Zoltán polgármester, Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke, Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, valamint az örmény közösség nevében Kulcsár László.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!