
Fotó: Baricz Tamás Imola
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomban vasárnap délelőtt ünnepi szentmise keretében emlékeztek a 102 évvel ezelőtt történt borzalmas eseményekre, az örmény népirtásra. Szintén az ünnepi szentmisén búzaszentelő szertartásra is sor került.
2017. május 02., 15:272017. május 02., 15:27
2017. május 02., 15:282017. május 02., 15:28
Az ünnepi szentmisén a plébános prédikációjában a szív igazi lángolásának fontosságát emelte ki.
„Akaratlanul is hozzánk simul vándorutunkon a Isten, együttérez velünk, hagyja, hogy kipanaszkodjuk magunkat. Éreztük-e meg, hogy ez milyen jó? Életfordító esemény történt-e az életünkben? Ma, amikor emlékezünk a 102 évvel ezelőtt történt tragédiára, tudnunk kell, hogy az örmény nép életében egy dolog volt, ami segített: az Istennel való élés, Istennel való kitartás. Így tudták vállalni azt a keresztet. Milyen jó, ha bennünk van, ha velünk van az Isten, ha lángol a mi szívünk, és élvezzük, hogy Isten közöttünk van a megpróbáltatásokban, a történelem viharában. Mindig velünk van, ha szívünket és lelkünket kinyissuk neki. És akkor nem reményt vesztett emberként kell élnünk, hanem olyan emberként, aki vállalja a keresztet, vállalja a kereszténységet, és vállalja, ha kell, hogy életét, vérét áldozza mindazért, amit megtapasztal. A beteljesedés felé vezető út a nagypénteken keresztül vezet az örök boldogságba. És vezesse mindazokat a hősöket, a vértanúkat, akik ezelőtt és napjainkban is vértanúságot szenvednek, abba az örök otthonba, ahová a Jóisten azokat várjak, akik követik őt, akik hisznek benne” – mondta a plébános.
Barabás Gyöngyvér az Örmény Genocídiumra emlékezve osztotta meg gondolatát. Ünnepi beszédében a 102 éve történt tragikus eseményekről szólt. Kihangsúlyozta,
A szentmise keretében végezte a gyergyószentmiklósi örmények plébánosa, Gáll Hunor a búzaszentelő szertartást, a négy égtáj felé fordulva kérte Isten áldását a földekre, a terményre.
A szentmisét követően pedig az emlékezők az udvaron lévő emléktáblánál hajtottak fejet az örmény népirtás áldozatainak emlékére. Koszorút helyezett el Nagy Zoltán polgármester, Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke, Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, valamint az örmény közösség nevében Kulcsár László.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!