Emberre szabott húsvéti szokások

•  Fotó: Jancsó László

Fotó: Jancsó László

A csíki régióban még elevenen élnek a tavaszi ünnepkörhöz kötődő népszokások – állítja Mirk László, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium nyugalmazott tanára, aki szerint mégsem beszélhetünk teljes értékmegőrzésről, mivel vannak olyan húsvéti hagyományok, amelyek az utóbbi években igencsak megkoptak.

Kozán István

2011. április 21., 16:562011. április 21., 16:56

2011. április 21., 23:282011. április 21., 23:28

Mirk László: Gyermekkoromban voltak olyan rokonaim, akiket csak locsolás alkalmával kerestem fel

– Antropológusoknak, illetve szociológusoknak is munkát és kenyeret adna a húsvéthoz kötődő hagyományok tanulmányozása. Mégis inkább önt kérdezem, mennyire élnek a Csíki-medencében ezek az ősi hagyományok?

Személyes tapasztalataim szerint a tavaszi ünnepkörhöz tartozó népszokások nálunk nagyjából megmaradtak. A hagyományőrző székely falvainkban az ősi szokások jelentős része még ma is él. Vannak olyanok, amelyek kis emberi közösségekben, családokban élnek tovább, és olyanok is, amelyek a 89-es fordulat után újjáéledtek. A húsvéti hagyományok ápolásában a legnagyobb gond talán akkor történt, amikor a kollektivizálás időszakában a közösségek kezdték elhagyni a falvakat, a települések hagyományos élete pedig már-már megbomlani látszott. A városra költözők egy része félelemből felhagyott a hagyományok ápolásával, sokan pedig csak magukban élték meg az áhítatot.

Aztán szerencsére jött a rendszerváltozás...

Igen, mert \'89 után kezdtek újjáéledni az egykor látszólag feledésbe merült népszokások. Ilyen például a húsvétvasárnapi határkerülés. Manapság minden faluban megtartják a húsvétvasárnap reggeli ájtatosságokat: a hajnali vagy kora reggeli ételszentelést, a határkerülést és az ünnepi szentmisét. Szertartásszerűen, mélyen átérezve, több helyen, például Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Csíkszenttamáson, valamint néhány alcsíki és gyergyói faluban lóháton járják be a határt. Csíkszeredában nem tudok határkerülésről, meghonosodott viszont a Szabadság téren a közös ételszentelés, amely immár több mint egy évtizede hatalmas tömeget vonz. Ez tehát új keletű népszokássá vált.

Ha jól tudom, évekkel ezelőtt a Segítő Mária Gimnáziumban ön indította újra a tojásíró kaláka mozgalmát.

A kilencvenes évek második felében, közel százötven diák részvételével, nyolc gyimesi asszony bevonásával kezdtük el a tojásírást. Nagy fazekakban olvasztottuk a viaszt, nagy volt a füst a teremben, de mi mégis boldogan festettünk, írtunk. Szép emlékek. Egyébként a tojásíró kalákák is újszerű tevékenységek. Pár éve még mindenki otthon festette nagypénteken vagy nagyszombaton a tojásokat. A Gyimesekben ma is él a hagyomány, miszerint csak nagypénteken szabad írni a tojást, mert ezen a napon folyt ki Jézus szent vére. Visszatérve a tojásíró kaláka mozgalmára, örömmel tapasztaltam, hogy a kezdeményezésem más iskolában is elterjedt. Sőt, plébániákon is szerveznek ilyen összejöveteleket, a festés közben van, ahol imádkoznak, máshol vallásos énekeket énekelnek.

Mit lehet tudni a nagypénteki szentsír-őrzés szokásáról?

Ez a mozgalom is felelevenedett. Diákjaimmal a kilencvenes években kezdtük vizsgálni ezt, a sok településen a „hamu alatt parázsló” hagyományt. Szinte minden faluban más és más ennek a három szent napi szokásnak a megélése. Gyergyóban 910 fiatal férfi fehér ingbe és székely harisnyába öltözve őrzi a jelképes sírt, még fából készült puskájuk is van. A gárda két három óránként cserélődik, az őrzés a feltámadásig tart. Egyébként ki kellett érdemelni azt, hogy valaki a sír őrzője lehessen. A kiválasztási rendszer mindenhol változó, régen katonaviselt kellett legyen a jelentkező, manapság diákok, fiatalok is őrzik a sírt. A passiójátékok is a rendszerváltozás után éledtek újjá. A mára messze földön ismert csíksomlyói passiójátékot több csíki faluban is bemutatják. Nagy tömegeket vonz, színjátékszerűen mutatják be, a fellépés előtt már hetekkel elkezdik az előkészületeket, és a bűnbeesés, a Krisztus halála utáni eseményeket viszik színre, erkölcsi tanításokkal fűszerezve.

Tegyünk említést olyan szokásról is, amelyről tudunk ugyan, de manapság már kevesen gyakorolják.

Ilyen a nagyhéti eledelek fogyasztása. Régen erre az időszakra a vallásos csíki ember étrendje gyökeresen megváltozott, ez a hagyomány ma is él, de már nem tartja be mindenki. A böjtölés Csíkban sokáig aszketikus gyakorlat volt. Egyesek csakis növényi ételeket fogyasztottak, ezt nevezzük monofagiának. Mások csak kenyéren, vízen és són éltek, ez volt a xerofagia. Ugyanakkor nagyhéten sokan tartózkodtak a szeszes italok fogyasztásától, a cigarettától, a csúnya beszédtől. Nagy általánosságban ma már nem lehet arról beszélni, hogy sokan tartanák a böjtöt, ez a szokás emberre szabottan maradt meg. Falvakon még sokan vannak, városon viszont már egyre kevesebben. De általánosítani mégsem lehet, ehhez szociológiai felmérésre lenne szükség.

Tudunk olyan húsvéti szokásról, amely már szinte teljesen kihalt?

Csíkkozmáson a negyvenes években még gyakorolták a Pilátus-verést. Nagypénteken a szentmise után a templomkertben egy gyereket megkergettek és jelképesen megvertek. Mintha Pilátust verték volna Jézus Krisztus szenvedései miatt. Erről a szokásról ma már nem lehet hallani.

Ejtsünk szót a ma is elevenen élő húsvéthétfői locsolásról. Ám ez a szokás is mintha kezdene megkopni.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szép szokás még mindig elevenebben él minálunk, mint Magyarországon, vagy a magyar nyelvterület más részein. Az öntözéssel járó szakrális vonatkozások nálunk még működnek, évente születnek újabb és újabb fél népies, az emberi bűnbánattal, vagy akár a tavaszvárással kapcsolatos locsolóversek. De sajnos azt is tapasztaltam, hogy előfordul, locsolás napján a lányok nem nagyon várják a locsoló fiukat, inkább az utcán sétálnak. Mit keresnek ott? Sokszor mondják, hogy irtóznak a kölnivizek pacsuliillatától, de szerintem egy évben egy nap ezt el lehet viselni, főleg, ha a locsolófiú szép verssel köszönti a leányt, illetve édesanyát. Nagy kár, hogy kicsit megkopott ez a szokás. Emlékszem, gyermekkoromban voltak olyan rokonaim, akiket csak locsolás alkalmával kerestem fel. Olyankor el kellett mesélnem, hogy mi történt velem az elmúlt esztendő alatt. Ez volt a találkozás öröme.

– A locsolóversek gyűjtése szerencsére, még ma is él.

Sőt, felvirágzott. A volt diákjaim körében egész mozgalom született arra, hogy gyűjtsenek locsolóverseket. Az volt a kérésem, hogy csak adatközlőktől jegyezzenek le ilyen verseket. Egy gyűjteményre való vers össze is gyűlt, amit zsebkönyv formájában kiadtunk. A locsolás kapcsán eszembe jut egy régi, ma már nem gyakorolt szokás. Az egyik diákom dolgozatából tudok arról, hogy Galócáson a múlt század első felében húsvét harmadnapján a nők is locsolni jártak. Aznap a nők és leányok az út mentén várták az arra járó legényeket és házasembereket. Ezúttal fordult a kocka: a lányok a legényeket, a férjes asszonyok a férjeket öntötték le egy-egy veder vízzel. Tíz évvel ezelőtt az idősek még különösen ragaszkodtak ehhez a szokáshoz, igaz, már nem egy veder, hanem csak néhány csepp vízzel locsolták meg férjüket, amolyan tréfából. Otthon.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 08., hétfő

Egymásnak ellentmondó ítéletek a Csukás-tó területének kisajátítása kapcsán

Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.

Egymásnak ellentmondó ítéletek a Csukás-tó területének kisajátítása kapcsán
Hirdetés
2026. június 08., hétfő

Megérett a felújításra és cserére a csíkszeredai városbútorzat

Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.

Megérett a felújításra és cserére a csíkszeredai városbútorzat
2026. június 06., szombat

Óvni azt, ami a bölcsőtől a koporsóig része az életünknek – videó

Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.

Óvni azt, ami a bölcsőtől a koporsóig része az életünknek – videó
2026. június 05., péntek

Nemsokára megnyitják a csíkmadarasi elkerülőutat

Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.

Nemsokára megnyitják a csíkmadarasi elkerülőutat
Hirdetés
2026. június 03., szerda

Ételmérgezés gyanúja miatt nyolc diák került a csíkszeredai kórházba

Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.

Ételmérgezés gyanúja miatt nyolc diák került a csíkszeredai kórházba
2026. június 03., szerda

Lakodalomba hív a harmadik Csíkszentdomokosi Folkmaraton

A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.

Lakodalomba hív a harmadik Csíkszentdomokosi Folkmaraton
2026. június 03., szerda

Ballagnak a csíkszeredai sapientiás végzősök

Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.

Ballagnak a csíkszeredai sapientiás végzősök
Hirdetés
2026. június 03., szerda

Trianonra emlékeznek Csíksomlyón

Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.

Trianonra emlékeznek Csíksomlyón
Trianonra emlékeznek Csíksomlyón
2026. június 03., szerda

Trianonra emlékeznek Csíksomlyón

2026. június 03., szerda

Bizonytalan a Márton Áron Tehetséggondozó Központ jövője

Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.

Bizonytalan a Márton Áron Tehetséggondozó Központ jövője
2026. június 02., kedd

Mentős információ: kómában van a Csíkszeredában elgázolt idős gyalogos

Idős nőt ütött el egy autó Csíkszeredában a Tudor-lakótelepen kedden reggel. Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.

Mentős információ: kómában van a Csíkszeredában elgázolt idős gyalogos
Hirdetés