A román külügyminisztérium szerint (a románnal azonosnak tekintett „moldovai” nyelvűeket is beleértve) Ukrajnában 400 ezer román él
Fotó: Facebook/Elena Nandriș
A bukaresti hatóságok erőteljesebb fellépését sürgeti az ukrajnai román közösség egyik legjelentősebb vezetője, Elena Nandris, Mahala község korábbi polgármestere, a Csernyivci megyében élő román etnikumú lakosság érdekeinek védelmében – közölte kedden az Agerpres hírügynökség.
2023. április 26., 15:172023. április 26., 15:17
Az állami hírügynökség szerint Nandris aggodalmának adott hangot az új oktatási törvény alkalmazása miatt, amely korlátozza a kisebbségek oktatási jogait és arra kötelezi a kisebbségi tannyelvű iskolákat – köztük a román tannyelvűeket is –, hogy fokozatosan vezessék be az ukrán nyelvű tanórákat.
„Úgy gondolom, hogy Románia kormányának határozottabban fel kell lépnie román nyelvünk védelmében, mert elveszítjük a nyelvünket, és nagyon sajnáljuk.
Mindig azt mondtuk: mi saját nyelvünkön, őseink nyelvén akarunk beszélni, énekelni és imádkozni. Már 551 éve, hogy románok vagyunk, és most néhány év alatt mindent elpusztítunk: ez nagyon fáj nekünk. Romániában ezt sokan nem értik. Fáj, ha elveszíted a nyelved. Nincs erőnk tenni ellene: a (tanügyi) törvény hatályban van, egyetlen betűjét sem vonták vissza” – idézte Nandrist a román hírügynökség.
Mahala községben két középiskola működik, az egyikben 411, a másikban 320 diák tanul, utóbbiban jelenleg kizárólag román nyelven zajlik az oktatás. A következő tanévtől viszont
A felső tagozat első évében a tanulóknak a tantárgyak legalább 20 százalékát ukrán nyelven kell tanulniuk, ez az arány az utolsó két évben 80 százalékra nő – magyarázta Ina Nica, a Gheorghe Nandris Gimnázium igazgatója.
Az Agerpres által megszólaltatott Serghei Hacman román származású ukrán elemző szerint
de úgy véli, hogy a kisebbségeknek biztosítani kell a jogot, hogy anyanyelvükön tanulhassanak.
A bukaresti oktatási tárca 2019-ben közzétett adatai szerint az ukrajnai Csernyivci megyében 63 román tannyelvű iskola működik, ezek közül 3 gimnáziumban és 19 elemi iskolában ukrán tannyelvű osztályok is vannak. Kárpátalján további 12 önálló anyanyelvű iskolája van a román közösségnek. A román külügyminisztérium szerint (a románnal azonosnak tekintett „moldovai” nyelvűeket is beleértve) Ukrajnában 400 ezer román él.
Az ukrán oktatási törvényről
Ukrajna 2017-ben módosította az oktatási törvényt, amely első lépésben meghatározta, hogy az orosz tannyelvű iskoláknak 2020. szeptember 1-jétől ukrán nyelvű oktatására kell átállniuk. Ukrajnában az Európai Unió egyik nyelvét beszélő nemzeti kisebbségi iskoláknak 2023 szeptemberétől fokozatosan kell bevezetniük az ukrán nyelvet. Klaus Iohannis román államfő 2019-ben, amikor a New York-i ENSZ-közgyűlésen először találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, az oktatási törvény módosítását sürgette. A román államfő idén januárban az új ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatos aggodalmaira is megoldást sürgetett az ukrán elnökkel folytatott telefonos egyeztetése alkalmával.
Vasárnap 17 óra 30 percig a választói névjegyzékben szereplők 53,39 százaléka, azaz 9,6 millió választópolgár szavazott az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A számok magukért beszélnek, négy órával urnazárás előtt így áll Székelyföld a részvétellel. Összehasonlításként: Kolozs megye 55 százaléknál tart, Bukarest pedig 48 százaléknál.
Sokkal nagyobb részvételt eredményez az államelnök-választás második fordulója, mint az első. Székelyudvarhelyen is egyértelműen a szavazókedv jelentős növekedését tapasztalják a szavazóbiztosok.
Folyamatos a mozgás a háromszéki megyeközpontban a választás napján: délután négy óráig a lakosság negyvenkét százaléka voksolt. Mindeközben nagyon sokan a Sepsi OSK idegenbeli meccsét figyelik a tévében. Van ok aggodalomra.
Úgy döntött, hogy tesz egy kört az autójával Csíkszeredában, amelyre kitűzte az egyik politikai párt jelképeit tartalmazó zászlót. Nem volt jó ötlet, a rendőrök meg is büntették.
Arról, hogy ki mennyire lelkiismeretes állampolgár, mindent elmond a személyazonossági igazolványának hátsó oldala. Ide ragasztják ugyanis minden választási részvétel után az aktuális dátummal ellátott Votat-matricát.
Délután kettő és három óra között sehol nem voltak sorok a gyergyószentmiklósi szavazókörzetek előtt, de folyamatosan mennek az emberek szavazni a romániai elnökválasztás második fordulójában.
A 15 órás részvételi adatok szerint már a 40 százalékhoz közelít a részvételi arány Hargita megyében a romániai elnökválasztás második fordulójában, ott ugyanis már a választópolgárok 38,72 százaléka járult az urnák elé.
Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.
Nem marad el sokkal az országos átlagtól a székelyföldi választási kedv: a választásra jogosultak egynegyede élt is állampolgári jogával a délelőtti órákban a legfrissebb részvételi adatok szerint.
szóljon hozzá!