Az eddig hiányzó összefogás létrehozásával, a román ellenkezés leküzdésével, egyházi és magyar állami támogatással sikerült megteremteni az alapjait a vakok és gyengénlátók önálló magyar tannyelvű iskolájának Székelyudvarhelyen; hasonló intézmény legutóbb 100 évvel ezelőtt működött Erdélyben.
2022. február 11., 12:002022. február 11., 12:00
2022. február 11., 12:032022. február 11., 12:03
A hiánypótló tanintézet terveiről, majdani működéséről az intézmény létrehozását kezdeményező Butu Arnold Csaba, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület elnöke számolt be a Székelyhon TV stábjának.
„A betegség elfogadása volt a legnagyobb akadály” – vallotta be a látását egy gyermekkorában felfedezett gyógyíthatatlan betegség miatt, felnőtt korában elveszítő egykori élsportoló. Felidézte, hogy
„Mivel a szociális védőháló nagyon sűrű szövésű Romániában, a látássérült felnőttek visszahúzódóak, hiszen megvan a jövedelmük, így nem akarnak csinálni semmit” – számol be a Nézőpontban Butu Arnold Csaba, ezzel magyarázva, hogy számos vak embertársunk nem merészkedik ki a társadalomba.
Az EMLE elnöke évekkel ezelőtt azt tapasztalva határozta el, hogy mindent megtesz egy látássérült gyermekeket oktató magyar tannyelvű speciális iskola létrehozásáért, hogy egy vak fiú a családjával kénytelen volt Magyarországra költözni boldogulása érdekében.
– vallja a korábban vállalkozóként tevékenykedő székelyudvarhelyi látássérült férfi, aki arról is beszél, hogy nem lehet sértő, ha vaknak nevezzük a nemlátót, akikkel az ép embereknek „nem kell kesztyűs kézzel bánniuk”, ugyanakkor az első lépés a felkarolásuk, támogatásuk irányába, ha emberszámba vesszük őket.
A Butu Arnold Csabával készült interjú megtekinthető a Médiatér Youtube-csatornáján. Az interjú a Nézőpont podcastcsatornáján, Spotify-on vagy az alább beágyazott lejátszóra kattintva is meghallgatható.
Lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe hétfőn Szolnok közelében – közölte Magyar Péter miniszterelnök közösségi oldalán.
Változékony, zivataros időjárásra kell számítani a következő napokban Erdélyben is. Kedden főként a hegyvidéken és az ország középső részén, szerdán pedig ismét többfelé alakulhatnak ki viharok.
Közzétették hétfőn a pótérettségi végleges eredményeit. Az óvások elbírálása után 3,1 százalékponttal 36,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya.
Különleges közönségtalálkozók várják a filmkedvelőket Székelyföld több településén: augusztus végén és szeptember elején Törőcsik Franciska is részt vesz a Magyar menyegző című film vetítéseit követő találkozókon.
Az elmúlt 24 órában 24 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfő reggel a Facebook-oldalán a Salvamont.
Háromnapos rendkívüli ülésszak kezdődik hétfőn a parlamentben. A szenátus és a képviselőház az országos helyreállítási terv (PNRR) mérföldköveinek teljesítéséhez szükséges több törvénytervezetet is megvitat.
Alapvető változásokat hoz a kedden hatályba lépő új urbanisztikai törvénykönyv, ami esetenként jócskán megkönnyíti az építkezéseket. Ám elhamarkodott lenne azt gondolni, hogy általánosan lazulnak az előírások. Sőt, lesznek, akik nem fognak örülni.
Kossuth Rádió - újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint júliusban 11 971 személynek folyósítottak különnyugdíjat, eggyel többnek, mint előző hónapban.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint a külföldi államadósság a GDP 30,8 százalékának megfelelő 599,946 milliárd lejre nőtt májusban az előző havi 592,836 milliárd lejről (a GDP 30,5 százaléka).
szóljon hozzá!