Az eddig hiányzó összefogás létrehozásával, a román ellenkezés leküzdésével, egyházi és magyar állami támogatással sikerült megteremteni az alapjait a vakok és gyengénlátók önálló magyar tannyelvű iskolájának Székelyudvarhelyen; hasonló intézmény legutóbb 100 évvel ezelőtt működött Erdélyben.
2022. február 11., 12:002022. február 11., 12:00
2022. február 11., 12:032022. február 11., 12:03
A hiánypótló tanintézet terveiről, majdani működéséről az intézmény létrehozását kezdeményező Butu Arnold Csaba, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület elnöke számolt be a Székelyhon TV stábjának.
„A betegség elfogadása volt a legnagyobb akadály” – vallotta be a látását egy gyermekkorában felfedezett gyógyíthatatlan betegség miatt, felnőtt korában elveszítő egykori élsportoló. Felidézte, hogy
„Mivel a szociális védőháló nagyon sűrű szövésű Romániában, a látássérült felnőttek visszahúzódóak, hiszen megvan a jövedelmük, így nem akarnak csinálni semmit” – számol be a Nézőpontban Butu Arnold Csaba, ezzel magyarázva, hogy számos vak embertársunk nem merészkedik ki a társadalomba.
Az EMLE elnöke évekkel ezelőtt azt tapasztalva határozta el, hogy mindent megtesz egy látássérült gyermekeket oktató magyar tannyelvű speciális iskola létrehozásáért, hogy egy vak fiú a családjával kénytelen volt Magyarországra költözni boldogulása érdekében.
– vallja a korábban vállalkozóként tevékenykedő székelyudvarhelyi látássérült férfi, aki arról is beszél, hogy nem lehet sértő, ha vaknak nevezzük a nemlátót, akikkel az ép embereknek „nem kell kesztyűs kézzel bánniuk”, ugyanakkor az első lépés a felkarolásuk, támogatásuk irányába, ha emberszámba vesszük őket.
A Butu Arnold Csabával készült interjú megtekinthető a Médiatér Youtube-csatornáján. Az interjú a Nézőpont podcastcsatornáján, Spotify-on vagy az alább beágyazott lejátszóra kattintva is meghallgatható.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!