Az eddig hiányzó összefogás létrehozásával, a román ellenkezés leküzdésével, egyházi és magyar állami támogatással sikerült megteremteni az alapjait a vakok és gyengénlátók önálló magyar tannyelvű iskolájának Székelyudvarhelyen; hasonló intézmény legutóbb 100 évvel ezelőtt működött Erdélyben.
2022. február 11., 12:002022. február 11., 12:00
2022. február 11., 12:032022. február 11., 12:03
A hiánypótló tanintézet terveiről, majdani működéséről az intézmény létrehozását kezdeményező Butu Arnold Csaba, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület elnöke számolt be a Székelyhon TV stábjának.
„A betegség elfogadása volt a legnagyobb akadály” – vallotta be a látását egy gyermekkorában felfedezett gyógyíthatatlan betegség miatt, felnőtt korában elveszítő egykori élsportoló. Felidézte, hogy
„Mivel a szociális védőháló nagyon sűrű szövésű Romániában, a látássérült felnőttek visszahúzódóak, hiszen megvan a jövedelmük, így nem akarnak csinálni semmit” – számol be a Nézőpontban Butu Arnold Csaba, ezzel magyarázva, hogy számos vak embertársunk nem merészkedik ki a társadalomba.
Az EMLE elnöke évekkel ezelőtt azt tapasztalva határozta el, hogy mindent megtesz egy látássérült gyermekeket oktató magyar tannyelvű speciális iskola létrehozásáért, hogy egy vak fiú a családjával kénytelen volt Magyarországra költözni boldogulása érdekében.
– vallja a korábban vállalkozóként tevékenykedő székelyudvarhelyi látássérült férfi, aki arról is beszél, hogy nem lehet sértő, ha vaknak nevezzük a nemlátót, akikkel az ép embereknek „nem kell kesztyűs kézzel bánniuk”, ugyanakkor az első lépés a felkarolásuk, támogatásuk irányába, ha emberszámba vesszük őket.
A Butu Arnold Csabával készült interjú megtekinthető a Médiatér Youtube-csatornáján. Az interjú a Nézőpont podcastcsatornáján, Spotify-on vagy az alább beágyazott lejátszóra kattintva is meghallgatható.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
szóljon hozzá!