Az eddig hiányzó összefogás létrehozásával, a román ellenkezés leküzdésével, egyházi és magyar állami támogatással sikerült megteremteni az alapjait a vakok és gyengénlátók önálló magyar tannyelvű iskolájának Székelyudvarhelyen; hasonló intézmény legutóbb 100 évvel ezelőtt működött Erdélyben.
2022. február 11., 12:002022. február 11., 12:00
2022. február 11., 12:032022. február 11., 12:03
A hiánypótló tanintézet terveiről, majdani működéséről az intézmény létrehozását kezdeményező Butu Arnold Csaba, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület elnöke számolt be a Székelyhon TV stábjának.
„A betegség elfogadása volt a legnagyobb akadály” – vallotta be a látását egy gyermekkorában felfedezett gyógyíthatatlan betegség miatt, felnőtt korában elveszítő egykori élsportoló. Felidézte, hogy
„Mivel a szociális védőháló nagyon sűrű szövésű Romániában, a látássérült felnőttek visszahúzódóak, hiszen megvan a jövedelmük, így nem akarnak csinálni semmit” – számol be a Nézőpontban Butu Arnold Csaba, ezzel magyarázva, hogy számos vak embertársunk nem merészkedik ki a társadalomba.
Az EMLE elnöke évekkel ezelőtt azt tapasztalva határozta el, hogy mindent megtesz egy látássérült gyermekeket oktató magyar tannyelvű speciális iskola létrehozásáért, hogy egy vak fiú a családjával kénytelen volt Magyarországra költözni boldogulása érdekében.
– vallja a korábban vállalkozóként tevékenykedő székelyudvarhelyi látássérült férfi, aki arról is beszél, hogy nem lehet sértő, ha vaknak nevezzük a nemlátót, akikkel az ép embereknek „nem kell kesztyűs kézzel bánniuk”, ugyanakkor az első lépés a felkarolásuk, támogatásuk irányába, ha emberszámba vesszük őket.
A Butu Arnold Csabával készült interjú megtekinthető a Médiatér Youtube-csatornáján. Az interjú a Nézőpont podcastcsatornáján, Spotify-on vagy az alább beágyazott lejátszóra kattintva is meghallgatható.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben-Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
Több tucatnyian vonultak utcára szombaton Gyergyószentmiklóson egy héttel a csíkszeredai és székelyudvarhelyi adóemelés elleni megmozdulások után. A demonstráción a polgármester is felszólalt. Fotókon mutatjuk.
Behúzták a farsangot szombat délben Kézdivásárhelyen. Az alakoskodás lakodalmi mentként indult, medveébresztésbe csapott át, végül temetésbe torkollott a céhes város főterén.
A szilágycsehi református templom tornyának kedd esti összeomlása előtt négy napon át egyre súlyosbodó szerkezeti károsodások jelezték az épület gyorsuló állagromlását – tájékoztatott szombaton a kulturális minisztérium.
Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely után Gyergyószentmiklóson is utcára vonultak a kormány adóemelési intézkedései ellen tiltakozva szombaton.
Az indokolatlan segélyhívások száma az elmúlt években csökkent, de továbbra is magas – tájékoztatott szombaton a Különleges Távközlési Szolgálat.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a hét folyamán országszerte végzett ellenőrzései során 1080 bírságot szabott ki, összesen több mint 6,6 millió lej értékben – tájékoztatott szombaton az intézmény.
Szarvas, farkas, medve, őz és vaddisznó, vagyis az Erdélyben is élő nagyvadak díszítik a székelykeresztúri Hubertus Vadásztársaság nemrég felavatott zászlaját. A társulat vezetősége közli, hogy csapatuk összetartozását is szimbolizálja a lobogó.
Hetven évvel a fakó keselyűk eltűnése után végre úgy tűnik, minden feltétel adott hozzá, hogy visszatelepítsék a fajt Romániába. Dögevőként a keselyűk – habár emberi megítélésük sokszor negatív – fontos egészségügyi szerepet töltenek be.
Őrizetbe vették pénteken az ügyészek az anyját a vagyonáért megölő Szeben megyei nő másik tettestársát.
szóljon hozzá!