
Maros megyében kilenc diák érte el a tízes átlagot a képességfelmérő vizsgán. Archív
Fotó: Haáz Vince
Maros megyében az országos átlaghoz képest közel hat százalékkal kevesebben mentek át a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáján, de így is jobb eredményeket értek el, mint az előző években. A Maros megyei tanulók 70,38 százaléka ért el legalább ötös átlagot.
2020. június 22., 17:392020. június 22., 17:39
2020. június 22., 17:472020. június 22., 17:47
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáján részt vett tanulók 76,10 százaléka, azaz 122 158 diák ért el legalább 5-ös átlagot a vizsgán, az országban pedig 839-en vizsgáztak tízesre. A feliratkozottak 93 százaléka jelent meg az idei megmérettetésen – tájékoztatta a sajtót az oktatási minisztérium.
Román nyelv és irodalomból 135 101 jelentkező (83,9 százalék) kapott átmenőjegyet, 4587 dolgozatot 10-esre értékeltek. Matematikából 112 651 vizsgázó (70,2 százalék) kapott legalább 5-ös osztályzatot, közülük 3251 tanuló tízest ért el.
A tanügyminisztérium közleménye szerint
Maros megyében az átmenési arány 70,38 százalékos volt, azaz ennyi diák érte el az ötöst, vagy az ötös feletti átlagot. A megyében kilenc diáknak volt tízes átlaga, magyar anyanyelvből az átmenési arány 91,35 százalékos volt, 44 tízes osztályzat is volt – tudtuk meg az adatokat Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől. Hozzátette, idén jobb eredményt értek el a Maros megyei diákok az előző évekhez képest,
A képességfelmérőn szerzett jegyek átlaga 80 százalékos arányban számít bele a felvételi jegybe, a fennmaradó 20 százalékot az 5–8. osztály tanulmányi átlaga adja. Az óvásokat hétfőn 16–19 óra között, illetve kedden 8–12 óra között lehet benyújtani, akár elektronikus úton is. A végleges eredményeket június 27-én, szombaton teszik közzé.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!