
Fotó: Cornel Cotorogea/Milvus csoport
Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.
2024. március 29., 17:192024. március 29., 17:19
2024. március 29., 17:202024. március 29., 17:20
Európa legnagyobb ragadozó madara március 19-én, délután fél kettőkor repült be Románia légterébe az Arad megyei Nagypereg községnél – számol be a Milvus csoport. A madár hétnapos itt-tartózkodása során
Szemlak (Arad megye) közelében. Itt a Milvus önkéntese, Cornel Cotorogea kérésére egy helyi önkéntes le is fényképezte.
„Arad megyéből délkelet felé vette az irányt, majd többnapos, minden bizonnyal sikertelen portyázás után a Kárpátok gerince mentén eljutott Sucsáva megyéig, ahol ismét eltöltött egy napot, valószínűleg itt is találhatott táplálékot Demăcușa település közelében. Innen észak felé folytatta útját, majd március 26-án, reggel negyed kilenc előtt pár perccel átlépett Ukrajnába” – olvasható a Milvus közleményében, amelyben hangsúlyozzák, a részletes útleírással érzékeltetni szeretnék, hogy a barátkeselyűk milyen
A Milvus csoportnak – a Bearded Vulture LIFE projekt partnereként – többek között a Romániába kerülő, jeladót viselő barátkeselyűk nyomon követése is feladata.
Fremuth barátkeselyű útvonala 2024. március 19. és 26. között országunkban
Fotó: Milvus csoport
Ennek a tevékenységnek elsősorban az a célja, hogy ha rendellenességet vélnek felfedezni a madarak viselkedésében, azonnal a helyszínre menjenek és megmentsék a legyengült, sérült vagy akár mérgezett példányokat. Mivel egy
a madarak mozgásának figyelemmel kísérése nagy fontossággal bír.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!