
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Közvitára bocsátotta a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azt a határozattervezetet, amely alapján betiltanák a város területén a petárdák használatát és forgalmazását.
2020. január 29., 17:232020. január 29., 17:23
Az Antal Árpád polgármester által kezdeményezett tervezetben az szerepel, hogy figyelmeztetéssel vagy 1500 és 2000 lej közötti pénzbírsággal sújtják azokat, akik a tiltás ellenére petárdát használnak, a kereskedők pedig a működési engedélyük elvesztését kockáztatják, ha nem tartják be a határozat előírásait. Amennyiben petárdahasználat során egy személy vagy állat megsérül, az elkövető további 2000–2500 lejes pénzbüntetést kaphat.
Az indoklásban rámutatnak, hogy a téli ünnepek környékén fokozódik a petárdahasználat, sokan visszaélnek ezzel, és a legelemibb elővigyázatossági szabályokat sem tartják be, másrészt a hangos zaj zavarja a város lakosságát, megrémiszti az állatokat.
A jelenség méretét vizsgálva – a helyi rendőrséghez beérkezett panaszok nagy számát tekintve – arra a következtetésre jutottak, hogy
A tervezet az önkormányzat honlapján jelent meg, február 7-ig várják az ezzel kapcsolatos észrevételeket. A petárdák és egyéb pirotechnikai eszközök, rakéták árusítása, birtoklása, illetve használata évek óta tilos, bűncselekménynek minősül, ennek ellenére minden év decemberében sokan próbálkoznak a tiltott eszközök értékesítésével. A szabályozás négy kategóriába sorolja a pirotechnikai eszközöket, és csak az F1-es kóddal jelölt első osztályba tartozókat, vagyis a csillagszórókat, szikrázó gyertyákat, tortagyertyákat, minifáklyákat, konfettiszórókat és recsegőket használhatja a lakosság.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!