
Fotó: Gecse Noémi
Több ezer alkalmazott csatlakozott országszerte a hétfői figyelmeztető egészségügyi sztrájkhoz. Az egészségügyben dolgozók érdekvédelmi szövetségének (Sanitas) kétórás tiltakozó akciója alatt, 9–11 óra között az alkalmazottak egy része nem dolgozott a kórházakban, ezzel hívva fel a figyelmet a nemrég megjelent egészségügyi bérezési törvény visszásságaira, valamint a egészségügyi személyzetnek járó különböző bérpótlékok (juttatások) korlátozására.
Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei elnöke érdeklődésünkre közölte, a megyei kórházak is csatlakoztak a demonstráló akcióhoz, amelyen
A kórházak előtereiben zajlott a tiltakozó akció.
– tájékoztatott Nyulas Emma. Emlékeztetett, reméli, hogy kedden a kormány székhelyén folytatandó tárgyalásokon sikerül dűlőre jutni, ellenkező esetben május 11-től általános sztrájkot hirdetnek országszerte a szakszervezetisek. Konrád Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház ideiglenesen kinevezett menedzsere is arról számolt be, hogy a kórházi osztályokon, illetve a járóbeteg-rendelőben sem maradt abba az egészségügyi ellátás a figyelmeztető sztrájk alatt.
– fogalmazott Konrád Judit.
Fotó: Gecse Noémi
Csökkentek a pótlékok
Az egészségügyi dolgozók áprilisban már kétszer is utcára vonultak. Sorina Pintea egészségügyi miniszter február végén jelentette be, a 2022-re tervezett béremeléseket már idén, március elsejétől bevezetik az egészségügyben: az orvosok és asszisztensek alapfizetése a januárihoz képest 70-től 173 százalékig terjedő mértékben nő majd. A megígért fizetésemelések azonban korántsem lettek olyan nagyok, hiszen a különböző pótlékok és kiegészítő juttatások esetében csökkenést irányzott elő a szaktárca, ráadásul ez azokat a kórházi alkalmazottakat is érinti, akikre nem vonatkozik a jövedelemnövekedés. Az új bértörvény bevezetése óta egyre nő a feszültség és az elégedetlenség, az alkalmazottak nem tartják méltányosnak a pótlékrendszert, sokan jövedelemcsökkenésről számolnak be. Elsősorban a betegápolók, a takarítószemélyzet veszített az új bérezéssel, hiszen nekik a fizetéseiket nem emelték, ellenben a pótlékaik csökkentek.
A Gyergyószentmiklósi Városi Kórház dolgozói is csatlakoztak a kétórás tiltakozó akcióhoz. András Mária helyi szakszervezeti vezető lapunknak elmondta, az egészségügyi intézmény 205 alkalmazottja, szakszervezeti tagja vett részt a sztrájkban, az orvosok nem, ugyanis ők nem tagjai a Sanitasnak.
– tolmácsolta a sztrájkolók felháborodását András Mária. Akárcsak korábban, a mostani tiltakozás idején is ellátták a sürgősségi eseteket.
A bérükkel elégedetlen marosvásárhelyi egészségügyi dolgozók szintén csatlakoztak az országos figyelmeztető sztrájkhoz. A betegek ellátásában nem volt fennakadás. A marosvásárhelyi nagykórházban a reggeli tiltakozásra több százan gyűltek össze, elsősorban az adminisztratív személyzet, de az ápolók és asszisztensek közül is sokan csatlakoztak. A Sanitas megyei elnöke, Ioan Popșor arról beszélt, hogy
A nagykórház igazgatója, Claudiu Puiac a Marosvásárhelyi Rádió román szerkesztőségének arról beszélt, hogy a kétórás figyelmeztető sztrájk ideje alatt a tevékenységet nem szakították félbe, minden beteget elláttak.
Míg a sztrájkhoz csatlakozó Hargita és Maros megyei kórházak különböző osztályain, illetve a járóbeteg-rendelő szintjén sem maradt abba az egészségügyi tevékenység a figyelmeztető sztrájk alatt, Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója arról számolt be lapunknak, hogy
Az igazgató ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a munkabeszüntetés anyagi kiesést jelent a kórház számára, hiszen a két óra alatt el nem végzett vizsgálatokat nem tudják elszámolni az egészségbiztosító pénztárnak. A sürgősségen viszont dolgoztak, sőt a poliklinikán is megvizsgálták a sürgős eseteket.
Fotó: Gecse Noémi
Mircea Ciocan, a Sanitas szakszervezet országos alelnöke az MTI-nek elmondta, hogy egyik fő követelésük a kollektív munkaszerződés megkötése. Az erről folytatott tárgyalások tavaly áprilisban kezdődtek el, de az alelnök szerint augusztusban megrekedtek, mivel tíz cikkely tekintetében nézeteltérések voltak. Coican szerint elképzelhető, hogy az egész szerződést újra kell tárgyalni, mert időközben változott az egészségügyi miniszter. A szakszervezeti vezető kétségeit fejezte ki, hogy a péntekre meghirdetett általános sztrájk előtt sikerül megegyezniük.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
szóljon hozzá!