
Miklós Zoltán: a kormány a profitadót fizető cégek sorába tereli a mikrocégeket, aminek az a pozitívuma, hogy ismét szponzorizálhatnak
Fotó: Kocsis B. János
Bár a kormány egy rendelkezéssel megszüntette tavaly a mikrocégek szponzorálási lehetőségeit, összértékben ez „csak” legfeljebb 10 százalékkal kevesebb támogatást jelentett a székelyföldi civil szervezeteknek.
2025. január 14., 12:002025. január 14., 12:00
2025. január 14., 16:452025. január 14., 16:45
Miklós Zoltán közgazdász, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház pénzügyi szakbizottságának tagja több törvénymódosítással igyekezett anyagi forrásokhoz segíteni a civil szervezeteket. Így például annak elérésével is, hogy a profitadót fizető cégek az adóalapjukból szponzorálásra fel nem használt összeget átirányíthassák a következő évben is. Ezúttal viszont arról kérdeztük, hogyan változtak a támogatási lehetőségek, illetve lát-e esélyt egy jó irányú változásra most, hogy Tánczos Barna személyében RMDSZ-es pénzügyminiszterünk van.
Fotó: Miklós Zoltán/facebook
Amint a Székelyhonnak Miklós Zoltán elmondta, a kormány a december utolsó napján megjelent „salátatörvény” által jelentősen leszűkítette a mikrocégek körét azzal, hogy 500 ezer euróról 250 ezer euróra szorította le annak az éves összjövedelemnek a határát, amelytől egy vállalkozás e kategóriába való besorolása függ. Jövőre pedig a jelenlegi 250 ezer eurós határ 100 ezer euróra csökken, azáltal még kevesebb lesz a mikrocég.
ez viszont olyan értelemben akár pozitívumnak is tekinthető, hogy ezáltal ismét támogatásképessé válhatnak a mikrovállalkozások, nyilatkozta a képviselő.
A tavalyi korlátozás a székelyföldi egyesületekre, civil szervezetekre talán azért jelentett nagyobb csapást, mert itt arányaiban több a mikrocég, mint az ország más vidékein. Éppen ezért zavarta Miklós Zoltánt, hogy egy-egy ifjúsági, kulturális vagy sportegyesület vezetője sorra kopogtatott a helyi vállalkozásoknál (mikrocégeknél) támogatásért, és azoktól zsinórban kapott elutasító választ (mert törvénnyel lehetetlenítették el számukra a szponzorációt) – ez kegyvesztetté tehette a civil szervezetek képviselőit.
Összességében azonban úgy néz ki, hogy
amelyek az 1 vagy 3 százalékos adójuk 20 százalékát fordíthatják szponzorálásra. Tehát a kormány tavalyi megszorítása legfeljebb a támogatások tizedétől fosztotta meg a civileket. Összességében viszont országos szinten tavaly közel háromszorosára nőtt a civil szervezetekhez jutó szponzorációk összege – nyugtázta elégtétellel Miklós Zoltán.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!