
Miklós Zoltán: a kormány a profitadót fizető cégek sorába tereli a mikrocégeket, aminek az a pozitívuma, hogy ismét szponzorizálhatnak
Fotó: Kocsis B. János
Bár a kormány egy rendelkezéssel megszüntette tavaly a mikrocégek szponzorálási lehetőségeit, összértékben ez „csak” legfeljebb 10 százalékkal kevesebb támogatást jelentett a székelyföldi civil szervezeteknek.
2025. január 14., 12:002025. január 14., 12:00
2025. január 14., 16:452025. január 14., 16:45
Miklós Zoltán közgazdász, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház pénzügyi szakbizottságának tagja több törvénymódosítással igyekezett anyagi forrásokhoz segíteni a civil szervezeteket. Így például annak elérésével is, hogy a profitadót fizető cégek az adóalapjukból szponzorálásra fel nem használt összeget átirányíthassák a következő évben is. Ezúttal viszont arról kérdeztük, hogyan változtak a támogatási lehetőségek, illetve lát-e esélyt egy jó irányú változásra most, hogy Tánczos Barna személyében RMDSZ-es pénzügyminiszterünk van.
Fotó: Miklós Zoltán/facebook
Amint a Székelyhonnak Miklós Zoltán elmondta, a kormány a december utolsó napján megjelent „salátatörvény” által jelentősen leszűkítette a mikrocégek körét azzal, hogy 500 ezer euróról 250 ezer euróra szorította le annak az éves összjövedelemnek a határát, amelytől egy vállalkozás e kategóriába való besorolása függ. Jövőre pedig a jelenlegi 250 ezer eurós határ 100 ezer euróra csökken, azáltal még kevesebb lesz a mikrocég.
ez viszont olyan értelemben akár pozitívumnak is tekinthető, hogy ezáltal ismét támogatásképessé válhatnak a mikrovállalkozások, nyilatkozta a képviselő.
A tavalyi korlátozás a székelyföldi egyesületekre, civil szervezetekre talán azért jelentett nagyobb csapást, mert itt arányaiban több a mikrocég, mint az ország más vidékein. Éppen ezért zavarta Miklós Zoltánt, hogy egy-egy ifjúsági, kulturális vagy sportegyesület vezetője sorra kopogtatott a helyi vállalkozásoknál (mikrocégeknél) támogatásért, és azoktól zsinórban kapott elutasító választ (mert törvénnyel lehetetlenítették el számukra a szponzorációt) – ez kegyvesztetté tehette a civil szervezetek képviselőit.
Összességében azonban úgy néz ki, hogy
amelyek az 1 vagy 3 százalékos adójuk 20 százalékát fordíthatják szponzorálásra. Tehát a kormány tavalyi megszorítása legfeljebb a támogatások tizedétől fosztotta meg a civileket. Összességében viszont országos szinten tavaly közel háromszorosára nőtt a civil szervezetekhez jutó szponzorációk összege – nyugtázta elégtétellel Miklós Zoltán.
Huszonkét diákot szállítottak kórházba csütörtökön a Neamț megyei Szabófalván, miután egy hatodik osztály több tanulója fejfájásra, torokirritációra és szédülésre panaszkodott.
A bruttó átlagbér 9532 lej volt idén szeptemberben Romániában. Ami pedig a 2025-ös éves átlagot illeti, az EU-ban nem Románia az utolsó, sőt még az utolsó három között sincs. Jól élünk, csak nem vettük észre?
Heves esőzésekre és erős szélre figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A hét végén jelentősen lehűl az idő.
Folyamatosan csökken az elmúlt napokban a standard benzin ára, csütörtök délelőttre már mondhatni, távol áll a literenkénti tíz lejtől. November eddig október ellenkezőjét mutatja.
Különleges történelmi kirándulásra utazhatnak a történelem és a székely katonaság múltja iránt érdeklődők: november 26. és 30. között az austerlitzi csata 221. évfordulóján szervezett nemzetközi megemlékezésen vehetnek részt.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb terhet róhat a munkaerőpiacra, a nyugdíj- és egészségügyi rendszerre, valamint a szociális ellátásra – figyelmeztetett szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS) alelnöke, Silviu Vîrva.
Jövőre nem nőnek az adók, a nyugdíjakat a törvényeknek megfelelően indexálni kell, és a munka adóterhének mérséklésére is szükség van – jelentette ki szerda este a Szociáldemokrata Párt elnöke, Sorin Grindeanu.
Az Európai Bizottság szerdán új jogszabályjavaslatot terjesztett elő az online vásárlók védelmének megerősítésére, amely megtiltaná a manipulatív értékesítési módszereket.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
szóljon hozzá!