
Miklós Zoltán: a kormány a profitadót fizető cégek sorába tereli a mikrocégeket, aminek az a pozitívuma, hogy ismét szponzorizálhatnak
Fotó: Kocsis B. János
Bár a kormány egy rendelkezéssel megszüntette tavaly a mikrocégek szponzorálási lehetőségeit, összértékben ez „csak” legfeljebb 10 százalékkal kevesebb támogatást jelentett a székelyföldi civil szervezeteknek.
2025. január 14., 12:002025. január 14., 12:00
2025. január 14., 16:452025. január 14., 16:45
Miklós Zoltán közgazdász, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház pénzügyi szakbizottságának tagja több törvénymódosítással igyekezett anyagi forrásokhoz segíteni a civil szervezeteket. Így például annak elérésével is, hogy a profitadót fizető cégek az adóalapjukból szponzorálásra fel nem használt összeget átirányíthassák a következő évben is. Ezúttal viszont arról kérdeztük, hogyan változtak a támogatási lehetőségek, illetve lát-e esélyt egy jó irányú változásra most, hogy Tánczos Barna személyében RMDSZ-es pénzügyminiszterünk van.
Fotó: Miklós Zoltán/facebook
Amint a Székelyhonnak Miklós Zoltán elmondta, a kormány a december utolsó napján megjelent „salátatörvény” által jelentősen leszűkítette a mikrocégek körét azzal, hogy 500 ezer euróról 250 ezer euróra szorította le annak az éves összjövedelemnek a határát, amelytől egy vállalkozás e kategóriába való besorolása függ. Jövőre pedig a jelenlegi 250 ezer eurós határ 100 ezer euróra csökken, azáltal még kevesebb lesz a mikrocég.
ez viszont olyan értelemben akár pozitívumnak is tekinthető, hogy ezáltal ismét támogatásképessé válhatnak a mikrovállalkozások, nyilatkozta a képviselő.
A tavalyi korlátozás a székelyföldi egyesületekre, civil szervezetekre talán azért jelentett nagyobb csapást, mert itt arányaiban több a mikrocég, mint az ország más vidékein. Éppen ezért zavarta Miklós Zoltánt, hogy egy-egy ifjúsági, kulturális vagy sportegyesület vezetője sorra kopogtatott a helyi vállalkozásoknál (mikrocégeknél) támogatásért, és azoktól zsinórban kapott elutasító választ (mert törvénnyel lehetetlenítették el számukra a szponzorációt) – ez kegyvesztetté tehette a civil szervezetek képviselőit.
Összességében azonban úgy néz ki, hogy
amelyek az 1 vagy 3 százalékos adójuk 20 százalékát fordíthatják szponzorálásra. Tehát a kormány tavalyi megszorítása legfeljebb a támogatások tizedétől fosztotta meg a civileket. Összességében viszont országos szinten tavaly közel háromszorosára nőtt a civil szervezetekhez jutó szponzorációk összege – nyugtázta elégtétellel Miklós Zoltán.
Havazik a Transzalpinán – közölték a craiovai regionális útügyi igazgatóság Facebook-oldalán, arra figyelmeztetve az autósokat, hogy ha magashegyi útra indulnak, készítsék fel járműveiket a téli közlekedésre.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
szóljon hozzá!