
Miklós Zoltán: a kormány a profitadót fizető cégek sorába tereli a mikrocégeket, aminek az a pozitívuma, hogy ismét szponzorizálhatnak
Fotó: Kocsis B. János
Bár a kormány egy rendelkezéssel megszüntette tavaly a mikrocégek szponzorálási lehetőségeit, összértékben ez „csak” legfeljebb 10 százalékkal kevesebb támogatást jelentett a székelyföldi civil szervezeteknek.
2025. január 14., 12:002025. január 14., 12:00
2025. január 14., 16:452025. január 14., 16:45
Miklós Zoltán közgazdász, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház pénzügyi szakbizottságának tagja több törvénymódosítással igyekezett anyagi forrásokhoz segíteni a civil szervezeteket. Így például annak elérésével is, hogy a profitadót fizető cégek az adóalapjukból szponzorálásra fel nem használt összeget átirányíthassák a következő évben is. Ezúttal viszont arról kérdeztük, hogyan változtak a támogatási lehetőségek, illetve lát-e esélyt egy jó irányú változásra most, hogy Tánczos Barna személyében RMDSZ-es pénzügyminiszterünk van.
Fotó: Miklós Zoltán/facebook
Amint a Székelyhonnak Miklós Zoltán elmondta, a kormány a december utolsó napján megjelent „salátatörvény” által jelentősen leszűkítette a mikrocégek körét azzal, hogy 500 ezer euróról 250 ezer euróra szorította le annak az éves összjövedelemnek a határát, amelytől egy vállalkozás e kategóriába való besorolása függ. Jövőre pedig a jelenlegi 250 ezer eurós határ 100 ezer euróra csökken, azáltal még kevesebb lesz a mikrocég.
ez viszont olyan értelemben akár pozitívumnak is tekinthető, hogy ezáltal ismét támogatásképessé válhatnak a mikrovállalkozások, nyilatkozta a képviselő.
A tavalyi korlátozás a székelyföldi egyesületekre, civil szervezetekre talán azért jelentett nagyobb csapást, mert itt arányaiban több a mikrocég, mint az ország más vidékein. Éppen ezért zavarta Miklós Zoltánt, hogy egy-egy ifjúsági, kulturális vagy sportegyesület vezetője sorra kopogtatott a helyi vállalkozásoknál (mikrocégeknél) támogatásért, és azoktól zsinórban kapott elutasító választ (mert törvénnyel lehetetlenítették el számukra a szponzorációt) – ez kegyvesztetté tehette a civil szervezetek képviselőit.
Összességében azonban úgy néz ki, hogy
amelyek az 1 vagy 3 százalékos adójuk 20 százalékát fordíthatják szponzorálásra. Tehát a kormány tavalyi megszorítása legfeljebb a támogatások tizedétől fosztotta meg a civileket. Összességében viszont országos szinten tavaly közel háromszorosára nőtt a civil szervezetekhez jutó szponzorációk összege – nyugtázta elégtétellel Miklós Zoltán.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!