
Miklós Zoltán: a kormány a profitadót fizető cégek sorába tereli a mikrocégeket, aminek az a pozitívuma, hogy ismét szponzorizálhatnak
Fotó: Kocsis B. János
Bár a kormány egy rendelkezéssel megszüntette tavaly a mikrocégek szponzorálási lehetőségeit, összértékben ez „csak” legfeljebb 10 százalékkal kevesebb támogatást jelentett a székelyföldi civil szervezeteknek.
2025. január 14., 12:002025. január 14., 12:00
2025. január 14., 16:452025. január 14., 16:45
Miklós Zoltán közgazdász, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház pénzügyi szakbizottságának tagja több törvénymódosítással igyekezett anyagi forrásokhoz segíteni a civil szervezeteket. Így például annak elérésével is, hogy a profitadót fizető cégek az adóalapjukból szponzorálásra fel nem használt összeget átirányíthassák a következő évben is. Ezúttal viszont arról kérdeztük, hogyan változtak a támogatási lehetőségek, illetve lát-e esélyt egy jó irányú változásra most, hogy Tánczos Barna személyében RMDSZ-es pénzügyminiszterünk van.
Fotó: Miklós Zoltán/facebook
Amint a Székelyhonnak Miklós Zoltán elmondta, a kormány a december utolsó napján megjelent „salátatörvény” által jelentősen leszűkítette a mikrocégek körét azzal, hogy 500 ezer euróról 250 ezer euróra szorította le annak az éves összjövedelemnek a határát, amelytől egy vállalkozás e kategóriába való besorolása függ. Jövőre pedig a jelenlegi 250 ezer eurós határ 100 ezer euróra csökken, azáltal még kevesebb lesz a mikrocég.
ez viszont olyan értelemben akár pozitívumnak is tekinthető, hogy ezáltal ismét támogatásképessé válhatnak a mikrovállalkozások, nyilatkozta a képviselő.
A tavalyi korlátozás a székelyföldi egyesületekre, civil szervezetekre talán azért jelentett nagyobb csapást, mert itt arányaiban több a mikrocég, mint az ország más vidékein. Éppen ezért zavarta Miklós Zoltánt, hogy egy-egy ifjúsági, kulturális vagy sportegyesület vezetője sorra kopogtatott a helyi vállalkozásoknál (mikrocégeknél) támogatásért, és azoktól zsinórban kapott elutasító választ (mert törvénnyel lehetetlenítették el számukra a szponzorációt) – ez kegyvesztetté tehette a civil szervezetek képviselőit.
Összességében azonban úgy néz ki, hogy
amelyek az 1 vagy 3 százalékos adójuk 20 százalékát fordíthatják szponzorálásra. Tehát a kormány tavalyi megszorítása legfeljebb a támogatások tizedétől fosztotta meg a civileket. Összességében viszont országos szinten tavaly közel háromszorosára nőtt a civil szervezetekhez jutó szponzorációk összege – nyugtázta elégtétellel Miklós Zoltán.
Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
szóljon hozzá!