Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:30

Norvégia a vb trónjára is felült

20:17

Duplán sütőtökös csiga

19:59

Zelenszkij kijelentette, a biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna lemond a NATO-csatlakozási törekvésekről

19:15

Több mint 1200 tonna homokkal, sóval várják a telet

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

A tanügyi rendszer gyenge pontja: patthelyzet alakult ki egy marosvásárhelyi iskolában egy negyedikes fiú miatt

Az vette át a csúszópénzt, akinek pont az lett volna a dolga, hogy felfedje a csalást

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Egyetlen húsfeldolgozó vállalkozás sem jelentkezett Hargita megyéből, kérdéses a sertéstenyésztési program elindulása

Kérdéses a program sorsa. Nincs aki feldolgozza a levágott disznókat. Illusztráció

Fotó: Pixabay.com

Hargita megyéből 22 sertéstenyésztő 519 mangalica malacot ajánlott fel eladásra, míg 115 gazda 1040 báznai és mangalica malac továbbnevelését vállalná a sertéstenyésztési De minimis-program keretében. De mivel egyetlen megyei húsfeldolgozó sem jelentkezett a programba, így egyelőre nem tudják azt folytatni.

Szabó Kamilla-Mária

2018. április 19., 09:352018. április 19., 09:35

Hétfőn volt az utolsó nap mikor még leadhatták kérelmeiket azok az állattenyésztők, akik élni akartak a hagyományos sertésfajták tenyésztését ösztönző De minimis-program nyújtotta támogatással. Az erre vonatkozó megyei adatokkal kapcsolatban Fekete Endrét, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság illetékes munkatársát kérdeztük, aki elmondta, hogy

összesen 137 megyei gazda iratkozott be a programba, ebből 22 sertéstenyésztő 519 mangalica malacot ajánlott fel eladásra, míg 115 gazda 1040 báznai és mangalica malac továbbnevelését vállalná. A felajánlott malacok számát tekintve a szomszédos megyék adataihoz képest Hargita megye az első helyen áll

– ez elsősorban a Keresztúr és Gyergyó vidékén tenyésztett mangalicák miatt van, hiszen Csíkszéken nem terjedt el azok tenyésztése.

Nincs ki feldolgozná a sertéseket

A szakember azt is kiemelte, hogy a program működéséhez, nemcsak az eladók és továbbnevelők szükségesek, hanem olyan húsfeldolgozók is, amelyek vállalják a továbbnevelt malacok felének a felvásárlását.

Hargita megyében azonban sem vágópont, sem feldolgozó nem jelentkezett a programba, amelyet hiányukban egyelőre nem lehet elindítani

– részletezte Fekete Endre. Magyarázatul hozzáfűzte, a kormánytámogatás célja, hogy megőrizzék a hagyományos sertésfajtákat, s népszerűsítsék azok húsának fogyasztását, ami jóval egészségesebb, mint a hagyományos disznóé. Tehát ez nem csak tenyészállat-nevelési program, emiatt elengedhetetlen, hogy a továbbnevelt állatok húsa feldolgozásra kerüljön.

A kialakult helyzet miatt egyelőre nem tudni, hogy beindulhat-e a program megyénkben, az igazgatóság munkatársait még nem tájékoztatták az erre vonatkozó következő lépésekről.

A visszafogott érdeklődés okáról

Azt is megtudtuk az illetékestől, hogy országos szinten is mindössze 23 feldolgozó jelentkezett a programba, ami kevésnek számít. A visszafogott érdeklődés okával kapcsolatban kifejtette,

egyrészt azért maradhattak távol a feldolgozók, mivel a már most megszabott kilónkénti 11 lejes áron kellene felvásárolniuk a hizlalt disznókat – ez az ár már most is magas, s nem lehet tudni, hogy másfél év alatt hogyan alakulnak az árak.

A kialakult helyzethez továbbá hozzájárulhatott az is, hogy nincs Hargita megyében egyetlen állandó vágóhíd, vágópont sem, így ha feldolgozó jelentkezett volna is, az állatokat a szomszédos megyékben kellett volna levágatni – ami a költségeket emelte volna.

Mindezek mellett vidékünkön nem elterjedt, nem népszerű a mangalica húsának fogyasztása sem

– fejtegette az igazgatóság alkalmazottja. Fontosnak tartotta ugyanakkor rámutatni arra is, hogy – amennyiben folytatódik a program – azok a tenyésztők, akik a malacokat biztosítják a programba, legyenek jogi vagy természetes személyek, farmjukat be kell jegyeztessék az állat-egészségügyi igazgatóságon.

A programról röviden
Az elképzelés szerint, a hagyományos sertésfajták tenyésztését ösztönző De minimis-program révén, azok a gazdák, akik mangalica vagy báznai tenyésztéséhez fognának, kettő és tíz közötti páros számú malacot igényelhettek – ezeket ingyenesen kapják majd meg. A továbbtenyésztőknek ugyanakkor szerződést kellene kötniük valamely húsfeldolgozóval, s a legkevesebb 130 kilósra hizlalt mangalica és báznai sertésállomány felét előre meghatározott áron át kell adniuk annak – a másik felével saját belátásuk szerint cselekedhetnek. Emellett a legkevesebb 10 kilós malacokat biztosító sertéstenyésztőknek, azok ellenértékeként az állam 250 lejes támogatást biztosít állatonként.