
Fotó: Szőcs-Torma Katalin
Kooperatív tanítási és tanulási módszerekkel ismerkednek a Kovászna megyei „Csutak Vilmos” Pedagógusok Háza munkatársai. Márciusban az intézmény négy képzője már részt vett az Izlandon, az InterCultural Iceland által szervezett képzéseken, jelenleg másik négy munkatársuk tanulja az interaktív tanítási módszereket, az újszerű értékelési elveket – tájékoztatott Szőcs-Torma Katalin projektvezető. Ezek alapján a pedagógusház továbbképző programokkal bővíti ajánlatát.
2022. április 13., 16:252022. április 13., 16:25
„A gyerekek ma már az új módszerekre nyitottak, a korábbi »anyagleadós«, hagyományos, frontális oktatással a pedagógus már nem tudja »eladni« a tantárgyát – részletezte Szőcs-Torma Katalin. Hozzátette: ezekkel a módszerekkel a tanár érdekessé tudja tenni az óráját, szükség van előtte munkabefektetésre,
Minden osztályközösségben különböző gyerekek vannak, még akkor is, ha a felkészültségi szintjük viszonylag azonos szintű, mert más a személyiségük, a hátterük, van aki befele forduló, mások vezető szerepre törekednek.
A nyelvoktatásban kétszeresen fontos, hogy minden gyerek szót kapjon órán, de ennek minden tantárgy esetében van jelentősége – részletezte az angoltanár végzettségű Szőcs-Torma Katalin. Hozzátette:
Példaként említette a „puzzle-módszert”, amely során több csoport kap különböző feladatokat, majd a végén összerakják a nagy egészet, vagy a csoportokon belül a diákok kapnak más-más feladatot, amit a végén összeraknak.
A Pedagógusok Háza még 2019-ben pályázott az Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által finanszírozott program keretén belül, ám a képzésre a pandémia miatt most kerülhetett sor.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!