– szólalt meg a szakember az RMDSZ-elnökéből. Kelemen szerint az összeesküvés-elméletek azért tudtak szárnyra kapni és keringeni, mert a tudományos világ is kevés információval rendelkezett a koronavírusról és ez a kevés információ nem mindig érhető módon jutott el az emberekhez.

„Az a feladatunk mindannyiunknak, hogy érthetővé tegyük, elmagyarázzuk, hogy ez egy létező betegség, egy létező vírus, sok millió embert megfertőzött, sok százezer ember meghalt. Már volt ilyen az emberiség történetében, valószínű, hogy még lesz, de a tudomány képes ezekre jó választ adni, és úgy gondolom, hogy a meglevő, tudományos ismeretanyagot át kell adnunk minél több embernek. Mert sokan vannak, akik félnek, akik elutasítják az oltóanyagot. Pedig csak a XX. század második felében, a gyerekek esetében milyen sok olyan betegség volt, amit oltással sikerült felszámolni. S ha csak ezeket nézzük, láthatjuk, hogy mit jelent az egy-egy oltás által biztosított védettség” – fejtette ki az amúgy állatorvos végzettséggel is rendelkező, a témában pedig tájékozottságáról tanúskodó politikus.

Tánczos Barna: oltáspárti vagyok

A nemrég kinevezett környezetvédelmi miniszter érdeklődésünkre elmondta, bár ő már átesett a koronavírus-fertőzésen, mindenképp be akarja oltatni magát, ha sorra kerül. Mint kiemelte, ő oltáspárti, és azt szeretné, ha minél többen megértenék ennek fontosságát. Nem tapasztalta, hogy környezetében szkeptikusak lennének az emberek az oltással kapcsolatban, s szerinte egy jó, tudományos alapokon álló tájékoztató kampánnyal sok emberrel meg lehetne értetni, hogy az oltás egy járható út a koronavírus-fertőzés megállítására.

Borboly: legyünk felelősek

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Székelyhonnak elmondta, mindenféleképpen beoltatja magát, és egyúttal arra biztatott mindenkit, hogy ugyanígy, felelősen döntsön. Fontosnak tartja az immunizálását, mert naponta 5-8 településre is elmegy, rendszeresen jár a kórházakban, emberekkel találkozik, akik maguk is sok emberrel találkoznak. „Azt gondolom, az a felelős magatartás, hogy mindent megtegyünk saját magunk és embertársaink védelmének érdekébe. Bízok benne, hogy sokan ugyan úgy gondolkodnak, mint én” – nyilatkozta. 

A Hargita Megye Tanácsának elnöke arról is beszélt, hogy március óta sok energiát felemésztett a rém- és álhírek leküzdése. Hargita Megye Tanácsa, szoros együttműködésben az első vonalas intézményekkel, határozott álláspontot fogalmazott meg a vírussal és az oltással kapcsolatban is, és ez  jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az oltás elleni fellépés nem olyan nagyarányú, mint az ország egyes részein. Ezt a munkát folytatják az oltáskampányt illetően is.

Borboly szerint nagyon fontos, hogy mindenki a szakemberekre hallgasson.

A jól hangzó mondatok, kijelentések mögött nem tudjuk, hogy kik vannak, sokszor azzal sem teszünk jót, ha olyan személyek vitatott gondolatait osszuk meg, kedveljük, akikről nem tudjuk, kik is igazán: az illető országban elismert szakemberek vagy sem. Legyünk óvatosak, legyünk felelősek” – hívta fel a figyelmet. 

Táborokra oszlanak az emberek

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke érdeklődésünkre elmondta, mivel ő már átesett ezen a betegségen és a vizsgálatok alapján sok antitesttel rendelkezik, jelen pillanatban úgy érzi, hogy nincs szüksége a védőoltásra, de ha szüksége lenne rá, és ezzel a körülötte élőket megóvhatná, kérdés nélkül beadatná az oltást. Arról is beszélt, hogy a felmérésekből nagyon jól látható, hogy az oltással kapcsolatban két táborra oszlik az emberek véleménye.

– mondta. Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere érdeklődésünkre azt mondta, hogy amikor sorra kerül, mindenképp be fogja adatni az oltást, hiszen szeretne példát mutatni.

Élni kell a lehetőséggel

A Székelyhon megkeresésére Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azt nyilatkozta, ő is élni fog a lehetőséggel, tehát beoltatja magát. „Elsősorban azért, hogy bizalmat indítsunk az emberekben, másrészt a saját, a családom és a környezetem egészsége szempontjából is fontos ez. Érdemes ezt megfontolni és meg is lépni” – fogalmazott. Ami az oltásellenes hangulatot illeti, Tamás Sándor szerint hetek, talán hónapok óta az látszik Hargita, Kovászna és Szilágy megye esetében, hogy egyre kisebb a fertőzöttségi ráta. Így van ez annak ellenére, hogy például Kovászna megye egy tranzit megye, naponta több, mint 50 ezer ember utazik át.

Példaként említette, hogy Brassó-Kézdivásárhely-Bákó útszakaszon, Kézdivásárhely és Berecz között naponta 15 ezer autó halad át, ennek 85 százaléka tranzit. Ilyen szempontból kitettebb a megye a fertőzésveszélynek, mégis csökkent a szám.

Rengeteg probléma volt, az ország sok megyéjében bedőltek a kórházak, de Hargita, Kovászna és Szilágy megyében sikerült megtartani ezeket. Rengeteg munka van a háttérben. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nincsenek nagy vírusellenes hangok, hőzöngök. Nyilván vannak kérdőjelek, de nincsen olyan vírusellenes áramlat, hangulat, mint az ország többi részében” – vélekedett Tamás Sándor. 

A megkérdezettek közül egyedül Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának gyergyószéki alelnöke nem válaszolt megkeresésünkre.