
Fotó: Haáz Vince
Rövid ideig maradtak épek Marosvásárhelyen a tavaly kihelyezett textilhulladék-konténerek, már nincsenek is ilyenek a városban. Fenntartható megoldás hiányában nagy dilemmát okoz környezettudatosan megszabadulni a hulladékká vált textíliától.
2025. január 12., 15:062025. január 12., 15:06
Január elsejétől már Romániában is kötelező a textilhulladékot szelektíven gyűjteni. A fenntarthatóság fogalma azonban nemigen illik bele a fogyasztói társadalom értékrendjébe, és a leglátványosabb szelete ennek éppen a ruhaipar. Pár évtizeddel ezelőtt a ruhadivatnak kettő vagy legtöbb négy évadja volt, és mindenki tűkön ülve várta a divatházak legújabb kollekcióit. Ma viszont csak kapkodjuk a fejünket a boltok kéthetente megújuló ruhakollekciói láttán.
Temérdek mennyiségű textíliát halmozunk fel, hiszen az angol „fast fashion” kifejezés jól fedi a lényeget:
Nem csak a ruhagyártók maradékai kerülnek szemétre: nagy dilemma az is, hogy az átlagfogyasztó mihez kezdjen a használhatatlanná vált textillel? Tegyük gyorsan hozzá, hogy a „sokat olcsón” elve alapján legyártott ruhák jóval hamarabb válnak használhatatlanná, mint a fast fashion-korszak előtt készült ruhadarabok.
Néhány szervezet helyezett ki textilgyűjtő konténereket, ez például az ortodox egyházé, amely a Tudor negyedi Atac Auchan mellett van
Fotó: Haáz Vince
Ebben a felgyorsult gyártási és eladási folyamatban fontos szerepük van a használtruha-boltoknak és az adományokat kezelő szervezeteknek, hiszen lényeges, hogy egy ruhadarab minél hosszabb ideig maradjon körforgásban.
Ilyen az Alpha Transilvana Alapítvány is, ahol szívesen fogadják az adományokat, még előzetes egyeztetés sem szükséges. A Divers Alapítvány adományboltja pedig a főtéren nyílt tavaly, ahova bevihetjük a fölöslegessé vált, de még használható ruhákat, cipőket, kisebb használati tárgyakat, ráadásul választhatunk is magunknak ott, ha valami megtetszik. A Gyulafehérvári Caritas katolikus segélyszervezet is helyezett ki használtruha-gyűjtő tárolókat a megye több településén (amelyeket Hargita és Kovászna megyében épp nemrég vontak ki forgalomból), de Maros megyében az ortodox egyház szervezeteinek is vannak ruhagyűjtő konténerei.
Fotó: Haáz Vince
A dilemma ott kezdődik, amikor már hulladékká válik a textília, és adományként sem hasznosítható. Románia a textilhulladék-kezelés terén a legnagyobb szennyezők közé tartozik az Európai Unióban, nincs még erre kiépült ipara.
A begyűjtési, válogatási és újrahasznosítási infrastruktúra hiánya miatt a romániai háztartásokban található textíliák több mint 95 százaléka a szeméttelepeken végzi – derül ki az economedia.ro összesítéséből, amely az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentését idézi. Európai szinten sem sokkal jobb a helyzet, a jelentés szerint a textilhulladékok 80 százaléka végzi ugyanúgy.
Fontos, hogy a ruhák minél több ideig maradjanak körforgásban
Fotó: Haáz Vince
A textilhulladék szelektív gyűjtésének a megoldása az önkormányzatok feladata. Marosvásárhelyen tavaly novemberben kerültek ki a textilhulladéknak szánt konténerek a város különböző pontjaira.
– tájékoztatott Gombos Csaba városmenedzser. Minden negyedben voltak ilyen tárolók, sőt több mint száz konténert terveztek kihelyezni a városban.
Fotó: Haáz Vince
„Ezek intelligens konténerek, amelyek állandó összeköttetésben vannak az azt kezelő vállalattal, ahol látják, hogy hány kilogramm textil gyűlt össze, és ennek függvényében szedik össze. Tehát ez lett volna az intelligens, modern megoldás, ha nem teszik tönkre a konténereket. Ez nagyon jól működik Nagyváradon és Kolozsváron is, de nálunk sajnos még nem lehetett ezt bevezetni” – részletezte a gondokat Gombos Csaba.
Mivel ettől az évtől kötelezően szelektíven kell gyűjteni a textilhulladékot is, ezért mindenképpen kell erre megoldást találni. A városmenedzser kifejtette,
Már tárgyalnak velük erről, és a közeljövőben a szelektív textilhulladék begyűjtésének programja is tisztázódni fog. Egyelőre tehát a textilhulladék kampányszerűen történő begyűjtése körvonalazódik megoldásként, de hosszú távon valószínűleg ismét textilhulladék-konténereket helyeznek majd ki a lakónegyedekbe azzal a reménnyel, hogy ezúttal sértetlenek maradnak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének véleményezése hiányában Alex Florențát javasolja a DIICOT főügyész-helyettesi tisztségére, Marius Voineagot a legfőbb ügyész helyettesi posztjára.
A kéregetés visszaszorítása a célja annak, amikor a koldusok ellen lépnek fel a helyi rendőrök, és a törvény szerint meg is bírságolják őket. Ez eltünteti a kéregetőt a szemünk elől, de valójában nem oldja meg a problémát – csupán arrébb tolja.
Visszavonta a Realitatea Plus műsorszolgáltatási engedélyét az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) – írja az Agerpres.
Idén már huszonhat bejelentett vadkár volt Maros megyében, ahol tavaly 43 medvét lőttek ki. A napokban elkezdődött a medve-, farkas-, hiúz- és vadmacskaállomány felmérése is – számolt be a környezetvédelmi ügynökség vezetője, Cristina Pui.
Az Egyesült Államokkal való stratégiai együttműködés fontosságát hangsúlyozta, valamint a gazdasági és energetikai kapcsolatok erősödéséről beszélt Orbán Viktor kedden Budapesten, J.D. Vance-szel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Több száz szankció, tucatnyi bevont jogosítvány és számos közlekedési bűncselekmény – ez a mérlege az ünnepi időszak rendőri ellenőrzéseinek Hargita megyében is.
Rendkívüli ülésen hozott döntéseket Gyergyószentmiklós képviselő-testülete két nagyvolumenű beruházás előkészítése kapcsán. A szándék szerint Gyilkostón a közművesítés kap új lendületet, és közel 4800 méternyi út korszerűsítése is közelebb került.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint az Ilie Bolojan vezette kormány minden lehetséges intézkedést meghozott, hogy megvédje a lakosságot az üzemanyagárak emelkedésétől.
Százakat ellenőriztek, több sofőrt ittas vezetésen értek, egyik esetben büntetőeljárás is indult a hétvégi közúti razziák nyomán Maros megyében.
Villanyáram nélkül maradt 844 fogyasztó Borszéken az erős szél miatt – közölte kedden délután a Hargita megyei tűzoltóság.
2 hozzászólás