
Fotó: Haáz Vince
Rövid ideig maradtak épek Marosvásárhelyen a tavaly kihelyezett textilhulladék-konténerek, már nincsenek is ilyenek a városban. Fenntartható megoldás hiányában nagy dilemmát okoz környezettudatosan megszabadulni a hulladékká vált textíliától.
2025. január 12., 15:062025. január 12., 15:06
Január elsejétől már Romániában is kötelező a textilhulladékot szelektíven gyűjteni. A fenntarthatóság fogalma azonban nemigen illik bele a fogyasztói társadalom értékrendjébe, és a leglátványosabb szelete ennek éppen a ruhaipar. Pár évtizeddel ezelőtt a ruhadivatnak kettő vagy legtöbb négy évadja volt, és mindenki tűkön ülve várta a divatházak legújabb kollekcióit. Ma viszont csak kapkodjuk a fejünket a boltok kéthetente megújuló ruhakollekciói láttán.
Temérdek mennyiségű textíliát halmozunk fel, hiszen az angol „fast fashion” kifejezés jól fedi a lényeget:
Nem csak a ruhagyártók maradékai kerülnek szemétre: nagy dilemma az is, hogy az átlagfogyasztó mihez kezdjen a használhatatlanná vált textillel? Tegyük gyorsan hozzá, hogy a „sokat olcsón” elve alapján legyártott ruhák jóval hamarabb válnak használhatatlanná, mint a fast fashion-korszak előtt készült ruhadarabok.
Néhány szervezet helyezett ki textilgyűjtő konténereket, ez például az ortodox egyházé, amely a Tudor negyedi Atac Auchan mellett van
Fotó: Haáz Vince
Ebben a felgyorsult gyártási és eladási folyamatban fontos szerepük van a használtruha-boltoknak és az adományokat kezelő szervezeteknek, hiszen lényeges, hogy egy ruhadarab minél hosszabb ideig maradjon körforgásban.
Ilyen az Alpha Transilvana Alapítvány is, ahol szívesen fogadják az adományokat, még előzetes egyeztetés sem szükséges. A Divers Alapítvány adományboltja pedig a főtéren nyílt tavaly, ahova bevihetjük a fölöslegessé vált, de még használható ruhákat, cipőket, kisebb használati tárgyakat, ráadásul választhatunk is magunknak ott, ha valami megtetszik. A Gyulafehérvári Caritas katolikus segélyszervezet is helyezett ki használtruha-gyűjtő tárolókat a megye több településén (amelyeket Hargita és Kovászna megyében épp nemrég vontak ki forgalomból), de Maros megyében az ortodox egyház szervezeteinek is vannak ruhagyűjtő konténerei.
Fotó: Haáz Vince
A dilemma ott kezdődik, amikor már hulladékká válik a textília, és adományként sem hasznosítható. Románia a textilhulladék-kezelés terén a legnagyobb szennyezők közé tartozik az Európai Unióban, nincs még erre kiépült ipara.
A begyűjtési, válogatási és újrahasznosítási infrastruktúra hiánya miatt a romániai háztartásokban található textíliák több mint 95 százaléka a szeméttelepeken végzi – derül ki az economedia.ro összesítéséből, amely az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentését idézi. Európai szinten sem sokkal jobb a helyzet, a jelentés szerint a textilhulladékok 80 százaléka végzi ugyanúgy.
Fontos, hogy a ruhák minél több ideig maradjanak körforgásban
Fotó: Haáz Vince
A textilhulladék szelektív gyűjtésének a megoldása az önkormányzatok feladata. Marosvásárhelyen tavaly novemberben kerültek ki a textilhulladéknak szánt konténerek a város különböző pontjaira.
– tájékoztatott Gombos Csaba városmenedzser. Minden negyedben voltak ilyen tárolók, sőt több mint száz konténert terveztek kihelyezni a városban.
Fotó: Haáz Vince
„Ezek intelligens konténerek, amelyek állandó összeköttetésben vannak az azt kezelő vállalattal, ahol látják, hogy hány kilogramm textil gyűlt össze, és ennek függvényében szedik össze. Tehát ez lett volna az intelligens, modern megoldás, ha nem teszik tönkre a konténereket. Ez nagyon jól működik Nagyváradon és Kolozsváron is, de nálunk sajnos még nem lehetett ezt bevezetni” – részletezte a gondokat Gombos Csaba.
Mivel ettől az évtől kötelezően szelektíven kell gyűjteni a textilhulladékot is, ezért mindenképpen kell erre megoldást találni. A városmenedzser kifejtette,
Már tárgyalnak velük erről, és a közeljövőben a szelektív textilhulladék begyűjtésének programja is tisztázódni fog. Egyelőre tehát a textilhulladék kampányszerűen történő begyűjtése körvonalazódik megoldásként, de hosszú távon valószínűleg ismét textilhulladék-konténereket helyeznek majd ki a lakónegyedekbe azzal a reménnyel, hogy ezúttal sértetlenek maradnak.
Kimozdulni látszik a holtpontról a Lot 3-ként ismert, közel 50 kilométernyi útszakaszt magába foglaló útrendszer felújításának ügye Hargita megyében – számolt be erről Facebook-oldalán Bíró Barna Botond.
Alig több, mint egy hónap múlva alkalmazásba lép a gépjárműadózást szabályozó új törvény. Mi változik? Milyen tényezők alapján számítják ki az új gépjárműadót, kinek kedvez az új rendszer és milyen kategóriák esetében szűnik meg az adómentesség?
Európa újra mozizni megy! címmel, tizedik alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb összeurópai filmünnepet. A november 23-ára kitűzött 10. Európai Art Mozi Napon a sepsiszentgyörgyi Művész mozi is teret ad az idei filmtermésnek.
Állásfoglalást juttattak el a Székelyhonhoz az erdővidéki pedagógusok, akiket egy általunk is közölt szülői panasz háborított fel. ,,Elszomorító, hogy odáig jutottunk, hogy a szülők nem szövetségest látnak a pedagógusban, hanem ellenséget” – írják.
Jobb a Tega köztisztasági vállalat által ajánlott módon megszabadulni a kukákba nem férő hulladéktól, még ha fizetni is kell érte, mert a bírság sokkal borsosabb – hívja fel a figyelmet a háromszéki hulladékgazdálkodási cég.
Nem néz derűs jövő elé Hargita Megye Tanácsa, főleg ami a jövő évi beruházásokat illeti. Az európai uniós finanszírozású projektek mellé ugyanis legalább 80 millió lej önrészt kellene előteremteni. Egyelőre még kérdéses, hogy honnan.
Két személy sérülésével járó baleset történt Marosvásárhelyen, a segesvári úton. A balesetet követően a közlekedés félsávon, váltakozva haladt az érintett útszakaszon.
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere beadta a jelentkezését, megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét. A függetlenként megválasztott polgármester szerint ez a város érdekét szolgálja.
Horațiu Potra zsoldosvezért csütörtökön egy dubaji járaton visszahozták az országba, a rendőrök az Otopeni repülőtéren vették át, hogy három társával együtt börtönbe szállítsák.
Két ezüst minősítést hozott a svájci nemzetközi sajtversenyről a Caritas Vidékfejlesztés Pricske nevű sajtja. Bronz minősítéssel értékelték a nyárádszeredai Gabriella, illetve az újtusnádi Bömbi tejfeldolgozó egy-egy készítményét is.
2 hozzászólás