Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:15

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

20:33

Holnap van a tavaszi napéjegyenlőség, és pont ekkor lephet meg az időjárás

20:22

Tízmillió lejes támogatást kap a marosvásárhelyi repülőtér

20:10

Székelyföldi elkerülőutak is bekerültek a kiemelt beruházások közé

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Intervenciós kardiológia Csíkszeredában – életmentés helyben

Egyáltalán nem vagyunk felkészülve a textilhulladék szelektív gyűjtésére

Fotó: Haáz Vince

Rövid ideig maradtak épek Marosvásárhelyen a tavaly kihelyezett textilhulladék-konténerek, már nincsenek is ilyenek a városban. Fenntartható megoldás hiányában nagy dilemmát okoz környezettudatosan megszabadulni a hulladékká vált textíliától.

Hajnal Csilla

2025. január 12., 15:062025. január 12., 15:06

Január elsejétől már Romániában is kötelező a textilhulladékot szelektíven gyűjteni. A fenntarthatóság fogalma azonban nemigen illik bele a fogyasztói társadalom értékrendjébe, és a leglátványosabb szelete ennek éppen a ruhaipar. Pár évtizeddel ezelőtt a ruhadivatnak kettő vagy legtöbb négy évadja volt, és mindenki tűkön ülve várta a divatházak legújabb kollekcióit. Ma viszont csak kapkodjuk a fejünket a boltok kéthetente megújuló ruhakollekciói láttán.

Temérdek mennyiségű textíliát halmozunk fel, hiszen az angol „fast fashion” kifejezés jól fedi a lényeget:

minél gyorsabban, minél több kollekciót piacra dobni, olcsón eladni, a maradékot pedig egyszerűen kidobni.

Nem csak a ruhagyártók maradékai kerülnek szemétre: nagy dilemma az is, hogy az átlagfogyasztó mihez kezdjen a használhatatlanná vált textillel? Tegyük gyorsan hozzá, hogy a „sokat olcsón” elve alapján legyártott ruhák jóval hamarabb válnak használhatatlanná, mint a fast fashion-korszak előtt készült ruhadarabok.

Néhány szervezet helyezett ki textilgyűjtő konténereket, ez például az ortodox egyházé, amely a Tudor negyedi Atac Auchan mellett van

Fotó: Haáz Vince

Ebben a felgyorsult gyártási és eladási folyamatban fontos szerepük van a használtruha-boltoknak és az adományokat kezelő szervezeteknek, hiszen lényeges, hogy egy ruhadarab minél hosszabb ideig maradjon körforgásban.

Marosvásárhelyen például számos szervezet fogad adományként jó, használható állapotban lévő ruhákat, amelyeket szétosztanak a rászorulók között.

Ilyen az Alpha Transilvana Alapítvány is, ahol szívesen fogadják az adományokat, még előzetes egyeztetés sem szükséges. A Divers Alapítvány adományboltja pedig a főtéren nyílt tavaly, ahova bevihetjük a fölöslegessé vált, de még használható ruhákat, cipőket, kisebb használati tárgyakat, ráadásul választhatunk is magunknak ott, ha valami megtetszik. A Gyulafehérvári Caritas katolikus segélyszervezet is helyezett ki használtruha-gyűjtő tárolókat a megye több településén (amelyeket Hargita és Kovászna megyében épp nemrég vontak ki forgalomból), de Maros megyében az ortodox egyház szervezeteinek is vannak ruhagyűjtő konténerei.

Fotó: Haáz Vince

Sereghajtók a textilhulladék-kezelés terén

A dilemma ott kezdődik, amikor már hulladékká válik a textília, és adományként sem hasznosítható. Románia a textilhulladék-kezelés terén a legnagyobb szennyezők közé tartozik az Európai Unióban, nincs még erre kiépült ipara.

Az ország viszont kötelezettséget vállalt, hogy 26 textil-újrahasznosító üzemet hoz létre 2026. június 30-ig, és az országos helyreállítási alapból 220 millió eurót különítettek el e célra.

A begyűjtési, válogatási és újrahasznosítási infrastruktúra hiánya miatt a romániai háztartásokban található textíliák több mint 95 százaléka a szeméttelepeken végzi – derül ki az economedia.ro összesítéséből, amely az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentését idézi. Európai szinten sem sokkal jobb a helyzet, a jelentés szerint a textilhulladékok 80 százaléka végzi ugyanúgy.

Fontos, hogy a ruhák minél több ideig maradjanak körforgásban

Fotó: Haáz Vince

Nem túl intelligens emberek áldozatai lettek az intelligens textilhulladék-konténerek

A textilhulladék szelektív gyűjtésének a megoldása az önkormányzatok feladata. Marosvásárhelyen tavaly novemberben kerültek ki a textilhulladéknak szánt konténerek a város különböző pontjaira.

November végére azonban már annyira tönkretették azokat, hogy a cég, amellyel szerződést kötött az önkormányzat, felbontotta a megállapodást és visszavonta az összes konténert, tehát jelenleg nincsenek textilhulladék-tárolók a városban

– tájékoztatott Gombos Csaba városmenedzser. Minden negyedben voltak ilyen tárolók, sőt több mint száz konténert terveztek kihelyezni a városban.

Fotó: Haáz Vince

„Ezek intelligens konténerek, amelyek állandó összeköttetésben vannak az azt kezelő vállalattal, ahol látják, hogy hány kilogramm textil gyűlt össze, és ennek függvényében szedik össze. Tehát ez lett volna az intelligens, modern megoldás, ha nem teszik tönkre a konténereket. Ez nagyon jól működik Nagyváradon és Kolozsváron is, de nálunk sajnos még nem lehetett ezt bevezetni” – részletezte a gondokat Gombos Csaba.

A kampányszerű meghirdetés lesz a megoldás

Mivel ettől az évtől kötelezően szelektíven kell gyűjteni a textilhulladékot is, ezért mindenképpen kell erre megoldást találni. A városmenedzser kifejtette,

a Polaris UGE hulladékgazdálkodási vállalatnak, amely jelenleg végzi a háztartási és szelektív szemét begyűjtését a városban, megvannak a lehetőségei, hogy meghirdetett kampányok révén külön elszállítsa a szelektív textilhulladékot is, akárcsak az elektronikai hulladékot.

Már tárgyalnak velük erről, és a közeljövőben a szelektív textilhulladék begyűjtésének programja is tisztázódni fog. Egyelőre tehát a textilhulladék kampányszerűen történő begyűjtése körvonalazódik megoldásként, de hosszú távon valószínűleg ismét textilhulladék-konténereket helyeznek majd ki a lakónegyedekbe azzal a reménnyel, hogy ezúttal sértetlenek maradnak.

Marosszék Marosvásárhely